Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)
1942-11-21 / 264. szám
Mm nOkmm A magyar ipar háborús erőpróbája A háborúba,a való fokozottabb részvételünk és a visszatért területeknek a magyar gazdasági élet vérkeringésébe történő folytatólagos bekapcsolása határozza meg a magyar ipar háborús helyzetét. Amint azt Varga József iparügyi miniszter tárcája jövő évi költségvetésének képviselőházi vitazáró beszédében kifejtette, a magyar ipar mindkét srányai feladatát kiválóan oldja meg. Annyira megállta helyét, hogy a miniszter a magyar ipar mennyiségi és minőségi termelésének rendkívüli lendületéről számolhatott be. Annak legfőbb oka, hogy ez lehetségessé vált, a Kállay-kormány nagyvonalú gazdasági politikájában rejlik, amelyben az ipar vállvetve dolgozik a mezőgazdasággal és a kereskedelemmel. A dolog természeténél fogva a nehézségek éppenúgy megnövekedtek az ipari termelésben, mint a gazdasági élet minden ágában. Ugyanakkor fokozottabb mennyiségi és minőségi követelmények is támadtak. Ez a kettős feladat rendkívüli próbára tette ipari termelésünket s ezt a próbát az ipar — mint ahogyan Varga miniszter örvendetesen megállapította — nemcsak kielégítően állotta ki, hanem az eredményt bizonyos vonatkozásokban várakozáson felül kedvezőnek lehet mondani. Az ipari foglalkoztatottság lényegesen emelkedett, úgyhogy ez év augusztusában a gyáriparban foglalkoztatott 417 ezer munkásnak munkabéremén a múlt évi 30 millió pengővel szemben hatvannyolcmillió pengőt fizettek id. Ez a felfelé ívelő lendület tette lehetővé, hogy hadrakelt seregünk szükségleteit hiánytalanul elláthattuk, ezenfelül pedig kielégíthettük a polgári lakosság fontosabb szükségleteit is. Ez egyszersmind az észszerű anyaggazdálkodást is bizonyítja. Az anyaggazdálkodásról szólva rámutatott a miniszter a pótanyagipar alig remélt, nagyszerű fejlődésére, ami azután lehetővé tette, hogy például a textilipar új eljárásokat dolgozzon ki. Ma már ezen a téren is pótolni tudjuk a behozatali hiányokat a marosztal. Az iparban foglalkoztatottakról szólva, elismeréssel beszélt a miniszter a magyar mérnökök és ipari munkások teljesítőképességéről. A kormány szociális gondoskodásával állandóan igyekszik enyhíteni a munkásság helyzetén, de mindig mérlegelnie kell az adott helyzetet, így például szükségessé vált a munkaidőt korlátozó rendeletek felfüggesztésének további fenntartása, mert a rendkívüli idők mindenkitől rendkívüli munkateljesítményt követelnek. Ugyanakkor a kormány elrendelte azt is, hogy a túlmunkát megfelelő túlórabérrel díjazzák. Szociális jellegű az a kormányrendelet is, amely a munkások gyermeknevelési pótlékának folyósítását rendeli el. Ez ebben az évben 22 millió pengő, A munkaerő gazdálkodás menetének zavartalan biztosítására, fokozatosan kiépíti az iparügyi kormányzat az állami munkaközvetítés szerveit s az ország különböző részeiben megfelelő munkaközvetítői hálózatot teremt meg. Az eddigi szociálpolitikai színvonal továbbfejlesztése érdekében folyik az Országos Ipari Munkaügyi Felügyelőség megszervezése. Enek a szervnek a feladata a munkaviszonyok állandó figyelése. Budapesten már megkezdte működését a Munkaügyi Felügyelőség s az ország több vidékén, különösen a felszabadított területeken felügyelőségi kirendeltségeket, helyi munkaügyi