Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-03 / 248. szám

K­edd 1842. november 3 ELŐFIZETÉST ARAK: "1 HÓRA 2.70, NE­GYED ÉVRE 8, M1 ÉVRE 16, EGÉSZ ÉVRE 32 PENGŐ. — POSTATA­K­ARÉK­­PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZÁMA 72148. 1 / 'I é p v i n Q 1 '3 h -1 ^ n 6 . • v DU L­A 1*D PARLAMENT SXT3R’.'A 4**5M74. TELJES HETI RADIO-MŰSOR /líra fillér HUSZONÖTÖDIK E­VFOLTAH, 248. «SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ BÍS?fENTTARSASAfI SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASKAI-TJ. 7. TELEFON: 13-08. — POSTAITOK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEm adunk vissza NÉMET TENGERALATTJÁRÓK AZ INDIAI-ÓCEÁN KAPUJÁBAN A honvédvezérk­ar főnökének jelentése a magyar repülők és füzérek újabb hőstetteiről A német csapatok elfoglalták a Kaukázusban Alagir városát. Visszarendelték Mac Artur tábornokot Rommel ellentámadása szétzúzta a britekül haditerrát ROMMEL VEZÉR­TÁBORNAGY szemé­lyesen vezeti azt az ellentámadást, amely­ben a német és olasz csapatok fölényes küzdőképességü­kkel máris meghiúsították az angolszászok támadó hadműveletének második rohamát. Szombaton reggel indul­tak újra támadásra rövid harci szünet után a brit csapatok és a leghevesebb pergőtűz után az északi szakasz egyik keskeny ré­szén Sidi Abd el Raman irányában előre­törtek. Szombat délelőtt folyamán sikerült betöriök egy német zászlóalj állásaiba és újabb erők gyors bevetésével megkísérelték a helyi siker kiszélesítését, mikkor indult meg Rommel vezértábornagy ellentáma­dása. A védelmi rendszerben többórás pán­célos csata kezdődött, amelyben a német­­olasz csapatok az ellenség számbeli fölé­nyével vezetésük fölényét, katonáik vitéz­ségét és hadianyaguk jobb minőségét állí­tották szembe. Az ellentámadásnak diadalmas sikere volt , a vasárnap is tovább folytatott had­művelet során az ellenséget, igen súlyos veszteségeket okozva, visszavetették. Az olasz hivatalos jelentés közli, hogy sok ausztráliai katona esett fogságba és sok ellenséges jármű pusztult el. A britek az el­pusztított, felgyújtott, harcképtelenné tett harckocsiaikon kívül 18 teljesen ép páncé­lost voltak kénytelenek a csatatéren hagyni. A német gyalogos kötelékek az utóbbi na­pokban 23 brit páncélkocsit semmisítettek meg halált megvető bátorságú egyéni vál­lalkozásaikban kézigránáttal. A német főváros katonai köreiben biza­kodó a hangulat az egyiptomi harci helyzet tekintetében. A csata első menetét kétség­telenül Rommel tábornok nyerte meg s a mostani, második menet kezdetén kibonta­kozó tengely ellentámadás is kedvezően alakul. Az angolok második nekilendülése nemleges eredménnyel járt. A harcok va­sárnap már ismét az előterepen zajlottak le a német-olasz állások fövedelmi vonala előtt. A brit hivatalos közlések továbbra is tar­tózkodóak az egyiptomi harcok tekinteté­ben, sőt még az eddigieknél is szűksza­vúbbak. A félhivatalos megjegyzések eddig azt hangoztatták, hogy az egyiptomi brit támadásnak rendkívül messzemenő céljai vannak s a tengely hadvezetésének nagy si­kere az angol hivatalos sajtótájékoztatónak az az újabb kijelentése, hogy „az egyip­tomi támadásban elérhető célok nem na­gyok“. A brit vezetőség tehát kénytelen a tapasztalt rendkívül erős ellenállásra való tekintettel lemondani előbbi terveiről és amint a londoni tájékoztató megjegyezte „sok illetékes személyiség már más harcte­ret keres“. Az ellenség a háború eddigi folyamán mindig kénytelen volt így cselekedni. Időn­kénti nekilendülések hamar megrekedtek , azután vereséggé váltak és ez mindig újabb és újabb harctereket kellett keresnie. A régi harcterek viszont a tengelyhatalmak csapatainak birtokában maradtak. Az egyip­tomi brit álmokra is ugyanez a­ sors vár. A HONVÉD HADERŐ hősi harcairól az elmúlt napokban több izben is megemlékezett a német hivatalos jelentés. A honvédcsapa­tok a doni arcvonalon átkelési kísérleteket vertek vissza, kiválóan tevékenykedett, a magyar vadászrepülők mellett a honvéd lég­védelmi tüzérség is. A vadászrepülők október 30-án és 31-én légi harcban részben szabad­vadászaton, részben védőkíséretben öt szov­jet repülőgépet lőttek le saját veszteség