Keleti Ujság, 1942. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-01 / 222. szám

Csu­törlök­ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 1 HORA 2.70, NE­GYED ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ ÉVRE 32 PENGŐ. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZÁMA 72148. —PviSorok* pnr I­- Uu B21S83 HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM, 222. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ZQ'iyv t •3 U D.i 3 r SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA, KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. T TELEFON: 19 -08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Bolsevista erőket űztek el honvédeink a Don egyik szigetéről Gyorsan halad előre Sztálingrád északi részének megtisztítása Az argentin képviselőhöz kimondotta a tengelyhatalmakkal való diplomáciai kapcsolatok megszakítását FOKOZÓDIK A TANÁCSTA­LANSÁG és növekednek az ellentétek az angolszász-bolsevista táborban. Willkie nyilatkozatai és az ezek nyo­mában támadt sajtóviták mutatják a leg­­jobban, hogy milyen mély a szakadék az angolszászok és a szovjet felfogása s ezenkívül az angolszász politikusok és az angolszász katonai körök nézetei kö­zött. Az amerikai sajtó nyíltan megírja, hogy Roosevelt és Churchill s az angol­szász katonai vezetők rendkívül kemény vitát folytattak arról a kétségtelenül rendkívüli jelentőségű kérdésről, hogy haderejüket a világarcvonal melyik pontján vessék a legnagyobb erővel küz­delembe. A politikusoknak az volt a vé­leménye, hogy a legfontosabb harctér Nyugateurópa, ezzel szemben a katonai vezetők, különösen az amerikaiak, a Csendes óceánt tartják nagyobb jelen­tőségűnek. Hitek szerint a katonai kö­rök felfogása győzött. Willkie kijelentéseit egyébként rossz­­néven vették mind Londonban, mind Washingtonban. Az amerikai sajtó megjegyzéseiben a nyilatkozatot Willkie személyes felfogásának igyekszik minő­­síteni s hangoztatják, hogy csak saját szempontjai szerint és nem mint az el­nök képviselője beszélt. Az azonban kétségtelen, hogy Willkie Roosevelt kü­lön kiküldöttként utazott Moszkvába és nem kevesebb volt a megbízatása, mint a Churchill látogatás által előidézett — hogy enyhén mondjuk — rossz hangu­lat megváltoztatása. Megbízatásának azonban nem tudott eleget tenni, ellen­ben, úgy látszik, engedte meggyőzetni magát. A szovjet vezetőknek nem is volt nehéz dolga. Csupán kertelés nélkül megismertették haderejük helyzetével és élelmezési viszonyaival s közölték vele azt a követelésüket, hogy a bolse­vista véráldozatok után végre Anglia és Amerika is harcoljon. Willkie az­után személyes tapasztalatai hatása alatt mondotta el ,,magánvéleményét“. A Szovjet viszont még világosabban lát­hatja, hogy mit, azaz, hogy semmit sem várhat angolszász szövetségeseitől. A RIBBENTROP német külügyminiszter be­szédének visszhangja még mindig ott­ hul­lámzik a világ közvéleményében. Az ellen­séges külföldön a beszédet a­ legtöbb lap szószerinti szövegében és megjegyzések nél­kül közölte, amit a­ német fővárosban a té­nyek előtti kényszerű meghajlásnak tekinte­nek. A tényeken tudvalevőleg nem tud vál­toztatni sem Churchill szónoki készsége, sem Roosevelt élénk képzelete. Az angol rádió viszont azzal akart vála­szolni a Ribbentrop beszédre, hogy a döntő szót Sztálingrádnál még nem mondották ki. Nyugodt lehet a londoni rádió — hangzik a berlini viszontválasz — ez az angol érv ha­marosan el fogja veszteni értékét. Egyéb­ként a német külügyminiszternek a szovjet veszteségekről közölt adatai minimális szá­mok és az ez év nyári támadás lényegesen kedvezőbben alakította Németország és a vele szövetséges hatalmak számára a hely­zetet. A semleges külföldön is a legnagyobb ér­deklődéssel hallgatták a német nyilatkoza­tot. Erkilet török tábornok a „Cumburyet“ című isztanbuli lapban megállapítja, hogy a Volga elvágása olyan csapás a Szovjetre, melyből aligha térhet magához. Németor­szág élelmezési helyzete