Keleti Ujság, 1942. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-01 / 197. szám

3 — m ...................mim mia1942. SZBP1BMBBU 1 „Dzsáva“ — nem Jáva Batária, aug. 31. (MTI) Az OFI jelenti: A japán katonai igazgatás közölte, hogy Jáva szigetét ezentúl Dzsáva szigetének fog­ják nevezni. Az új név közelebb áll a maláji kiejtési módhoz. Iránban bibi jeléi­ték­ a fiadiállapotot Isztanbul, augusztus 31. (MTI) Az OFI jelenti. Mint Teheránból jelentik, Iránban kihir­­dették a hadiállapotot. Tüntetések Szíriában Ankara, augusztus 31. (MTI) A Stefani­­iroda jelenti: Damaszkusban a drágaság és az élelmi­szerhiány miatt újabb tüntetések voltak. Beyrouthban egyes gyári üzemekben zavar­gások voltak és a munkások sztrájkkal fe­nyegetőztek. A nyugalom helyreállítása ér­dekében a hatóságok kénytelenek voltak bér­emelést ígérni. Antal István miniszteri A kisiparosság mindig büszkén és hűséggel állott a haza és a család oltalmára Hódmezővásárhely, aug. 31. (MTI) Antal István dr. nemzetvédelmi miniszter vasárnap reggel Hódmezővásárhelyre utazott és részt­­vett az ottani Iparos Egylet 75. évi díszköz­gyűlésén. A diszközgyűlésen megjelent nagy­számú iparosság előtt hosszabb beszédet mon­dott a kézműipar nemzetgazdasági és a kis­ipar nemzetpoliitikai jelentőségéről. — Napjainkban — mondotta — a mai nemzetgazdasági rendben igen nagy szükség van az­ egyén kezdeményező készségére, szük­ség van a lelkiismeretes egyéni alkotómunká­ra, az emberi felelősségérzetre, hiszen ezeken épül a nemzet közösségi tudatra alapított gaz­dasági és társadalmi rendje.­­ Újjáépülő Európánk­­új rendjét éppen az jellemzi, hogy nem egységnélküli munka­eszköznek, egy kaptafára készült eleven gép­nek tekinti az embert, hanem minden helyen önállóan gondolkozó, elhatározó és mindenkor a saját egységét és személyi értékét latba vető legfontosabb társadalmi tényezőnek. Abban a gazdasági és társadalmi rendben, amely felé törekszünk, minden becsületesen munkálkodó magyar embernek tisztes megélhetést kíván biztosítani a nemzet. Ebben az új rendben te­hát egészségesen növekedni fognak az egyéni igények és szükségek, aminek következtében a kisipar egyéni alkotásainak a jövőben még nagyobb keletje­ várható. Másfelől azonban ezt az egységet követelő munkát meg is kíván­ja becsülni a nemzet. Megbecsüli mindenek­előtt azzal, hogy az iparosnak tisztes megél­hetést igyekszik biztosítani.­­ A kisiparosság sorsát valóban szívén vi­seli a kormány és boldogulását minden lehető módon igyekszik előmozdítani. Még a háborús viszonyok közepette is áll ez a szabály. Azon­ban természetes, hogy a háborús nehézségek megértését, méltányolását az iparosságtól is el kell várni. Elvárjuk az idő parancsainak meg­értését azzal is, hogy a kisiparos társadalom, a belső frontnak ez a fontos nagy arcvonala, tevékenyen vegye ki részét a mindnyájunk sorsáért folyó élet-halál küzdelemből. — Nemzetünk sorsát eldöntő órákat élünk. Ha ennek a nemzetnek van rétege, amely át tudja érezni a mindnyájunkat fenyegető ve­szély nagyságát, úgy elsősorban bizonyára a kisiparosság az, amely sohasem csatlakozott a hazátlan és hitetlen felforgatókhoz. Ez a kis­iparosság hősies