nélkül. A légvédelmi tüzérség 1­ Szovjet­bombázót szedett le. Szövetséges katonai kö­rökben különösen nagy méltánylással szólnak a honvédtüzérség értékes teljesítményéről, állandó fölényéről és kezdeményező készsé­géről az ellenséges tüzérséggel szemben. A Kaukázusban a német csapatok tovább folytatják a Terek folyótól délre a megvert ellenség üldözését. Elfoglalták Alagir váro­sát, elzárva ezzel a szovjet csapatok felvo­nulási útját. A német légi haderő ebben a támadási irányban Ordzsonokidze városát, a Kaukázus egyik legfontosabb központját tá­madja. A Terek-menti előnyomulásban a szovjet csapatok roppant mennyiségű hadianyagot voltak kénytelenek hátra hagyni. A súlyos vereség következményeképpen a bolsevista küzdő szellemnek olyan hanyatlását figyelték meg, amely már bomlásról beszél. A hadi­foglyok a szovjet kötelékek ellátásának tel­jes elégtelenségéről panaszkodnak. Vallomá­saik szerint a szovjet nép hiábavaló áldo­zatnak tekinti már a nagy veszteségeket, senki sem hisz többé a győzelemben, pedig a vörös hadsereg korábban általában lelke­sedéssel nyilatkozott a háborúról. Az orosz népnek — mondotta az egyik fogságba esett bolsevista tiszt­a meggyőződése, hogy An­glia azért kergette háborúba a szovjetet, hogy annak áldozatai árán zárja el Német­ország előtt az Indiába és a közel Keletre vezető utat. Anglia az utolsó szovjet kato­náig akar harcolni, kötelezettségei elől azon­ban következetesen kibúvik. A szovjet hadvezetőség egyébként a kö­zépső és északi szakaszon nagy előkészüle­teket tesz egy tervezett téli támadásra. Rzsevtől délkeletre és máshol is megerősí­tették a szovjet csapatokat. Toropec szaka­szán különleges kötelékek állanak. Ezeknek Sztálin-hadtest a neve. A felvonuló ezredek állománya azonban mindenütt nagyon kevés. Nyilvánvaló, hogy a bolsevikieknek nagy ne­hézségekkel kell megküzdeniök az ember­anyag sorozásánál és a hadfelszerelés ellátá­sában. A német felderítő repülők már kezdettől megfigyelik a felvonulás minden mozzanatát,­­a csapatmozdulatokat és az épülő állásokat lefényképezik és szakadatlanul ellenőrzik az egész felvonulási terepet. A német bombázó kötelékek ezekről a fényképekről választják ki újabb célpontjaikat. Az arcvonal felé ve­zető összes szovjet vasutak állandó bomba­zápor alatt vannak s a német bombázók ál­tal a szovjet összekötő vonalakban okozott veszteségeket 25—30 százalékra lehet be­csülni. A német tüzérség is kiveszi részét a szovjet felvonulás akadályozásából és a ro­hamcsapat vállalkozásokra berendezett szov­jet készenléti állások nagy részét elpusztí­totta. Sztálingrádban további bolsevista harci állásokat füstöltek ki a német rohamcsapa­­tok. * 720.575 TONNATARTALMA 111 keres­kedelmi hajót süllyesztett el 1942 októberé­ben a német haditengerészet, s ezenkívül 30 haijót megrongált. Az angol hadiflotta a­­ hónap folyamán egy rombolót, két őrhajót, hét gyorsnaszádot és tizenkét partraszál­lási motorost vesztett. A múlt év októberé­ben elsüllyesztett 225.000 tonnához viszo­nyítva az ezévi eredmény 300 százalékos növekedést jelent. A hónapnak különösen utolsó napjai vol­tak veszteségteljesek az ellenséges hajózás részére. Október utolsó hat napját egymás­tól távol eső hadműveleti területeken a vi­haros őszi időjárásban 41 angol-amerikai kereskedelmi hajó pusztult el több mint egynegyedmillió tonnatartalommal. Szom­baton egy Anglia felé haladó nagy hajóka­ravánt tépáztak meg a német búvárnaszá­­dok és 14 kereskedelmi hajót küldtek a ten­ger fenekére. A már előző jelentésekben említett hajókaravánból a Kanári-szigetek magasságában ismét 4 hajó esett a német torpedók zsákmányává.­­ Külön jelentésben kb.­.,'.'. a német véderő főparancsnoksága, hogy a német, tenger­alattjárók első ízben hatoltak be az­ Atlanti óceánt az Indiai óceánnal összekötő tenger­­réssebo és Afrika legdélibb csúcsától messze keletre süllyesztettek el nyolc hajót.