Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)

1942-06-10 / 129. szám

EDISON MOZGÓ Ma premier! Sok hohó Emmyárt Főszerepekben: Szeleczky Zita, Jávor, Csortos, Makláry, Vizváry, Petit és Jön Június 13-tól Jön Mária két éjszakája * Beiratkozás a Kolozsvár városi szak­irányú leányiparos- és kereskedőtanonc­iskolába. A Kolozsvár városi szakirányú leányiparostanonciskola Igazgatósága tisztelettel felhívja minden munkaadó — iparos és kereskedő — figyelmét, hogy a fent jelzett iskolában az 1942—43.-ik is­kolai tanévre a beiratást folyó hó 15-én és 16-án délelőtt 9 -12-ig és d. u. 4­ 7-ig a Petőfi­ utcai 78 sz. alatti III. sz. állami népiskola épületében tartja meg. Köteles minden munkaadó iparos tanszerződéssel vagy anélkül foglalkoztatott leány alkal­mazottait 24 éves korig beiratni az isko­lába. Köteles minden kereskedő az üzle­tében bármilyen címen foglalkoztatott (kifutó, gyakornok, elárusító, kiárusító, segédkiárusító stb.) 18 évet még be nem töltött leány alkalmazottait a fent ne­ve­zett iskolába beiratni. Továbbá kötelesek­­beiratni a 18 évnél idősebb, tanoncszerző­­déssel biró leánytanoncokat is, akiknek tanoncidejük még nem telt le és még nin­csenek felszabadulva. Ezenkívül kötele­sek beiratkozni még, a férjezett, vagy 24 évnél idősebb azon ipari és kereskedelmi alkalmazottak, a­kik mint tanoncok sze­repelnek, a nyilvántartás végett, hogy felszabadulásukkor innen megkaphassák a felmentésüket igazoló bizonyítványt. A 24 évet betöltött, vagy férjezettek a be­iratkozáskor hozzák magukkal felmenté­sük iránti kérésüket, igazoló okmányai­kat, hogy az igazgatóság a felmentésüket megadhassa. A beiratáskor mindenki hoz­za magával: 1. keresztlevelét, 2. iskolai bizonyítványát, (ha van újraoltási bizo­nyítványt is), 3. tanoncszerződését, és 4. tanszerdíjra 14 pengőt. A beiratás után Szerződtetett, vagy alkalmazott iparos és kereskedő tanoncok szeptember 1­-4-ig a pótbeírás alkalmával kötelesek beiratkoz­ni. A beiratás idejének leteltével az inté­zet igazgatósága személyesen felkeresi az összes üzemeket, kereskedőket és az Országos Társadalombiztosító Intézettől beszerzett nyilvántartási kimutatással el­lenőrzést végez. Ezért szigorúan felhívja az Igazgatóság minden munkaadó és ke­reskedő figyelmét a beirattatás pontos és lelkiismeretes betartására, mert minden mulasztás szigorú büntetést von maga után. Leányiparostanonciskola Igazgató­sága. ­ FERENC JÓZSEF KESERŰ VÍZ CAPITOL-mozgó: Lesz, ami lesz. Fősz.: Anna Luli, Hajmássy, Mály, Vaszary, Kü­­váry, Pethes. Az előadások hétköznap 5 órakor, szombat, vasár- és ünnepnap 3 órakor kezdődnek. Vasárnap d. e. 11 óra­kor: Matiné. EDISON-mozgó: Sok hűhó Emmyért. Fősz.: Szeleczky Zita, Jávor, Csortos, Makláry, Vizváry, Pethes. Előadások kezdete 5, 7, 9.10 órakor. EGYETEM-mozgó: Szegény gazdagok. Fősz. Szeleczky Zita, Lukács Margit, Uray Ti­vadar, Szilassy László, Mály Gerő. RIO-mozgó: Beáta és az ördög. Fősz.: Szö­rényi Éva, Páger Antal, Vaszary Piri. Mű­sor előtt: Legújabb híradók. ROYAL-mozgó: Fráter Lóránd. Fősz.: Pá­ I­ger, Szilassy, Tőkés Anna, Mály Gerő, Tompa Pufi, Makláry Zoltán, Ajtay An­dor, Kökény Ilona. URANIA-mozgó: A férfi mind örült. Fősz.: Páger, Lázár Mária, Jávor, Vaszary, Mály, Pethes stb. Előadások kezdete: szombat, vasár- és ünnepnapokon 3­ órától, hétköz­napokon 5 órától. _L 1942. J V­N M V S 10 * Középlaki körjegyzőségtől. Szám 1416—1942. Árverési hirdetmény. Közép­lak község 2893 kat. holdat kitevő va­dászterületének vadászati jogát 120 pen­gő kikiáltási ár mellett. 