Keleti Ujság, 1942. november (25. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-21 / 264. szám

Mm nOkmm A magyar ipar háborús erőpróbája A háborúba,a való fokozottabb részvéte­lünk és a visszatért területeknek a magyar gazdasági élet vérkeringésébe történő foly­tatólagos bekapcsolása határozza meg a magyar ipar háborús helyzetét. Amint azt Varga­ József iparügyi miniszter tárcája jövő évi költségvetésének képviselőházi vi­tazáró beszédében kifejtette, a magyar ipar mindkét srányai feladatát kiválóan oldja meg. Annyira megállta helyét, hogy a mi­niszter a magyar ipar mennyiségi és minő­ségi termelésének rendkívüli lendületéről számolhatott be. Annak legfőbb oka, hogy ez lehetségessé vált, a Kállay-korm­ány nagyvonalú gazdasági politikájában rejlik, amelyben az ipar vállvetve dolgozik a me­zőgazdasággal és a kereskedelemmel. A dolog természeténél fogva a nehézsé­gek éppenúgy megnövekedtek az ipari ter­melésben, mint a gazdasági élet minden ágában. Ugyanakkor fokozottabb mennyi­ségi és minőségi követelmények is támad­tak. Ez a kettős feladat rendkívüli próbára tette ipari termelésünket s ezt a próbát az ipar — mint ahogyan Varga miniszter ör­vendetesen megállapította — nemcsak ki­elégítően állotta ki, hanem az eredményt bizonyos vonatkozásokb­an várakozáson fe­lül kedvezőnek lehet mondani. Az ipari fog­lalkoztatottság lényegesen emelkedett, úgy­hogy ez év augusztusában a gyáriparban foglalkoztatott 417 ezer munkásnak munka­bér­emén a múlt évi 30 millió pengővel szemben hatvannyolcmillió pengőt fizettek id. Ez a felfelé ívelő lendület tette lehetővé, hogy hadrakelt seregünk szükségleteit hiánytalanul elláthattuk, ezenfelül pedig kielégíthettük a polgári lakosság fontosabb szükségleteit is. Ez egyszersmind az ész­szerű anyaggazdálkodást is bizonyítja. Az anyaggazdálkodásról szólva rámuta­tott a miniszter a pótanyagipar alig remélt, nagyszerű fejlődésére, ami azután lehetővé tette, hogy például a textilipar új eljáráso­kat dolgozzon ki. Ma már ezen a téren is pótolni tudjuk a behozatali hiányokat a ma­­rosztal. Az iparban foglalkoztatottakról szólva, elismeréssel beszélt a miniszter a magyar mérnökök és ipari munkások teljesítőképes­ségéről. A kormány szociális gondoskodá­sával állandóan igyekszik enyhíteni a mun­kásság helyzetén, de mindig mérlegelnie­ kell az adott helyzetet, így például szük­ségessé vált a munkaidőt korlátozó rende­letek felfüggesztésének további fenntartása, mert a rendkívüli idők mindenkitől rendkí­vüli munkateljesítményt követelnek. Ugyan­akkor a kormány elrendelte azt is, hogy a túlmunkát megfelelő túlórabérrel díjaz­zák. Szociális jellegű az a kormányrende­let is, amely a munkások gyermeknevelési pótlékának folyósítását rendeli el. Ez ebben az évben 22 millió pengő,­­ A munkaerő gazdálkodás menetének za­vartalan biztosítására, fokozatosan kiépíti az iparügyi kormányzat az állami munka­közvetítés szerveit s az ország különböző részeiben megfelelő munkaközvetítői háló­zatot teremt meg. Az eddigi szociálpolitikai színvonal továbbfejlesztése érdekében fo­lyik az Országos Ipari Munkaügyi Felügye­lőség megszervezése. E­n­ek a szervnek a feladata a munkaviszonyok állandó figye­lése. Budapesten már megkezdte működé­sét a Munkaügyi Felügyelőség s az ország több vidékén, különösen a felszabadított területeken felügyelőségi kirendeltségeket, helyi