Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)
1943-02-21 / 42. szám
Nagybányai napló SCHNELLER KÁROLY DR., a kolozsvári tudományegyetem nevezi Statisztika*» tartott előadást a tudomány* egyetem Vándor szabadegyetemi előadásainak keretében Nagybányait. Whitneller Károly dr. „Élet és halál a számok tükrében“ címmel az ország népesedési sorányszámával foglalkozott. Táblázatokon mutatta be, hogy a magyarság szaporodási hányadosa 1890-tól 1918—19-ig a Sokat sajnált francia szaporodási hányadosig romlott le, amely a legrosszabb a számottevő európai nemzeteit között. A halálozási arányszám általában kedvező, de kedvezőtlen a csecsemőhalandóság. Bár a fertőző okoknól történt halálozás A csecsemőknél a kimutatás szerint annyira kedvezőti, hogy ez- a szempontból Európában a második helyen állunk, a más okokból történő csecsemőhalandóság, főleg a tuberkulotikus esetek, striftyszáma igen kedvezőtlen. Orvoslásra Van szükség, hogy a bölcső és koporsó versenyéből a bölcső kerüljön id győztesen. * AZ ACÍIO CATHOLICA sorozatos előadásokat tart a nagybányai Szent József Otthonban. Az első előírlthon ötvös Dániel dr. bevezető beszéde Után Takács Tibor dr. tartott előadást a házasság erkölcsi, társadalmi és nemzegnevelő fontosságáról. A második előadáson Páris Jenő Irimsádl MH igazgató tartott bevezető előadást, majd Katona József alanti igazgatótanító beszélt a katolikus házasság egységéről. Az előadást Meltau Perem dr. plébános záróbeszéde fejezte be. Az értékes előadások városszerte nagy érdeklődést keltettek. -* LEVENTE-ELŐADÁSOK szerepeltek a Munkásfőiskola legutóbbi szabadegyetemi előadásán. A megnyitót Molnár János főmérnök, a Levente Egylet elnöke mondotta S beszédében a Levente Egyesület célját és a szevelés feladatának fontosságát fejtegette. A szépen felépített értékes beszéd után szavalat következett, majd Majoros László Százados, levente járásparancsnok tartott előadást a leventeképzésről. Előadásában a leventeképzés Célját és azokat a törvényeket ismertette, amelyeket minden leventének meg kell tartania, ha az ország szabad, becsületes boldog jövőt akar. Az előadás Lökney Géza unitárius lelkész záróbeszédével ért véget. * „OTTHON ES ERONT“ címmel színdarabot irt Br. Kováts Gyuláné. Színdarabjában sikeresen oldotta meg a nemzetneveléssel párosult szórakoztatást. A darabot eddig már négyszer adták elő, minden esetben nagy siker mellett a Munkásfőiskola műkedvelőgürdájának szereplésével. Minden előadáson különös sikert aratott a nők közül Kertész Pálné és dr. Szilágyi Zoltánná, míg a férfiak közül Giczai Tibor, az átlagos műkedvelői színjátszást messze fölülmúld alakításukkal. Igen jó volt Ss. Kováts Gyula, amint ezt egy hajdani hivatásos színésztől el is várta a közönség. * KÉL NEM LÁTOTT MUNKÁBAN gyönyörködik a város közönsége. Jamtokkal, csákányokkal felszerelt embercsoportok jelennek meg ft város főbb utcáin és táblákban szedik fel az, Úttestről ft keménnyé fagyott és taposott kőréteget, amelyet szekérre raknak és elszállítanak. Azért kedves látvány ez, mert a múltban ízért, igen fordult elő ez a munkálat.. Az egyenlőtlen hőréteges hullám vasutasterű mozgással közlekedtek a járművek, a hó eltakarítását pedig a természetre bízták, amely hol hamarább, hol később, de mindig eltüntette az utak hókérgét.. # A GYÚJTÓ LÉGGÖMBÖK eddig elkerülték a bányavidékét, de a közelmúltban erre a „mellőzött" vidékre is eljújtak a szedek egyet belőlük. Borpatakon, a sörgyár közelében fedezték fel a nevezetes jószágot, amint, éppen lefelé ereszkedett. Talán még a földre sem ért, amikor megjelentek a Csendőrök és a muszka földről elindult vándort örök nyugalomra helyezték a borpataki földben. Belépésre