1942 július 28-án délelőtt 8 órakor a középlaki körjegyző­ségen megtartandó nyilvános szóbeli ár­verésen 1942 augusztus 1-én kezdődő 10 egymásután következő évre, a legtöbbet ígérőnek bérbe adja. Bánatpénz 10%. Vadállomány: nyúl, róka, őz, vaddisznó. Az árverési, feltételek a hivatalos órák alatt megtekinthetők a körjegyzőségen. Középlak, 1942 junius 6. Ibrányi Károly községi biró. Fekete­­jegyző. —­­4 KOLOZSVÁRI ZÁGON! MIKES KELEMEN FŐGIMNÁ­ZIUM NYOLCADIKOSAINAK NEMES ÁLDOZATHOZATAL­A A NEMZETISÉGI VIDÉKEN ÉLŐ MAGY­AROKÉRT. Az érettségi vizsga előtt a kolozsvári piarista gim­názium nyolcadikos növendékei nemes elhatározással lemondtak az érettségi bankettről és annak költségeit felaján­lották az erdélyi nemzetiségi vidéke­­ken élő magyarság céljaira. Ezek a fiúk megérezték, hogy nagy idők szü­löttjei és ezért az áldozat tényével lép­nek ki az életbe. Azokra a derék ma­gyarokra akarják sugározni a testvéri szív melegét, akik mostoha körülmé­nyek között, elszigetelten élnek. A fia­­tal fiuk jóleső érzéssel léphetnek ki az életbe s nemes tettük példaképpen áll­hat minden magyar ifjú előtt! KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA Június 10. Szerda este 8 órakor: Száz piros rózsa. (Bemutató előadás. Bemutató helyárak.) Június 11. Csütörtök este 8 órakor: Pillangó kisasszony. (Bemutató helyárak.) Június 12. Péntek este 8 órakor: Száz piros rózsa. (Rendes helyárak.) Június 13. Szombat este 8 órakor: Boldog­gá teszlek. (Bemutató előadás. Bemu­tató helyárak.) Június 14. Vasárnap 1 1. u. fél 4 órakor: Száz piros rózsa. (Rendes helyár.) Június 14. Vasárnap este 8 órakor: Száz pi­ros rózsa. (Rendes helyárak.) Június 15. Hétfő este 8 órakor: Aida. (Tar­ján Vilma fellépésével. (A Tizes Szer­vezet előadása. Bevezetőt mond: Vértan Andor lelkész főtizedes. Jegyeket a pénztár nem árusít.) Június 16. Kedd este 8 órakor: Boldoggá teszlek. (Rendes helyárak.) Június 17. Szerda este 8 órakor: Száz piros rózsa. (Rendes helyárak.) — MAGYAR KÖNYVNAP BESZTER­­CÉN. Besztercéről jelenti a Magyar Távirati Iroda. Hétfőn délelőtt ünnepélyes keretek között nyitották meg Besztercén az első ma­gyar könyvnapot. Szmolenszky J­rász­lő alis­pán megnyitó beszéde után a gimnázium énekkara dalokat adott elő. A németség veze­tői Kuales Norbert polgármesterrel az élü­kön testületileg vettek részt a megnyitó ün­nepségen. * Meghívó! Az Albina Közraktár keres­kedelmi részvénytársaság Kolozsvár t. c. részvényesei az alapszabályok 5-ik stb. §*$-ainak előírásai szerint meghivatnak a részvénytársaság székhelyén, Kolozsvár, Baross tér 4.. sz. 1942 évi június hó 22-én d. e. 10 órakor tartandó rendkívüli közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. Határozat­­hozatal az 1940. XII. 31-vel zárt üzleti év mérlegének hatálytalanítása tárgyában. 