büszkeséggel és hűséggel állt a haza és a család oltalmára és ma is számít rá az egész magyarság. A miniszter beszédét nagy lelkesedéssel fo­gadta a hallgatóság. Délután a miniszter és kísérete a hódmezővásárhelyi határ árvízsúj­­totta területeit látogatta meg. E terület kö­zéppontjában, a barackosi Olvasókörben részt vett a gazdák arató és kenyérszegő ün­nepén. Este összeült a város tanácstermében a Magyar Élet Pártja, a városi szervezeti ve­zetőség Sim­kó Elemér főispán elnöklésével. A megjelentek előtt Antal István miniszter részletesen ismertette a bel- és külpolitikai helyzetet, valamint az időszerű gazdasági, szo­ciális és közellátási kérdéseket, majd a késő esti órákban visszautazott Budapestre. Ma, 3, 5, 7 és 9 órakor mutatja be az­­ E­GYETEM-MOZGO a példátlan sikerű Jókai-sorozat második darabját: AZ ÚJ FÖLDESÚR Regény, a­melyet mindenki olvasott. Film a melyet min­­denkinek meg kell néznie. Szereplői a magyar film­művészet büszkeségei: Csortos Gyula, Somlyai, Lázár Kária, Jávor Pál, Uray Tivadar, Gordon Zita, Mály Gerő. A műsor keretében: A kormányzóhelyettes úr temetése Budapesten és Kenderesen. Figyelem! A mai naptól kezdve az előadások 3 órakor kezdődnek Jegyelővétel' 11-től 1 óráig Szeptember 1-től csak engedélyezett minőségű lábbelit szabad előállítani Budapest, aug. 31. A közellátási miniszter •zeptember 1-én kiadandó rendeletével újból megállapította a készíthető lábbelifajtákat. A rendelet értelmében 1942 szeptember 1-től kezdve csak a közellátási miniszter által en­gedélyezett fajtájú és minőségű lábbelit sza­bad előállítani és lábbelikészítéshez csak a közelátási miniszter által engedélyezett mű­anyagokat szabad felhasználni. A bőrtalp felhasználása nélkül készült olyan lábbeli, amely a megszabott követelményeknek nem felel meg, továbbá bőrhulladékból, vagy nem bőrből készült olyan talpat, amelynek láb­­belikészítéshez való felhasználását a közel­látási miniszter nem engedélyezte, forga­lomba hozni tilos. A bőrtalp felhasználása nélkül készült lábbeli és bőrhulladékokból, vagy nem bőrből készült talp forgalomba­­hozója (előállítója) köteles az árurendeltetés­szerű használat melletti tartósságáért leg­alább három hónapig terjedő időre szavatos­ságot vállalni. A szavatosság vállalását tar­talmazó írásbeli nyilatkozatot a vevő részére az áruval együtt kell átadni. Szerdától kezdődőleg noportkéiv egy vagon paradicsomot hoznak forgalomba Ko­lzsvárott Kolozsvár, augusztus 31. Kolozsvár váro­sának szerződése alapján szeptember 1.től naponként 1 vagon paradcsom áll a lakosság rendelkezésére, amelyet Gyöngyösről szállí­tanak a Közellátás Hivatalnak. A város ve­zetősége, hogy a paradicsom árát a keres­kedői, illetve közvetítői jutalékkal ne drá­gítsa, a paradicsomot a vásár felügyelőség útján hozza forgalomba szeptember 2-től, szerdától kezdődőleg. A paradicsom ára kg.