­­* CANTERBURY ANGOL VÁROST bom­bázták a német repülök a német városok bombázásának megtorlásául. Szombat dél­után néhány perccel 6 óra után nyomultak előre az angol partvidék felett a ném­et re­pülök százai, teljesen meglepték az angol védelmét s alig 30—10 méter magasságra ereszkedve csaptak le a városra. Már az első bombabecsapódások nyomán sok ház rátuba­­dőlt és nagy tűzvészek keletkeztek. A harci gépek visszatérésük alkalmával ágyúval és géppuskával támadták a város vidékén a gépkocsigyülekezéseket és a vasúti célponto­kat. Néhány órával később újabb német, harci repü­lőgéphulám folytatta, a megtorló támadást Cantebury ellen és ismét, számta­lan bomba zuhogott, a városra. Ez a megtor­lás csekély szek­te volt abból a leckéből, ame­lyet Angliának kapnia kell a nyugati német vidékek és az olasz városok bombázásáért. A SALA­MON-SZIGETI HELYZETRŐL Kirev amerikai tengerész­eti miniszter a washingtoni sajtóértekezleten a következő­ket mondotta:­­ „Fogalmam sincs, hogyan fejlődnek to­vább a dolgok. Ezért nem is akarok alkal­mat adni a derűlátásra.“ Kétségtelen tehát, hogy az amerikaiak helyzete nagyon válságos lehet a délcsen­­desóceáni térségben. Kétségtelen jele ennek az is, hogy MacArthur tábornokot Washing­tonba rendelték, hogy jelentést tegyen a Sa­­lamon-szigeteken lévő helyzetről. A Stock­holmon át érkezett jelentés szerint valószí­­nűleg más amerikai tábornokot küldenek helyette az Ausztrália körüli vizekre. Visszarendelték Washingtonba Eisenho­wer amerikai tábornokot is, az angliai— amerikai expedíciós hadsereg paraancsnokát. Úgy látszik, hogy Eisenhowernek még há­borús ténykedésre sem volt szüksége ahhoz, hogy bebizonyítsa alkalmatlan voltát, pedig Európába küldetésekor az amerikai hírverés őt is úgy mutogatta, mint az amerikai had­vezetés nagyszerű csillagát, akinek kiváló része lesz az Európa ellen indítandó had­járatban. A Szovjet minden felderítő tevékenységét meghiusítják a honvédcsapatok Tizennégy ellensélyes bombázót lőte le a magyar légvédelmi tüzérség BUDAPEST, nov. 2. A Magyar Tln­ati Iroda jelenti: A 27.­ számú hadijelentés. A honvédvezérkar közli: Az elmúlt hét folyamán az ellenség fel­derítő és légi tevékenysége a magyar had­sereg arcvonalán igen élénk volt. Gyalogsá­gunk példásan működő zárótüzében az ellen­ség minden vállalkozása összeomlott. Tüzér­ségünk igen jó eredményes lőtte az ellenség gyülekező helyeit és műszaki építményeit. Légvédelmi tüzérségünk több ellenséges bombázókötelék elhárításakor 14 gépet lőtt le. Saját rohamjárőreink néhány sikeres vállalkozást hajtottak végre saját ve­szteség nélkül. A honvédvezérkar főnökének szombaton kiadott hadijelentéséhez katonai helyen ki­egészítésül még a következőket közük: A 27. számú hadijelentés szerint a honvéd hadsereg donmenti helyzetében nem történt különösebb változás. Az ellenséges légitevé­­kenységnek és felderítő kísérleteknek meg­élénkülését katonai körökben általában az­zal a körülménnyel hozzák összefüggésbe, hogy a szokatlanul elhúzódó kedvező időjá­rás még mindig alkalmas támadó jellegű hadműveletekre és ez megállapíthatóan nyug­talanító hatással van a szovjet hadvezető­ségre. Szövetséges katonai körökben különösen méltánylással szólnak a honvédtüzérség ér­tékes teljesítményeiről. Ez részben főként a tűzvez­etés nagyfokú rugalmasságát és a légvédelem kiképzésének kiválóan érvénye­sülő szabatosságát emeli ki. Ez a körülmény a honvéd hadsereg számára állandó fölényt és kezdeményező készséget jelent az ellen­séges tüzérséggel szemben. Gyalogságunk kisebb csoportjaiban a jár­őrtevékenységben elért sikerei nemcsak a támadó szellemnek, hanem annak is bizonyí­téka, hogy csapataink kiválóan tudják érté­kesíteni az eddigi hadműveletekben szerzett tapasztalataikat. A legjellemzőbb példa erre, talán az a legutóbbi fegyvertény, amelyet négy főből álló honvédjárőr hajtott végre a­z elmúlt­­héten és amelynek során egy ellen­séges aknavetőt és két teljesen felszerelt páncéltörő ágyút zsákmányolva a járőr min­den veszteség nélkül tért vissza a vállalko­zásból kiindulási pontjára. Veszteségeink egyébként továbbra is igen csekélyek. T­uapsze előtt Steinersfeif Möv­el erőket semmisítettek meg a német csapatok Berlin, november 2. (MTI ) A Führer fő­hadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának. A véderő főparancsnoksága közli:’ Gyalogságunk a Tuapszéba vezető vasút­vonaltól északra kiépített kiserődállások

Next