2. Az 1940 XII. 31-vel zárt üzleti év he­lyesbített mérlegének megállapítása. 3. Az 1940 üzleti évre vonatkozó felment­vény megadása az igazgatóság és a fel­ügyelőbizottság számára. 4. Esetleges indítványok. A közgyűlésen csak azon részvényesek gyakorolhatják szavazati jogukat, akik részvényeiket legalább 5 nappal a közgyűlés előtt a részvénytársa­ság pénztárához, vagy az Albina takarék és hitelintézet Sibiu, vagy ezen hitelinté­zet kolozsvári fiókjához letétbe helyezik. Az igazgatóság: Albina Közraktár keres­kedelmi r. t. Kolozsvár Baross tér 4—5 sz. helyesbített MÉRLEGSZ­ÁMLÁJ­A 1940 december hó 31-én. VAGYON: Pénz­tár-készpénz egő 29.068.64. Adósok áru­ért 167.370.86. adósok, előlegezések áru­zálogra 638.830.71­­. Adósok raktárbér­ért 4.810.74. Értékpapírok (részvények) 55.360.­ Nyugdíjalap értékpapírjai 32.833.84. — 1.289.38 , 31.544.46. Nyug­díjalap betétjei 3.371.71. Áruk 728.221.65 Ingatlanok 413.333.33 — 9.507.99 leírás­a 403.825.34. Saját iparvágány 666.66. Bútorzat 33.33 Összesen 2.063.104.10 Pgc. TEHER: Tőkeszámla 200.000.— Pgc. Általános tartalékalap 28.349.86. Kétes követelések tartalékalapja 40.000.­­ Munkaadói nyugdíjalap 34.916.17. Érték­­külömbözeti tartalékalap 185.027.37. Ár­folyam külömbözeti tartalékalap 3.460.— pgő. Hitelezők folyószámlán 1.531.133.92. Tiszta nyereség 40.216.78­­, összesen 2.063.104.10 pgő. Kolozsvár, 1942 junius hó 2-án. Az igazgatóság. Van szerencsénk jelenteni, hogy az igazgatóság által a te­kintetes rendkívüli közgyűlés elé terjesz­tett 1940 december hó 31-én lezárt he­lyesbített mérleget a részvénytársaság könyveivel összehasonlítottuk és azt ugy a könyveknek mint az érvényben levő jogszabályoknak megfelelőnek találtuk. Kolozsvár, 1942. június 2-án. A felügyelő­bizottság: szőlővágó, rézműves, rézöntő, sütő, szappan­főző (gyertyamártó), szíjgyártó, szitakészítő, szűcs, takács, tetőfedő, timár, üvegező, kép­keretező, vas- és fémesztergályos, vasöntő, vendéglős, vésőműves, bélyegkészítő, villa­­­mosárami szerelő, vízvezeték-, gáz- és csa­­tornaszerelő, központifűtés-szerelő, szállodás. Leányok részére alkalmas kereskedői pá­lyák: Fűszer, textil, férfidivat, nőidivat, rövidáru, könyv- és papír, készruha, kalap, cipő, kárpitoskellék, bútorszövet, szőnyeg, élelmiszer, tojás, droguista-illatszer, kézi­munka­ és fonal. Leányok részére alkalmas kisipari pályák.: Böröndös, bőrdíszmüves, cukrász, cukorka­főző, fehérneműkészítő, fényképész, fogmű­ves, füzőkészítő, gépi hurkoló, gombkészitő, kelmefestő, fonalfestő és vegytisztító, kesztyűkészitő, kosárfonó, kozmetikus, lát­szerész, mézeskalácskészitő és viaszöntő, mű- és aranyhimző, nap- és esernyőkészitő, női divatkalapkészitő, női szabó és leányka­­ruhakészítő, paplankészitő, paszomány-­ készítő. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara erőteljes mozgalomban kelti fel a diákság érdeklődését a gazdasági pályák iránt Kolozsvár, június 9. A gazdasági élet át­állítása javában folyik. A távozó zsidó kereskedők és iparosok helyébe becsületes magyar szakemberek kerülnek. Minél gyor­sabban történik az „őrségváltás", annál több képzett keresztény kereskedőre és ipa­rosra van szükség. Sajnos, az ifjúság még ma sem értékeli igazán a gazadsági pályák­ban rejlő nagy fontosságot. Holott az át­állítás nemzetgazdasági érdekei megkövete­lik, hogy a fiatalság arányos része a gazda­sági pályákat tüntesse ki érdeklődésével s ne forduljon előszeretettel csakis a nyugdíjas közszolgálati pályák felé s ne törekedjék minden egyéb szempontot mellőzve, főisko­lákra, hiszen az oklevél nem nyújthat min­den embernek kenyeret. Az áldatlan és egy­oldalú felfogás kiküszöbölésére a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara most egészséges és erőteljes mozgalmat kezdeményezett. Célja, hogy az ifjúság érdeklődését már ez iskolák padjaiban felkeltse a gazdasági szakmák iránt. Ezért körlevélben fordult a középiskolák igazgatóságaihoz, kérve, hogy szülők bevonásával rendezendő értekezlete­ken népszerűsítsék az ifjúság előtt a gazda­sági pályákat. A kamara mindjárt fel is sorolja azokat a szakmákat, amelyek közép­iskolai végzettségű, vagy legalább közép­iskolákban tanult ifjaknak leginkább meg­felelnek. Fiuk részére alkalmas kereskedői vályúk: fűszer, textil, férfidivat, nőidivat, bőr, vas, fakereskedés, tüzelőanyag, könyv- és papír, készruha, kalap, festék, tej- és tejtermék, cipő, kárpitoskellékek, bútorszövet és sző­nyeg, élelmiszer, műszaki, cikk, tojás, dro­­glista és illatszertár, épületanyag, kézi­munka- és fonal, üveg, edény és porce­lán, bor, sör és szeszesital, sportcikkek, díszmű­áru. Fiuk részére alkalmas kisipari pályák: Arany- és ezüstműves, ékszerész, aranyozó, asztalos, ácsmester, ácsiparos, bádogos, bő­­röndös, bőrdíszműves, bronzműves, csillár­­készitő, cég- és címfestő, cipész, csizmadia, cukrász, cukorkafőző, droguista és gyógy­áru, építőmester, épületburkoló (betonozó), faesztergályos, fazekas, fémnyomó, fény­képész, férfiszabó, fiúruhakészitő, fésű­­készítő, fodrász, fogműves, gépihurkoló, gép­­kocsijavító és szerelő, gipsz- és terrakotta­szobrász, gombkészítő, gumijavító, hangszer­­készítő, kádár, kalapos, kaptafakészítő, kár­pitos, kazánkovács, kályhás, kávés, kefe­­kötő, kelmefestő, fonalfestő, vegytisztító, kéményseprő, késes, köszörűs, kesztyű­­készítő, kocsigyártó, kerékgyártó, kocsi­­fényező, kosárfonó, kovács, kozmetikus, kő­művesmester, kőfaragó, könyvkötő, kötél­­verő, követő, lakatos, látszerész, magyar­szabó, mázoló és szobafestő, mérlegkészítő, mészáros és hentes, mézeskalácskészitő és viaszöntő, molnár, mű- és aranyhimző, mű­szerész, női divatkalapkészitő, m­észabó és leánykaruhakészitő, nyomdaipar, litográfus, cinkográfus, órás, orvosi műszerész, paplan­­készítő, paszománykészitö, puskaműves, re­ A háború és az ipari racionalizálás Kolozsvár, jan. 9. Kelemen Móric gépész­­mérnök, a magyar kormány ipari racionali­zálási szervének, a Magyar Racionalizálási Bizottságnak igazgatója, a kolozsvári Ke­reskedelmi és Iparkamara és az Erdélyi Gyáriparosok Szövetsége felkérésére a Ke­reskedelmi és Iparkamara dísztermében elő­adást tartott „A háború és a racionalizálás“ címmel. Az ülést Rimanóczy Kálmán, az Erdélyi Gyáriparosok Szövetségének elnöke nyitotta meg. Hivatkozott arra, hogy Erdély gazda­sági életében milyen számos nagyfontosságú kérdés vár megoldásra. Ezek a kérdések túlnyomórészt összefüggenek az ipari