munkaügyi bizottságokat szerveznek, amelyek munkaügyi igazgatásunk szak­szerűségét hivatottak előmozdítani, másfe­lől pedig további szociálpolitikai intézmé­nyek kiépítésének is alapján­ szolgálnak. Elismeréssel emlékezett meg a miniszter a kisipar hzáborús helyzetéről is. Kijelen­tette, hogy a jövőben még fokozottabb mértékben segítik a kisiparosságot köz­­szállításokkal és a hitelakció továbbfejlesz­tésével. A hadigazdálkodás szempontjainak fi­gyelembevételével összeállított költségvetés­ből az is kitűnik, hogy az iparügyi minisz­ter már most foglalkozik a békegazdálko­­dásra való áttérés várható feladataival s a lehetőség határain belül mindent előkészít a zökkenőmentes átmenetre. A magyar tár­sadalom nyugodtan tekinthet az ipari gaz­dálkodás jövője elé, mert a mai legfelsőbb vezetőség irányításával a további háborús erőfeszítések idején s majd az átmeneti gazdálkodás korában is éppúgy meg fogja állni­ helyét a magyar ipar, mint ahogy szilárdan megállotta eddig is. * ül­ KIST « Mert ca « lapot HIRDESSEK 3­9%FACI ECI X KELETI # VEVŐK­ÉPES KO­UJSAttvAN B­ZÖNSEGE óivá“» 4 / . f|­r^m&^tTM***^^**' 0 A bolsevizmus ellen küzdő Magyarországot ünnepelték a magyar filmhíradók római bemutatóján Róma, nov. 20. Impozáns olasz-magyar ünnepség színhelye volt a „Ministero delle Finanze", az olasz pénzügyminisztérium „Dopolavoro“ mozgófényképszínházterme, ahol több magyar filmhíradót mutattak be. A terem színpadát olasz és magyar zászlók­kal és címerekkel díszítették fel. Az ünnep­ségen megjelentek a római magyar külkép­viseletek tagjai,­­a római magyar kolónia nagy számban, s a termet zsúfolásig meg­töltő olasz közönség soraiban a baráti fa­siszta Olaszország sok előkelősége. A ma­gyar filmhíradók vetítése előtt Lauro Mai­­nari, a „Rassegna Danubia­na“ című előkelő milánói havi folyóirat római szerkesztője lé­pett a vászon elé. A kiváló olasz közíró be­vezetőben röviden vázolta az ezeréves Ma­gyarország történeti szerepét, jelentőségét, majd rátért arra a heroikus küzdelemre, amelyet Magyarország az 1918-as összeom­lás óta mostani felemelkedéséig Horthy Miklós kormányzó vezetésével folytatott és folytat. Részletesen vázolta a magyarországi kommunizmus borzasztó napjait s a magyar hazafiaknak azt az áldozatos, sokszor vér­tanúságig menő munkáját, amellyel szembe­szálltak a vörös rémmel. Szegedről indult el a magyar feltámadás s Horthy Miklós Bu­dapestre való bevonulásával megkezdődött a páriskörnyéki békediktátumoktól sújtott Magyarország építő korszaka. Magyarország a tengelyhatalmak támogatásával visszasze­rezte elszakított területei egy részét s most a tengelyhatalmak oldalán az egykori sze­gedi nemzeti hadsereg szellemében küzdenek a keresztény Európát tönkretenni akaró bol­sevizmus ellen. Ezzel Magyarország tulaj­donképpen hű maradt hagyományaihoz, ami­kor a keresztény Nyugatot védelmezte. A közönség az előadás után sokáig tüntetett a bolsevizmus ellen küzdő szövetséges baráti Magyarország mellett. Ezután a hősi halált halt Horthy István kormányzóhelyettes éle­tét és temetését bemutató „Csaba útján“ című filmhíradót pergették le, amelyet mély megindultsággal szemlélt végig a közönség, majd a balatoni halászatot és a magyar Al­föld öntözési munkáját vásznon megjelenítő két híradó következett. Magasztos gyászpompával helyezik hétfőn végső nyugvóhelyükre a két