keresünk erélyes főgépészt, elsőrendű munkaerőt, aki kellő nagyüzemi gyakorlattal bír. Késztetés ajánlatokat eddigi működési adatok valamint fizetési igény megjelölésével „dagvodsayi Ipai vállalat" jeligével a kiadóhivatalba kérünk. IO az dolláai siet Értekezlet a kolozsvári Iparkamarán a vámszabadraktár ügyében Bereczky Ernő dk. és Huszár Ferenc ismertetve a vámszobaáraktól jelentőségét Kolozsvár, febru á6. Péntek este, nagy számban gyűltek össze a Kereskedelmi és Iparkamara tanácstermében a kolozsvári isport-export-cégek, nagybankok és szállítmányozók képviselői a m. krt. Nemzeti Szabadkikötő és Tengerhajózási Vállalat kezelésében Kolozsvárt létesíted Vámszabadraktár ügyében reredezett első értekezleten. Bevezetőben a Keresk. és Iparkamara miniszteri biztosa, Bereczky Ernő dr. főtitkár, ismertette a Vámstabadraktár lényegét kereskedelempolitikai szemponttól, ráírhtatva arra, hogy Kolozsvár , mint Erdély fővárosa e vámszohadraktár létesítésével a decentroizált kereskedelem egyik fontos központja lesz. Megállapította továbbá, hogy a kolozsvári keresztény nagykéreskédelem Budapest Után, az ország összes többi városait megelőzve, az import terén a második helyen élt. A most Wush«Ht Vámszabadraktár kereskedelmi «**«?'■ pontból annyira fontos intézmény ■ g/ jelentékeny módon fogja elősegíteni az itt működő közigazgatási egyetem hallgatóinak szakszerű és gyakorlati képzését is. Egy új , a nemzetközi kereskedelem legmagasabb iskoláját járt kereskedőgeneráció indul el az intézmény bekapcsolásával, hogy hirdesse a magyar kereskedő rátermettségét. Mint a kereskedelmi és iparkamara vezetője megígérte, hogy ezután még fokozottabb mértékben támogat minden import és export törekvést. Rámutatott továbbá arra, hogy a kolozsvári nagykereskedelem azért tudott ilyen szép eredményt felmutatni, mert a helyi pénzintézetek a kezdeti nehézségekkel küzdő nagykereskedőket a legnagyobb odaadással pártolták, amiért ezúton is a leghálásabb köszönetét fejezte ki, annak a reményének adva kifejezést, hogy e támogatásnak már a közeljövőben gyümölcsét is fogják élvezni. Ezután Huszár Perenc a Vámszabadraktár vezetője ismertette a raktározással kapcsolatos technikai munkálatokat, a vámszabadraktár adminisztrációját és annak a fővámhivatalhoz Való Viszonyát. A továbbiakban kitért a Nemzeti Szabadkikötő bidápfiszi telepének ismertetésére és hangsúlyozta, hogy az jelenlegi formában és méreteiben talán sohasem alakult volna ki, ha a gyászos emlékű trianoni békeparades el nem vágta volna kereskedelmi életünk egyik Ütőerét: Fiumét, az Adriai tengert és ezen keresztül a világtengereket. A magyar élniakarás azonban nem nyugodott bele ebbe és a magyar alkotóerővel párosulva, sokszáz kilométerre a tengertől, mélyen a középeurópai szárazföld belsejében, a Buna mentén tengeri kikötőt teremtett, ahová átrakás nélkül lehetett szállítani a Kőtelkefét, nevezetesen a Levante értékes árucikkeit. A készülő, másrészt tervbevett Bum-, Majna-, Pana-csatornák már a közeljövőben hixto»ttsín»triók a közvetlen viziösszekenestért az Északi és Kdet-tengerekkel Ennek folytán a Nemzeti Szabadkiksztő jelentősége még inkább megnövekszik, minthogy az eddigie k??il fokozottabb mértékben válhatni majd Középeurópa és a Balkán elosztó állomás ide a nyugati országok felé pedig mint gyűjtőállomás szerepelhet. Rámutatott az előadó azokra a kedvező lehetőségekre is, amelyeket a szabadkikötő igénybevétele nyújt főként azok számára, akik a külföldről érkező árut külföldön óhajtják értékesíteni, mivel az a szabadkikötőben való hosszabb tárolás után sem esik elvámolási kényszer alá, kivéve at belföldi felhasználás esetét. Bár a kikötő forgalma tíz év alatt a háromszorosára