-ként 71 fillér lesz. Baj van a cégtáblákkal Kolozsvár, augusztus 31. Kolozsvár, Erdély­­ szellemi központja mindig büszkén hivatko­zik magyarságára. Egy igazi magyar város­nak azonban nem volna szabad olyan cég­táblákat megtűrnie utcáin, mint amilyeneket Kolozsvárott láthatunk. Címfestőink leg­nagyobb része nincs tisztában a legelemibb helyesírási szabályokkal, a cégtáblák tulaj­donosai pedig annyira hanyagok, vagy tudat­lanok, hogy megtűrik a hibás cégtáblákat üzletük homlokzatán. Oldalakon keresztül sem lehetne fel­sorolni, mennyi hibát találtunk egy kétórás séta során. Nemcsak a mellékutcákban és nemcsak a kis, gyengén jövedelmező üzletek­nél, hanem a főúton is! • Soroljuk fel röviden a legfontosabb, leg­szembetűnőbb hibákat. Az első és legkirívóbb a piros-fehér-zöld nemzeti színekkel festett cégnevek. Meg kell tiltani, hogy bárki ezzel a három színnel festhesse cégfeliratát. A hazafias érzést nem ezzel kell kimutatni. Nem ilyen külsőségek­ben nyilvánul meg az igaz magyarság! Arról nem is szólva, hogy legtöbbször az ilyen színekkel festett táblákon vannak a leg­botrányosabb hibák. A kolozsvári mozik — hála Istennek — magyar nevet vettek fel. Ezt a jó példát követhetnék azok az üzletek is, amelyek még mindig hangzatos idegen neveket visel­nek. Még mindig vannak ilyen cégek: „Fix“, „Universal“, „Patent", „Tip-top“, „Trifolino“, „Pompadour“, „Korzó“, „Rádiótechnika“, „Foto Sport", „Elekrofoto“, „Rapid“, „Grá­cia“, stb., stb. Figyelmébe ajánljuk minden magyartalan nevű cégnek, változtassa meg nevét s ezzel kezeskedjék magyarságáért, nem pedig piros-fehér-zöld táblákkal. Jól vigyázzunk azonban, hogy mire változ­tatjuk az idegen neveket! Illetlenség és még nagyobb hiba lenne, ha a kis zugüzletek történelmünk, irodalmunk legnagyobb neveit vennék fel. Sajnos, de való, hogy történelmi nevek díszelegnek izzadság elleni són, keserűt­­v­zen, hashajtón és még Isten tudja hol! Ajánljuk inkább az ilyeneket: Hajnal. Szi­várvány, Szarvas, Liliom, Ibolya, Tulipán, Betyár, Hortobágy, Délibáb, Fecske, Sólyom, Táltos .. . tehát ne történeti neveket válasz­­szunk, ne királyok, hadvezérek, hősök neveit. Nagyon elszaporodtak a helyesírási és nyelvtani hibák is ... A bor ital helyett a kiskocsma cégtáblája kémiai ritkaságot, bor­t hirdet. A szeszes­italok annyira szeszesek, hogy két sz-er írják. A cipész talán dédatyjától örökölte tábláját, mert „C­ipész" olvasható rajta. Valóban zöldség a zöldség­et hosszú é-vel inni. A köszörűs talán belesikerült a sok késfenésbe, hogy nem érzi, a müköszörülés­t nem lehet müköszörülés­nek írni. Az árusí­tott cikkek annyira rövidek, hogy rövidáru­nak jelzik. Máshol „javítások felelőség­jelet válallok“. Köszönöm, nem kérek belőle! A munka is olyan lehet, mint a hirdetés! Egyes zsidó kereskedők annyira túlságbamenően űzik mesterségüket, hogy egyenesen üzlet­nek festik, festetik a táblájukat. Máshol „olcsó áruk“-at hirdet az olcsó cégtábla. Ékszerészlogika: „veszek ezüstöt, drága kö­veket magas áron“. Lám, lám, magas ár: hosszú ékezet! Leggyakoribb ékezett hibák: szabó, sör, műhely, úri, női, italok, stb. Megmagyarázhatatlan okból sok táblán minden szó után pont áll, pl.: „Bor. Sör. Kor­látlan. Kimérés“. A kimérés korlátlan, de­ a festő korlátolt! A nagy- és kisbetűk alkal­mazása is gyakran lehetetlen. Fl.: „Vasaló Szén“. Le kell kerülniük a cégtáblákról a követ­kező idegen kifejezéseknek: manikűr, antiquárium, garancia, foto-laboratórium, menü, konfekció, abona, bonbon, export és hasonlók. Komikusan