bizottságokat szerveznek, amelyek munkaügyi igazgatásunk szakszerűségét hivatottak előmozdítani, másfelől pedig további szociálpolitikai intézmények kiépítésének is alapján szolgálnak. Elismeréssel emlékezett meg a miniszter a kisipar hzáborús helyzetéről is. Kijelentette, hogy a jövőben még fokozottabb mértékben segítik a kisiparosságot közszállításokkal és a hitelakció továbbfejlesztésével. A hadigazdálkodás szempontjainak figyelembevételével összeállított költségvetésből az is kitűnik, hogy az iparügyi miniszter már most foglalkozik a békegazdálkodásra való áttérés várható feladataival s a lehetőség határain belül mindent előkészít a zökkenőmentes átmenetre. A magyar társadalom nyugodtan tekinthet az ipari gazdálkodás jövője elé, mert a mai legfelsőbb vezetőség irányításával a további háborús erőfeszítések idején s majd az átmeneti gazdálkodás korában is éppúgy meg fogja állni helyét a magyar ipar, mint ahogy szilárdan megállotta eddig is. * ül KIST « Mert ca « lapot HIRDESSEK 39%FACI ECI X KELETI # VEVŐKÉPES KOUJSAttvAN BZÖNSEGE óivá“» 4 / . f|r^m&^tTM***^^**' 0 A bolsevizmus ellen küzdő Magyarországot ünnepelték a magyar filmhíradók római bemutatóján Róma, nov. 20. Impozáns olasz-magyar ünnepség színhelye volt a „Ministero delle Finanze", az olasz pénzügyminisztérium „Dopolavoro“ mozgófényképszínházterme, ahol több magyar filmhíradót mutattak be. A terem színpadát olasz és magyar zászlókkal és címerekkel díszítették fel. Az ünnepségen megjelentek a római magyar külképviseletek tagjai,a római magyar kolónia nagy számban, s a termet zsúfolásig megtöltő olasz közönség soraiban a baráti fasiszta Olaszország sok előkelősége. A magyar filmhíradók vetítése előtt Lauro Mainari, a „Rassegna Danubiana“ című előkelő milánói havi folyóirat római szerkesztője lépett a vászon elé. A kiváló olasz közíró bevezetőben röviden vázolta az ezeréves Magyarország történeti szerepét, jelentőségét, majd rátért arra a heroikus küzdelemre, amelyet Magyarország az 1918-as összeomlás óta mostani felemelkedéséig Horthy Miklós kormányzó vezetésével folytatott és folytat. Részletesen vázolta a magyarországi kommunizmus borzasztó napjait s a magyar hazafiaknak azt az áldozatos, sokszor vértanúságig menő munkáját, amellyel szembeszálltak a vörös rémmel. Szegedről indult el a magyar feltámadás s Horthy Miklós Budapestre való bevonulásával megkezdődött a páriskörnyéki békediktátumoktól sújtott Magyarország építő korszaka. Magyarország a tengelyhatalmak támogatásával visszaszerezte elszakított területei egy részét s most a tengelyhatalmak oldalán az egykori szegedi nemzeti hadsereg szellemében küzdenek a keresztény Európát tönkretenni akaró bolsevizmus ellen. Ezzel Magyarország tulajdonképpen hű maradt hagyományaihoz, amikor a keresztény Nyugatot védelmezte. A közönség az előadás után sokáig tüntetett a bolsevizmus ellen küzdő szövetséges baráti Magyarország mellett. Ezután a hősi halált halt Horthy István kormányzóhelyettes életét és temetését bemutató „Csaba útján“ című filmhíradót pergették le, amelyet mély megindultsággal szemlélt végig a közönség, majd a balatoni halászatot és a magyar Alföld öntözési munkáját vásznon megjelenítő két híradó következett. Magasztos gyászpompával helyezik hétfőn végső nyugvóhelyükre a két erdélyi fejedelmi