erdélyi fejedelmi pár hamvait Kolozsvár, november 20. Hétfőre délelőtt méltóságteljes országos ünnepség színhelye lesz Kolozsvár. Több, mint kétszázötven éves fejedelmi akaratot hajt végre az erdélyi re­formátus egyházkerület, amikor a Farkas­utcai templomban helyezi végső nyugovóra I. és 11. Apafi Mihály és hitveseik holttestét. A két fejedelem temetkezési helye hosszú időn keresztül ismeretlen volt, míg végre 1908-ban Sztrdeczky Lajos felfedezte, ho­ttt az almakeréki szász evangélikus templom kriptájában nyugosznak. A fejedelmi ham­vak már 1909-ben Kolozsvárra kerül­tek, de a Farkas-utcai templom akkor folyó renová­lása, majd a világháború és a román meg­szállás megakadályozták a hamvak méltó kül­sőségek közötti sírboltba helyezését. Ennek a napnak különös jelentőséget, ad az a tény, hogy az Apafiak hamvain kívül egyetlen más hazánkban elhalt erdélyi feje­­delemnek sem maradt meg a pora. A gyula­­fehérvári székesegyházban eltemetett nagy fejedelmeink sírját a törökök és tatárok még II. Rákóczi György uralkodásának végén fel­dúlták. A temetésen valószínűleg a Kormányzó Úr képviselője is részt vesz,­ a magyar kormányt Jáji Fáy István államtitkár képviseli. Az or­­szággyűlés mindkét háza képviseletet küld az ünnepségre. A jelentkezett meghívottak min­den bizonnyal mindkét templomot betöltik. A Magyar­ utcai templomból induló hatal­mas menet, élén a katonai díszkisérettel, fen­séges látványt fog nyújtani. Az ünnepségek­ről a Magyar Filmiroda felvételt kásárt a híradó számára. Az ünnepség előestéjén, szombaton este hat órakor a magyar rádió közvetíti Budinszky Sándornak László Dezső lelkipásztorral az ünnepségekről folytatott beszélgetését. Az egyházkerület vezetősége gondoskodott arról, hogy a meghívott személyek s küldött­ségek, valamint a város társadalmának nagy tömegei megfelelő módon kapcsolódjanak bele az országos ünnepségbe. Azok részére, akik nem férnek a templomba, hangszórók közve­títik a beszédeket s a leoszta­ndó program fel­tünteti azt a rendet, amelyben a hatalmas díszmenet az egyik templomból a másikig el­halad. Keledy­­Tibor dr. polgármester az ünnep­séggel kapcsolatosan — falragaszokon — az alábbi hirdetményt tette közzé: „1942 november 23-án, hétfőn I. és II. Apafi Mihály erdélyi fejedelmek és hitves­­társaik: Bornemissza Anna és Bethlen Kata fejedelemasszonyok holttesteinek végső nyu­galomba helyezése alkalmából az Erdélyi Re­ 1942. SOVRMnBn 21 formátus Egyházkerület és a Kolozsvári Re­formátus Egyházközség Erdély egykori fe­jedelmeit megillető kegyeletes ünnepséget rendez. E nap az egész magyar Erdély ünnepe, amikor megnyilvánul a nagy fejedelmek és hitvestársaik iránti kegyeletes megemlékezés. A fejedelmek és fejedelemasszonyok kopor­sóját diszmenet kíséri a Magyar-, Kossuth Lajos-utcán, a Mátyás király-téren, Egyetem­es Farkas-utcákon át a Farkas-utcai temp­lomba, ahol a hamvaknak sírboltba való he­lyezése az ünnepség után történik meg. Felhívom a város azon utcáinak lakóit, ahol a diszmenet elvonul, hogy házaikat nemzeti zászlóval díszítsék fel, az ezen a vonalon levő üzlettulajdonosok pedig a menet elvonulása alatt délelőtt 10 óra 15 perctől 11 óra 10 percig kegyeletüket üzlethelyiségeik bezárásá­val fejezzék ki. Az örmény katolikusok is képviseltetik magukat az Apafi-ünnepélyen II. Apafi Mihály fejedelem volt az, aki alatt a Lengyelország