Keleti Ujság, 1943. február (26. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-21 / 42. szám

Nagybányai napló SCHNELLER KÁROLY DR., a kolozsvári tudomán­yegyetem nevezi Sta­­tisztika*» tartott előadást a tudomány* egyetem Vándor szabadegyetemi előadá­sainak keretében Nagybányait. Whitneller Károly dr. „Élet és halál a számok tük­rében“ címmel az ország népesedési sorány­­számával foglalkozott. Táblázatokon mu­tatta be, hogy a magyarság szaporodási hányadosa 1890-tól 19­18—19-ig a Sokat sajnált francia szaporodási hányadosig romlott le, amely a legrosszabb a számot­tevő európai nemzeteit között. A halálo­zási arányszám általában kedvező, de ked­vezőtlen a csecsemőhalandóság. Bár a fer­tőző okok­nól történt halálozás A csecse­mőknél a kimutatás szerint annyira ked­vezőti, hogy ez­-­ a szempontból Európá­ban a második helyen állunk­, a más okok­ból történő csecsem­őhalandóság, főleg a tuberkulotikus esetek, striftyszáma igen kedvezőtlen. Orvoslásra Van szükség, hogy a bölcső és koporsó versenyéből a bölcső kerüljön id győztesen. * AZ ACÍIO CATHOLIC­A sorozatos előadásokat tart a nagybányai Szent József Otthonban. Az első előírlthon ötvös Dániel dr. bevezető beszéde Után Ta­kács Tibor dr. tartott előadást a házasság erkölcsi, társadalmi és ne­mze­gnevelő fontos­ságáról. A második előadáson Pár­is Jenő Irimsádl MH igazgató tartott bevezető elő­adást, majd Katona József alanti igazgató­­tanító beszélt a katolikus házasság egységé­ről. Az előadást Meltau Perem dr. plébános záróbeszéde fejezte be. Az értékes előadások városszerte nagy érdeklődést keltettek. -* LEVENTE-ELŐADÁSOK szerepeltek a Munkásfőiskola legutóbbi szabadegyetemi előadásán. A megnyitót Molnár János főmérnök, a Levente Egylet elnöke mondotta S beszédében a L­even­te Egyesület célját és a szevelés feladatának fontosságát fejtegette. A szépen felépí­tett értékes beszéd után szavalat követ­kezett, majd Majoros László Százados, le­vente járásparancsnok tartott előadást a leventeképzésrő­l. Előadásában a levente­­­képzés Célját és azokat a törvényeket is­mertette, amelyeket minden leventének meg kell tartania, ha az ország szabad, becsületes boldog jövőt akar. Az előadás Lök­ne­­y Géza unitárius lelkész záróbeszé­dével ért véget. * „OTTHON ES ERONT“ címmel színdarabot irt Br. Kováts Gyuláné. Színdarab­jában sikeresen oldotta meg a nem­zetneveléssel párosult szórakoztatást. A da­rabot eddig már négyszer adták elő, minden esetben nagy siker mellett a Munkásfőiskola műkedvelőgürdáján­ak szereplésével. Minden előadáson különös sikert aratott a n­ők közül Kertész Pálné és dr. Szilágyi Zoltánná, míg a férfiak közül Giczai Tibor, az átlagos mű­kedvelői színjátszást messze fölülmúld alakí­tásukkal. Igen jó volt Ss. Kováts Gyula, amint ezt egy hajdani hivatásos színésztől el is várta a közönség. * KÉL NEM LÁTOTT MUNKÁBAN gyönyörködik a város közönsége. Ja­m­­tokkal, csákányokkal felszerelt embercso­portok jelennek meg ft város főbb utcáin és táblákban szedik fel az, Úttestről ft ke­ménnyé fagyott és taposott kőréteget, amelyet szekérre raknak és elszállítanak. Azért kedves látvány ez, mert a múltban ízért, igen fordult elő ez a munkálat.. Az egyenlőtlen hőréteges hullám vasutasterű mozgással közlekedtek a járművek, a hó eltakarítását pedig a természetre bízták, amely hol hamarább, hol később, de min­dig eltüntet­te az utak hókérgét.. # A GYÚJTÓ LÉGGÖMBÖK eddig elkerülték a bányavidékét, de a közel­­múltban erre a „mellőzött"­ vidékre is el­­jújtak a szedek egyet belőlük. Borpatakon, a sörgyár közelében fedezték fel a