emelkedett, még korántsem érte el fejlődési lehetőségének tetőfokát. A továbbfejlesztésre vonatkozó tervek készen állanak és nem múlik el hónap, hogy egy-egy áruszín, vagy rakodóberendezés iie gazdagítaná a kikötőt, amely a jövőben Európaszerte meginduló hatalmas versenyben minden körülmények között meg kívánja állani helyét. Az ország különböző vidékein létesített fióktelepek is azt a célt kívánják szolgálni, hogy a kereskedelem számára nélkülözhetetlen közraktárak az áruk szakszerű kezelésével és raktározásával levegyék a kereskedő válláról az ilyenirányú gondot. Visszaigényelhetők a román megszállás alatt kisajátított erdőgazdasági ingatlanok Kolozsvár, febr. 20. A kormány 970—1943. M. E. Szányi rendeletével szabályozta a visszacsatolt területeken végrehajtott földbirtokrendezéssel kapcsolatos kérdéseket az erdőgazdasági ingatlanok tekintetében. A rendelet a Budapesti Közlöny csütörtöki számában jelent meg. A rendelet szerint az egyházi és Iskolai Célokra történt ingatlanszerzéseket, valamint a természetes személyek ingatlanszerzéseit meg kell erősíteni, az erdőbirtokossági, legeltetési társulatokat kárpótolni kell a kisajátított ingatlanaikért, az érdekelt községek részére biztosítani kell a fahasználati és legelőhasználati jogokat, a fennmaradó ingattanokat Vissza kell adni a kisajátítást szenvedett volt tulajdonosoknak. Az egyházi személyeknek. Iskolafenntartóknak és a természetes személyeknek a birtokszerzésben való megerősítésüket, a kisajátítást széövédett vett tulajdonosoknak pedig síz Ingatlan visszajuttatását kérelmezniök kell. A kormányrendelettel egyidejűleg kihirdetett 134.000—1949. F. M. számú rendelet szabályozza az kormányteredelet végrehajtásávaal kapcsolatos eljárást. Az érdekelteknek a végrehajtási rendelet szerint 1943 április 30-ig kell bejelenteniök az ingatlanra vonatkozó részletes adatokat. A bejelentéshez szükséges nyomtatványokat a községi elöljáróságnál lehet beszerezni. Aki a bejelettést elmulasztja, ingatlanszerzésben nem erősíthető meg és részére nem lehet ingatlant visszajuttatni. Minden egyes ügyben az területileg illetékes erdőigazgatóságok tesznek javaslatokat és javaslataik alapján a földművelésügyi miniszter dönt. A kormány ezzel a rendelettel annak ft helyzetnek visszásságát kívánja orvosolni, amely annak következében állott elő, hogy fz Visszacsatolt területeken aí idegen uralom alatt végrehajtott földbirtokpolitikaii Intézkedésekkel mintegy 827.000 kát. hold erdőgazdasági ingatlant ia kisajátítottak, noha a földbirtokpolitikai jogszabályok erdőgazdasági ingatlanok kisajátítására általában nem adtak és nem adnak módot. A kisajátított ingatlanokban az erdőket a tervszerűtlen kezelés folytán nagyrészt letarolták, közvagyon pusztult el, a tarolások következtében az árvíz- és belvízveszély tetemesen megnövekedett, az erdős területek elkopásosodása megindult. Megnehezedett a 3. ót’Stolg fával való ellátásának lehetősége és a lakosság megélhetését Súlyosai veszélyeztető mértékben csökkentek az erdőgazdálkodással járó munkaalkalmak. A régi legelők elhanyagolásával és az letárolt részeknek aő legelésbe való bevonásával, amelyek rövid időn belül megszűnnek jó legelők lenni, az állattenyésztési érdekek is súlyos sérelmet szenvedtek. Szükségessé vált tehát, hogy a kormány a helyes szociális és gazdasági élvekkel össze nem egyeztethető intézkedések folytán keletkezett helyzet viszszásságát megfelelően orvosolja. Megnyílt az átmenő forgalom a bánsági területekkel. A MÁV Igazgatósága közli, hogy február 15-ével felvette a forgalmát a volt jugoszláv állam megszállott bánsági területének állomásaival, Szőreg, illetve Bahatska Arfundjelovo állomásokon keresztül. Expressz