pár hamvait Kolozsvár, november 20. Hétfőre délelőtt méltóságteljes országos ünnepség színhelye lesz Kolozsvár. Több, mint kétszázötven éves fejedelmi akaratot hajt végre az erdélyi református egyházkerület, amikor a Farkasutcai templomban helyezi végső nyugovóra I. és 11. Apafi Mihály és hitveseik holttestét. A két fejedelem temetkezési helye hosszú időn keresztül ismeretlen volt, míg végre 1908-ban Sztrdeczky Lajos felfedezte, hottt az almakeréki szász evangélikus templom kriptájában nyugosznak. A fejedelmi hamvak már 1909-ben Kolozsvárra kerültek, de a Farkas-utcai templom akkor folyó renoválása, majd a világháború és a román megszállás megakadályozták a hamvak méltó külsőségek közötti sírboltba helyezését. Ennek a napnak különös jelentőséget, ad az a tény, hogy az Apafiak hamvain kívül egyetlen más hazánkban elhalt erdélyi fejedelemnek sem maradt meg a pora. A gyulafehérvári székesegyházban eltemetett nagy fejedelmeink sírját a törökök és tatárok még II. Rákóczi György uralkodásának végén feldúlták. A temetésen valószínűleg a Kormányzó Úr képviselője is részt vesz, a magyar kormányt Jáji Fáy István államtitkár képviseli. Az országgyűlés mindkét háza képviseletet küld az ünnepségre. A jelentkezett meghívottak minden bizonnyal mindkét templomot betöltik. A Magyar utcai templomból induló hatalmas menet, élén a katonai díszkisérettel, fenséges látványt fog nyújtani. Az ünnepségekről a Magyar Filmiroda felvételt kásárt a híradó számára. Az ünnepség előestéjén, szombaton este hat órakor a magyar rádió közvetíti Budinszky Sándornak László Dezső lelkipásztorral az ünnepségekről folytatott beszélgetését. Az egyházkerület vezetősége gondoskodott arról, hogy a meghívott személyek s küldöttségek, valamint a város társadalmának nagy tömegei megfelelő módon kapcsolódjanak bele az országos ünnepségbe. Azok részére, akik nem férnek a templomba, hangszórók közvetítik a beszédeket s a leosztandó program feltünteti azt a rendet, amelyben a hatalmas díszmenet az egyik templomból a másikig elhalad. KeledyTibor dr. polgármester az ünnepséggel kapcsolatosan — falragaszokon — az alábbi hirdetményt tette közzé: „1942 november 23-án, hétfőn I. és II. Apafi Mihály erdélyi fejedelmek és hitvestársaik: Bornemissza Anna és Bethlen Kata fejedelemasszonyok holttesteinek végső nyugalomba helyezése alkalmából az Erdélyi Re 1942. SOVRMnBn 21 formátus Egyházkerület és a Kolozsvári Református Egyházközség Erdély egykori fejedelmeit megillető kegyeletes ünnepséget rendez. E nap az egész magyar Erdély ünnepe, amikor megnyilvánul a nagy fejedelmek és hitvestársaik iránti kegyeletes megemlékezés. A fejedelmek és fejedelemasszonyok koporsóját diszmenet kíséri a Magyar-, Kossuth Lajos-utcán, a Mátyás király-téren, Egyetemes Farkas-utcákon át a Farkas-utcai templomba, ahol a hamvaknak sírboltba való helyezése az ünnepség után történik meg. Felhívom a város azon utcáinak lakóit, ahol a diszmenet elvonul, hogy házaikat nemzeti zászlóval díszítsék fel, az ezen a vonalon levő üzlettulajdonosok pedig a menet elvonulása alatt délelőtt 10 óra 15 perctől 11 óra 10 percig kegyeletüket üzlethelyiségeik bezárásával fejezzék ki. Az örmény katolikusok is képviseltetik magukat az Apafi-ünnepélyen II. Apafi Mihály fejedelem volt az, aki alatt a Lengyelország