ugyanolyan mérték­ben javul, ahogyan a szovjeté rosszabbodik. Kétségtelen, írja a török tábornok, hogy a szovjet helyzete még a Wilskie által beis­­mertnél is sokkal rosszabb. A SZERDAI NÉMET HADIJELENTÉS újból megemlékezik a honvéd haderő küz­delméről. A Sion-folyónál a magyar csapa­tok ellentámadással visszavetettek egy el­lenséges erőc­soportot. A német kiegészítő közlés a kedden vívott magyar harcokról jelenti, hogy egy honvéd rohamcsapat át­kelt a Don-folyam egyik szigetére, leverte a szívósan védekező bolsevistákat, majd a terület megtisztítása után, számos hadifo­gollyal tervszerűen visszatért eredeti állá­sába. A Don-vonal más helyén a folyamon átkelni akaró szovjet harccsoportot a ma­gyar csapatok szétmorzsolták, s hatásos összpontosított tűzzel a többi támadó előké­­születeket még csírájában sikerült elfojta­­niuk. a Sztálingrád északi részében a német csa­patok támadásának üteme — amint Berlin­ből jelentik — percről-percre fokozódik. A németek kemény harcokban több erűddé kiépített épületcsoportot elfoglaltak és megszállották a Vörös Október elnevezésű gyártelep munkásnegyedeit. Az ellenállás felszámolása, most már gyorsan halad a befejezés felé, Timosenko északi irányból megindított tehermentesítő támadásának hevessége csökkent. A Volga jobb partján széles fronton a németek számos nehézágyút és gépfegy­vert állítottak fel és még jobban megnehe­zítik a szovjet utánpótlást. Közben a Kaukázusban is tovább gördül előre a német támadás. A szovjet csapatok Mordoktól keletre kénytelenek voltak ujabb visszavonulást végrehajtani s ezzel a né­met támadó ék ismét közelebb jutott a grozniji olajvidékhez. * RÉSZLETES JELENTÉST adott szerdán a ném­et véderő főparancsnoksága az ameri­­kai­­rijjalító hajók elsüllyesztéséről, közölve az elsüllyesztés földrajzi eéegyét és az­­ese­mény részletes körülményeit. Ezzel a köz­léssel a leghatározottabb cáfolatot nyert min­den olyan angolszász törekvés, amely le akarta, volna tagadni a csapatszállító ameri­kai karaván katasztrófáját. Az egyik lisszboni lap, a „Diario de la Mancha“ vizsgálat alá veszi az északameri­­kai kereskedelmi hajórajt. Megállapítja, hogy 1939-ben ennek a hajórajtnak tonnatér­fogata alig haladta meg a kilenc milliót s­­nagy részben húsz évesnél régibb, tehát öreg hajókból állott. A háború első évében az amerikaiak sok hajót másoknak engedtek át és így 1940 végén a hajóraj már csak hét millió tonna térfogattal rendelkezett, azóta pedig nagyon sok amerikai hajó süllyedt a tenger mélyére. Egy Washingtonban most közölt veszteséglista szerint az Egyesült Ál­lamok a háború kitörése óta 2301 h­a­jót vesztett és az emberveszteség 22.300 halott és sebesült. A hajóépítésekről közölt számok pedig erő­sen túlzottak. Az United Pressnek az a je­lentése, hogy a­ megrendelt, hajókat csak te­temes késedelemmel szállítják, nagyon je­lentőségteljes és kidomborítja a kérdés lé­nyegét, ismét bombáztuk. A támadó jó eredmé­nyét kiterjedt tüzek bizonyítják. Szeptember 15-t­ől 28-ig 816 szovjet re­pülőgépet lőttünk le. A légihaderő légvé­delmi tüzérsége ezidő alatt 131 repülőgépet lőtt le, összes vesztesége az oroszoknak 990 repülőgép. Ugyanez idő alatt a keleti arcvonalon 77 repülőgépet vesztettünk. Az elmúlt éjjel néhány brit bombázórepü­lőgép a Keleti-tenger vidéke fölé szállt. Két re­pülőgépet lelőttünk. Amint az Interinf. jelenti, a voronyezsi hídfőnél és az attól északnyugatra húzódó szakaszon szeptember 2- án csak szórvá­nyos harci tevékenység folyt. Ezen az arc­vonalszakaszon tevékenykedő német és ma­gyar harcirepülőgépek is csak a bolsevista ellátási rendszer ellen hajtották végre tá­madásaikat. Katonai helyről vett értesülés szerint a Voronyezsért folyó harc ellanyhu­­lása azoknak a rendkívül nagy vesztesé­geknek tulajdonítható, amelyeket a bolsevi­­kiek a legutóbbi napok harcaiban a német csapatoktól elszenvedtek. A Német Távirati Iroda értesülése sze­rint, a német és szövetséges csapatok szep­tember 29-én harci- és zuhanóharci repülő­­gépektel hatásosan támogatva, a Kauká­zus északnyugati részén és a Terek-folyó­­tól délre kemény támadó jellegű harcokban továbbnyomultak előre. Az egyik arcvonal­szakaszon mélyen tagozott hegyi állás­okat törtek át. Német zuhlfifrífi áréi repülőgépek a kaukázusi partok előtt bombákkal megron­gáltak egy ellenséges kereskedelmi hajót. Nincs szállítóeszköze a Szovjeth­adseregnek Bern, szeptember 30.