racio­nalizálás kérdéseivel s ezért nagy örömmel üdvözli az előadót, aki az ipari racionalizá­lás kérdéseinek európai hírű szakembere. Kelemen Móric nagy örömének adott kife­jezést afelett, hogy a Magyar Racionalizá­lási Bizottság nevében Kolozsvárott, a várros gazdasági életének vezetői előtt ismertetheti a magyar racionalizálás célkitűzéseit, esz­közeit és eddigi eredményeit. Racionalizálás alatt általában a gazdaságosság emelésére irányuló törekvést értjük. Magyar szakki­fejezést nem tudunk erre a szóra: az éss­­szerűsítés, a célszerűsítés, a hatásfokomé és mind megközelíti ezt s mindegyik benne van a racionalizálás fogalmában, de azt egyik sem meríti ki teljesen. A gazdaságosság emelésére irányuló törekvés bár olyan régi, mint az emberiség gazdasági élete, tudatossá csak a jelen század első évtizede óta vá­lt az amerikai Taylor mérnök kezdeményezése folytán. Valóságos tudománnyá és ezzel együtt minden korszerű gazdaságpolitikai reformgondolat zászlóvivőjévé csak az el­múlt világháború következményei folytán fejlődött ki. Ma, amikor a totális háború korszakát éljük, a racionalizálás eszméinek gyakorlati megvalósítására még nagyobb szükség van, mint valaha. A háború alatt egy-egy nemzet teljesítőképessége annál nagyobb, imánt gazdaságosabban tudja az emberi munka­erőket felhasználni, minél gazdaságosabban bánik a rendelkezésére álló nyersanyagok­kal, minél jobban tudja kihasználni közleke­dési eszközeit és minél gyorsabban tud át­térni a békebeli termelésről a hadianyag­gyártásra. E négy tényező hatásfokának emelését a racionalizálás nagymértékben előmozdítja, így kapcsolódik tehát össze a racionalizálás a háború fogalmával. Németország világszerte megcsodált sike­rei részben annak tudhatók be, hogy Német­ország kellő időben felismerte a racionali­zálás nagy jelentőségét és ipari termelésé­ben ezeket gyakorlatilag meg is valósította. Franciaország ezen a téren messze elmaradt és részben ez volt az oka Franciaország gyors tragédiájának, mert iparának racio­­nalizálásával és a háborús termelésre va­l áttérésével nagy mértékben elkésett. Orosz­országban — igaz, hogy a terror eszközeivel — az ipari termelést erőteljesen racionali­zálták és ennek tudható be az az igen nagy­mértékű hadianyaggyártás, amely szinte meglepetésül szolgált az egész világ számá­ra. Olaszország a fasizmus korszakában ugyancsak messzemenő eredményeket ért el ezen a téren és az olasz hadsereg kitűnő fel­szerelése részben ennek köszönhető. Az elmúlt világháború után külföldön rendre felállították a különböző nevek alatt működő racionalizálási szerveket. Ezek kö­zül a legnagyobb a német Reichskuratorium zür Wirtschaftlichkeit, amely egymagában akkora, mint egy magyar minisztérium. A külföldi szervek mintájára a magyar kor­mány kezdeményezésére tíz évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Racionalizálási Bi­zottság azzal a rendeltetéssel, hogy elsősor­ban az ipari termelés területén népszerűsítse ezt a gondolatot, ismertesse a racionalizálás különböző eszközeit és tartsa fenn az össze­köttetést a külföldi hasonló szervezetekkel. Az előadó részletesen ismertette ezután a racionalizálás különböző munkaterületeit az

Next