és Moldva felő jött örménység Erdélybe betelepülést kapott. Apafi fejedelem nagy kereskedelmi kiváltságokkal ruházta fel őket. A vendégszerető hazát talált örménység utódai nyelvben, érzésben és kultúrában teljesen egybeolvadtak a magyarsággal és az ország minden részébe szétszóródva, igen értékes szolgálatot tettek a nemzetnek. A késői utódok ma csak egyházi hagyományaikban őrzik az őseik emlékét, de nagy hálával emlékeznek vissza Apafi fejdelemre s a kolozsvári ünnepélyen küldöttségileg vesznek részt mind az erdélyi, mind a fővárosi örmény katolikusok. Elhalasztotta a kolozsvári törvényszék egy bonyodalmas favásárból keletkezett bűnper tárgyalását Kolozsvár, nov. 20. Baatz Erwin cége nevében az elmúlt nyár folyamán két szállítmány faanyagra kötött szerződést Dick Ferenc állítólagos marosvásárhelyi fakitermelővel. A szerződések szerint Dick 270 köbméter kőrisfaanyag, majd két vagon fenyőrönk határidőhöz kötött leszállítására kötelezte magát 15.340 pengő összérték ellenében. A határidő letelt, anélkül azonban, hogy a mérnök megkapta volna a szállítmányokat. Érdeklődött a késedelem oka iránt, mire kiderült, hogy Dick Ferencnek nem volt fája a jelzett vidéken, sőt még személye is ismeretlen volt a szerződésben megadott marosvásárhelyi címen. Baatz mérnök erre csalás miatt bűnvádi feljelentést tett Dick Ferenc ellen s arra hivatkozott, hogy szerződő fele már eleve hamis adatokat írt a szerződésbe. A kolozsvári törvényszék büntetőbírósága részéről Dehner Richard dr. törvényszéki tanácselnök csütörtökön foglalkozott a bűnperrel. Dick Ferenc kihallgatásakor azzal védekezett, hogy a lekötött faáru átadása a mérnök mulasztása miatt késlekedett, mert Baatz 2250 pengő előleg folyósításán kívül a további részlettörlesztések kiegyenlítését nem teljesítette. A határidő elteltével különben a vasúti szállításokban is korlátozásokat léptettek életbe. Egyébként ő Stan Valér dr. naszódi erdejét „vette meg“ kitermelésre, erre azonban a mérnök késedelmes fizetésével előidézett pénzhiány miatt nem kerülhetett sor. Tanúként kihallgatták dr. Stan Valért és Lázár Henriket is. Stan Valér igazolta, hogy a szóbanforgó erdőre vonatkozólag kötött ugyan kitermelési szerződést Dick Ferenccel, de az üzlet anyagiak hijján elmaradt. Dick ugyanis bizonyos „jutalékkal“ akarta kiegyenlíteni a kitermelési értéket. Ez a jutalék a Lázár Henrik javára kötött üzletből illette volna meg, fizetésre azonban nem került sor. Kihallgatták tanúként Baátz Erwin mérnököt is. A mérnök szerint a lekötött szállítmányok kiegyenlítése csak átvételük után nyolc napra vált volna esedékessé. Fizetési késlekedésről tehát nem lehet szó. Egyébként Dick üzletkötésénél az Újszegedi Gőzfűrészgyár tulajdonosaira hivatkozott állandóan s úgy tüntette fel a dolgot, mintha a cégtulajdonosok, Kolozsi és Pfenninger állanának a háta mögött. A bíróság a dolog tisztázására 1943 január 15-re tűzött ki újabb tárgyalási határnapot. Nedvtelenítéssel konzerválják a főzelékeket Franciaországban. Prágából Jelentik: A franciaországi Bressuireben mintagyárat állítottak fel a friss főzelékek nedvtelenítéssel való konzerválására. Amennyiben a gyár teljesítménye kielégítő lesz, más üzemeket is berendeznek a főzelékfélék ily módon való konzerválására. Az új eljárást dehidrációnak nevezik.