áruk, nem fuvarozhatók. Az útlevél és vámvizsgálat magyar részről Szőreg, a megszálott terület részéről Banatsko Arandjelavo állomáson történik. (Magy. Tud.J. 1943. Finn EJ AU 21 .Arosepcedae"- metanoruceusetatus" a textilkereskedelemben. Emlékezetes még, hogy a hatóságoknak csak ft legszigorúbb rendszabályokkal sikerült megszüntetni különösen ft textilkereskedelemben lábrakapott „árukapcsolást", amikor a kereskedők bizonyos textilanyagokat csak akkor szolgáltattak ki a vevőknek, hát azok még egy sereg más textilárut is megvásároltak. Most egy újabb visszaélés, az úgynevezett „árucsúsztatás" ellen folyik a küzdelem Egyes textilgyártak ugyanis úgy játszák ki az érvényben lévő rendelkezéseket, hogy a textilkereskedőnek csak akkor szolgáltatnak ki árut, ha az kötelezi magát a teljes árumennyiségnek, vagy annak eme részének a ki nem jelölt zsidó kiskereskedő, vagy zsidó konfekciós részére való átadására. Előfordult olyan eset ia, amikor a gyár a nagykereskedőnyír eladott árut egyenesen a zsidó kiskereskedő üzletébe szállította le. A Textil Központ szigorú intézkedéseket hozott az árucsusztítás megakadályozására. A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA Február 31. Vasárnap d. n. 7 órakor: R.-.A* piros rózsa. Olcsó helyárak. Február 21 Vasárnap este7 órakor: Mária főhadnagy. Bérletszünet. Rendes helyárak. Februr 23 Hétfő este őrskor: A csikó*. A Tizes Szervezet előadása. Bevezetőt mond: Dr. Csizmadia Andor városi tag .rnok, főtizeden. Jegyeket a pénztár néhi árusít. ti't 23. Kedd este fél 7 órakor: Téli zsoltár Bérletszünet. Rendes helyárak. Február 24. Szerda este%1 órakor:*1Anna főhadnagy. Bérletszünet. Rendes helyárak. Február 28. Csütörtök este %7 órakor: Paraszt becsület. Opera. Seherezade. Balett. Opera helyárak. Bérletszünet. Február 26. Péntek este7 órakor: Lakmé. Bérletszünet. Opera helyárak. Február 27. Szombat d. u. ko. órakor: Szevillai borbély. Ifjúsági előadás. Jegyeket a pénztár nem árusít. Február 27. Szombat este H7 ómkor: Márta főhadnagy. Bérletszünet. Rendes helyárak. Február 28. Vasárnap d. 8. órakor: Luxemburg grófja, eleeő helyárak. Február 28. Vasárnap este H7 ómkor: Márta főhadnagy. Bérletszünet. Rendes helyárak. Március 1. Hétfő este H7 órakor: Luxemburg grófja. A Tizes szervezet előadása. Bevezetőt mond Cselényi Béla tanár, főtizedes. Jegyeket a pénztár nem árusít. A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA A SZÍNKÖRBEN: Február 28. Vasárnap d. u. Va3 órakor: ,Vén diófa. Mérsékelt helyárak: Február 28. Vasárnap este *7 órakor: A csikós. Mérsékelt helyárak. A Színkör jegyeit csütörtökön d.ft. 10 órától árusítja a Színkör elővételi pénztára. ARPAR-fémszínház: Elnémult harangok. Főszerepben: Nagy István, Lukács Margit, Kiss Ferenc. Vasárnap d. é.12-kor matiné. CORVIN-mozgó (volt Royal): A hegyek lánya. Fősz.: Fényes Alice, Nagy István, Gregula Zoltán, Dr. Hosszú Zoltán (Dani bá'). Az előadások ismét 3, 0 és 7 órakor kezdődnek. Vasárnap d. é. 11 órakor matiné. EGYETEM-mozgó: I. Viharkapitány 11. Donald és a pinguin. Ujj szines Micky Staus). Vasárnap D. é. 0-kor és d. I. fél 2-kor is. ERDÉLY-mozgó: A férfi mind őrült, Fest.: Páger Antal, JáZár Mária, Jávor Pál. Előadások kezdete 3, 5, 7 órakor. Vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel matiné. MÁTYÁS KIRÁLY-mozgó: Emberek a havason. Főszereplők: Szellay Alice, Görbe János, Bihary és Borovszky Oszkár. A film előtt: Magyar és Ufa világhíradók. Előadások 3, 5, 7 órakor. RÁKÓCZI-füntszínház: Pista Tekintetes Ur. Legújabb friágyar zenés vígjáték, fősz.: Jávor Pál, Tolszay Kárl, Turay Ida, Hashiay, Vaszary, Mály Gerő. Vasárnap, 21-én d. fé. 11 órakor matiné. FERENC JÓZSEF KESERÜVN