­­Bud. Tud.) A svájci lapok jelentéseiből kitűnik, hogy a Szovjet egyre nagyobb hiányt szenved szál­lítóeszközökben. Erre mutat a moszkvai Izvesztia egyik jelentése, melyben leírja, hogy a szovjet csapatok a Don vidékén mind több tevét és ökröt használnak szállí­tásokra. Ezek ellen a német repülőgépek új taktikát alkalmaznak, amennyiben égő anyaggal telt üvegeket dobnak le a step­pek­re és azokat lángba borítják. Az ökrök, tevék és páncélosok olyan hatalmas porfel­hőt kavarnak fel, hogy a csapatok a hatal­mas porfelhőben gyakran fényes nappal is eltévednek. A meleg, száraz szél a tüzet táplálja és elterjeszti, úgy hogy a katonák semmit sem tudnak tenni ellene. Szórványos harci tevékenység a magyar honvédség arcvonalán BUDAPEST, sz­ept. 30. A Magyar Távirati Iroda katonai helyről nyert értesülései szerint a honvédhadsereg arcvonalának nagyobb részén továbbra is nyugalom van. Harci tevékenység csak helyenként folyt. Az ellenség szórványos átkelő és felderítő kísérle­tei sorra meghiúsulnak. Egyik kötelékünk merész és eredményes vállalkozást hajtott végre a Sion folyó egyik szigetére. Az ott állott ellenséges erőket leküzdötte, a szige­tet a bolsevista katonáktól megtisztította és közben foglyokat ejtett és nehéz fegyvere­ket zsákmányolt. A tegnapi német hadi jelentés egyébiránt erre a fegyvertényre utalt, amikor beszá­molt a honvédhadsereg harcairól. Újabb térnyerés Sztálingrádban és a Kaukázusban Berlin, szeptember 30. (MTI.) A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának. A véderő főparancsnoksága közli: A Kaukázus északnyugati részében és a Törek-folyótól délre a német és a szövetsé­ges csapatok kemény támadó harcokban tovább nyomultak előre. Sztálingrádban a város északi részének újabb szakaszait, ro­hammal elfoglalták. Az ellenség eredmény­telen tehermentesítő támadásai során 34 páncélost vesztett. A doni arcvonalon né­met és olasz csapatok visszaverték a szov­jet csapatok több átkelési kísérletét. Magyar csapatok ellentámadással vissza­vetettek egy ellenséges erőcsoportot. Az északi szakaszon horvát harcirepülők sú­lyos veszteségeket okoztak a szovjet csa­­nataljnak. Az elm­ú­lt p­éik­i Archsnítel SZKct Sztálingrádnál Tél-tábornok sem segít Bern, szeptember 30. (MTI.) A Stefani Iroda jelenti: Az angol sajtó úgy látszik ma már nem nagyon bizakodik téltábornokban. Tény, hogy a keleti arc­vonal legészakibb részén az esőzések akadályozzák a hadművelete­ket, Sztálingrád vidékén azonban a harcok még január haváig is tarthatnak, minthogy ott rendszerint januárban kezdődik a hava­zás. Ami a Kaukázust illeti, a magas hegy­vidéktől eltekintve, az alacsony partvidé­ken az időjárás nem akadályozza a had­műveletek folytatását. Az angol lapok be­ismerik, hogy Sztálingrád belsejében a né­metek módszeresen haladnak előre és a bolsevistákat kényszerítik, hogy minél job­ban hátráljanak a Volga felé. Nincs­ említésre méltó esemény az egyiptomi arcvonáson Róma, szept. 30. (MTI) A Stefani Iroda közli az olasz fegyveres erők főhadiszállá­sának 856. számú jelentését. Az egyiptomi arcvonalon nem történt sem­mi em­ltésre méltó esemény. Német vadás­zt­repülők légiharcokban lelőttek 6 ellenséges repülőgépet. Egy ellenséges repülőgépet a tobruki légvédelmi tüzérség lőtt le. A Forte- Empedocle és a közeli helységek ellen inté­zett ellenséges légitámadás következtében 16 polgári személy meghalt és 13 megsebesült. Néhány ház megrongálódott. Brit repülők bombákat dobtak Kréta szigetére. Semmiféle kárról nem érkezett jelentés.

Next