és Moldva felő­ jött örménység Erdélybe betelepülést kapott. Apafi fejedelem nagy kereskedelmi kiváltsá­gokkal ruházta fel őket. A vendégszerető hazát talált örménység utódai nyelvben, ér­zésben és kultúrában teljesen egybeolvadtak a magyarsággal és az ország minden részébe szétszóródva, igen értékes szolgálatot tettek a nemzetnek. A késői utódok ma csak egyházi hagyomá­nyaikban őrzik az őseik emlékét, de nagy há­lával emlékeznek vissza Apafi fejdelemre s a kolozsvári ünnepélyen küldöttségileg vesz­nek részt mind az erdélyi, mind a fővárosi örmény katolikusok. Elhalasztotta a kolozsvári törvényszék egy bonyodalmas favásárból keletkezett bűnper tárgyalását Kolozsvár, nov. 20. Baatz Erwin cége ne­vében az elmúlt nyár folyamán két szállít­mány faanyagra kötött szerződést Dick Fe­renc állítólagos marosvásárhelyi fakiterme­lővel. A szerződések szerint Dick 270 köb­méter kőrisfaanyag, majd két vagon fenyő­­rönk határidőhöz kötött leszállítására köte­lezte magát 15.340 pengő összérték ellené­ben. A határidő letelt, anélkül azonban, hogy a mérnök megkapta volna a szállítmányo­kat. Érdeklődött a késedelem oka iránt, mire kiderült, hogy Dick­ Ferencnek nem volt fája a jelzett vidéken, ső­t még személye is ismeretlen volt a szerződésben megadott marosvásárhelyi címen. Baatz mérnök erre csalás miatt bűnvádi feljelentést tett Dick Ferenc ellen s arra hi­vatkozott, hogy szerződő fele már eleve hamis adatokat írt a szerződésbe. A kolozsvári törvényszék büntetőbírósága részéről Dehner Richard dr. törvényszéki ta­nácselnök csütörtökön foglalkozott a bű­n­­perrel. Dick Ferenc kihallgatásakor azzal védekezett, hogy a lekötött faáru átadása a mérnök mulasztása miatt késlekedett, mert Baatz 2250 pengő előleg folyósításán kívül a további részlettörlesztések kiegyenlítését nem teljesítette. A határidő elteltével külön­ben a vasúti szállításokban is korlátozáso­kat léptettek életbe. Egyébként ő Stan Va­lér dr. naszódi erdejét „vette meg“ kiter­melésre, erre azonban a mérnök késedelmes fizetésével előidézett pénzhiány miatt nem kerülhetett sor­. Tanúként kihallgatták dr. Stan Valért és Lázár Henriket is. Stan Valér igazolta, hogy a szóbanforgó erdőre vonatkozólag kötött ugyan kitermelési szerződést Dick Ferenccel, de az üzlet any­agiak hijján elmaradt. Dick ugyanis bizonyos „jutalékkal“ akarta ki­egyenlíteni a kitermelési értéket. Ez a ju­talék a Lázár Henrik javára kötött üzletből illette volna meg, fizetésre azonban nem ke­rült sor. Kihallgatták tanúként Baátz Erwin mér­nököt is. A mérnök szerint a lekötött szál­lítmányok kiegyenlítése csak átvételük után nyolc napra vált volna esedékessé. Fizetési késlekedésről tehát nem lehet szó. Egyéb­ként Dick üzletkötésénél az Újszegedi Gőz­­fűrészgyár tulajdonosaira hivatkozott állan­dóan s úgy tüntette fel a dolgot, mintha a cégtulajdonosok, Kolozsi és Pfenninger álla­nának a háta mögött. A bíróság a dolog tisztázására 1943 ja­nuár 15-re tűzött ki újabb tárgyalási határ­napot. ­ Nedvtelenítéssel konzerválják a főzelé­keket Franciaországban. Prágából Jelentik: A franciaországi Bressuireben mintagyárat állítottak fel a friss főzelékek nedvtelenítés­sel való konzerválására. Amennyiben a gyár teljesítménye kielégítő lesz, más üzemeket is berendeznek a főzelékfélék ily módon való konzerválására. Az új eljárást dehidrációnak nevezik.

Next