hat egyes cégtáblák szavainak indokolatlan megszakítása: „Vendég­lő". Mi akar ez lenni? Étterem vagy céllövészet? A betűnagyság sokszor észszerűtlen s nem egy­szer a kevésbé fontosat emeli ki a nagyobb betű. Vannak azután kétes értelmű, sőt egyene­sen sértő feliratok. Egy kis fényképész ki­rakatában néhány hölgy arcképe között girbe-gurba betűs sorok: „Szépek, kedvesek, áruk olcsó“ ... Az egybeirás is dühöng, ilyesmit is olvas­hatunk: „N. N. hadirokkant vízvezeték. Szerelő és javító. Szibillai töredék: „Jókra hátul udvarba feljárat emelet s. ajtón zörögni harapós kutya.“ ízléstelen versek sem hiányzanak: „Üres a has, megtölti az „Ezüst Sas!“ Máshol „Vasüzlet nagyban és kicsinyben“. Az eladás még lehet ilyen, de üzletet nagy­ban s kicsinyben még nem láttunk!­­rásbolton: „Pontos óra javítások". Édes Istenem, kell-e javítani a pontos órát ? Ha kötőjel volna az óra és a javítás között, talán még elcsúszna. Magasan szárnyaló műveltségről tesz tanú­vallomást ez az írás is: „Tűzifa, 50. Kr. gr.­­tól házhozszállítva“. Ez talán a fizika leg­újabb mértékrendszerének egyik gyakorlati alkalmazása? Vagy kilósiterekben mérik a fát? Zsúfolások, egybeírások, a szavak hibás elhelyezése sok hibát eredményez: egy ki­rakatban „csemegeszappan‘‘-nak lehet ol­vasni a túl közel irt szavakat. Ugyebár „nyelvében él a nemzet“, azért írnak ilyesmit a falra: „Javítások pontosan eszközöltetnek". Egy kiskapun ez áll: „Halcsarnok Ma Érkezett. .. Halak". A halak azonban olyan kis betűkkel és olyan távol áll­ a többitől, hogy hirtelen azt hisszük, hogy a csarnok érkezett ma. Ez sem utolsó: „Tarhonya, Flaska és stb. Kedves címfestő úr, ha nem tudná, elárulom, hogy a stb. az „és a többi“-nek rövidítése!!! Egy kis kavarodás: „Frissen csapolt 40 Ursus fillér!" Még egy gyönyörű, múzeumba való remek­mű: „Gyümölcs. Oltványok Minden. Faj. és Disz. Cserjék. Kaphatok az Udvarban. Le­rakat“. A pontozás szerint repülőgépet, varrótűt, hashajtót, keménygallért, mindent lehet kapni... Hát bizony, ilyen elcsüggesztő a helyzet a kolozsvári cégtáblák frontján. Csúf kelések, pattanások ezek a város arculatán. A bajt természetesen csakis úgy lehet orvosolni, ha minden egyes új táblát kifüg­gesztése előtt bemutatnak egy felülvizsgáló bizottságnak, amely hibás, magyartalan táb­lát nem enged kifüggeszteni, emellett azon­ban a már kitett táblákat, feliratokat is sür­gősen átjavíttatja. Ennyit igazán megtehet Kolozsvár a magyarságáért! SZEN­TV­ÉT­ER­Y LÁSZLÓ Felak­anzsolta marját és meghalt egy kolozsvári cipész Kolozsvár, augusztus 31. Hétfőn délelőtt Pata­ utca 50. szám alatti lakásán öngyilkos­sági szándékkal felakasztotta magát Blaga János 51 éves cipész. Az öngyilkosság fel­fedezése után a mentőket is kihívták, de már nem lehetett rajta segíteni. Blaga Já­nosnak évtizedeken keresztül jóintenő cipész­­mű­helye volt, de az utóbbi időben elhanya­golta műhelyét s Italra adta magát. Hozzá­tartozói állítása szerint öngyilkosságát is valószínül­eg részeg állapotban követte el, mert m­ár napok óta nem látták józanon. A hatóságok elrendelték a boncolást , egyben megindították a vizsgálatot­­ is az öngyilkos­ság hátterének tisztázására.

Next