nevezetes jószágot, amint, éppen lefelé ereszkedett. Ta­lán még a földre sem ért, amikor megjelen­tek a Csendőrök és a muszka földről elindult vándort örök nyugalomra helyezték a bor­pataki földben. Belépésre keresünk erélyes főgépészt, elsőrendű­ munkaerőt, aki kellő nagyüzemi gyakorlattal bír. Késztetés ajánlatokat eddigi mű­­köd­ési adatok valamint fizetési igén­y meg­jelölésével „d­agvodsayi Ipai vállalat" jeligével a kiadóhivatalba kérünk. IO az dolláai siet Értekezlet a kolozsvári Iparkamarán a vámszabadraktár ügyében Bereczk­y Ernő dk. és Huszár Ferenc ismertetve a vám­szobaáraktól jelentőségét Kolozsvár, febru á6. Pén­tek este, nagy számban gyűltek össze a Kereskedelmi és Iparkamara tanácstermében a kolozs­­vári is­port-export-cégek, nagybankok és szállítmányozók képviselői a m. krt. Nemzeti Szabadkikötő és Tengerhajózá­si Vállalat kezelésében Kolozsvárt léte­síted Vámszabadraktár ügyében rerede­­zett első értekezleten. Bevezetőben a Keresk. és Iparkamara miniszteri biztosa, Bereczky Ernő dr. fő­titkár, ismertette a Vámst­ab­adraktár lé­nyegét kereskedelempolitikai szempont­tól, ráírhtatva arra, hogy Kolozsvár , mint Erdély fővárosa e vámszohadrak­­tár létesítésével a decentr­oizált keres­kedelem egyik fontos központja lesz. Megállapította továbbá, hogy a ko­lozsvári keresztény n­agykéreskédelem Budapest Után, az ország összes többi városait megelőzve, az import terén a második helyen élt­. A most Wush«Ht Vámszabadraktár kereskedelmi «**«?'■ pontból annyira fontos intézmény ■ g/ jelentékeny módon fogja elősegíteni az itt működő közigazgatási egyetem hall­gatóinak szakszerű és gyakorlati képzé­sét is. Egy új , a nemzetközi kereskede­lem legmagasabb iskoláját járt kereske­­dőgeneráció indul el az intézmény bekap­csolásával, hogy hirdesse a magyar ke­reskedő rátermettségét. Mint a kereske­delmi és iparkamara vezetője megígérte, hogy ezután még fokozottabb mérték­ben támogat minden import és export törekvést. Rámutatott továbbá arra, hogy a ko­lozsvári nagykereskedelem azért tudott ilyen szép eredményt felmutatni, mert a helyi pénzintézetek a kezdeti nehézsé­gekkel küzdő nagykereskedőket a legna­gyobb odaadással pártolták, amiért ez­úton is a leghálásabb köszönetét fejezte ki, annak a reményének adva kifejezést, hogy e támogatásnak már a közeljövő­ben gyümölcsét is fogják élvezni. Ezután Huszár Perenc a Vámszabad­raktár vezetője ismertette a raktározás­sal kapcsolatos technikai munkálatokat, a vámszabadraktár adminisztrációját és annak a fővámhivatalhoz Való Viszonyát. A továbbiakban kitért a Nemzeti Sza­badkikötő b­idápfiszi telepének ismerte­tésére és hangsúlyozta, hogy az jelenle­gi formában és méreteiben talán soha­sem alakult volna ki, ha a gyászos em­lékű trianoni békeparades el nem vágta volna kereskedelmi életünk egyik Ütő­erét: Fiumét, az Adriai tengert és ezen keresztül a világtengereket. A magyar élniakarás azonban nem nyugodott bele ebbe és a magyar alkotóerővel párosul­va, sokszáz kilométerre a tengertől, mé­lyen a középeurópai szárazföld belsejé­ben, a Buna mentén tengeri kikötőt te­remtett, ahová átrakás nélkül lehetett szállítani a Kőtelkefét, nevezetesen a Levante értékes árucikkeit. A készülő, másrészt tervbevett Bum-, Majna-, Pa­­­na-csatornák már a közeljövőben hixto­­»ttsín­­­»triók a közvetlen viziösszekenes­tért az Északi és Kd­et-tengerekkel En­nek folytán a Nemzeti Szabadkiksztő je­lentősége még inkább megnövekszik, minthogy az eddigie k??il fokozottabb mértékben válhatni majd Középeurópa és a Balkán elosztó állomás ide a nyu­gati országok felé pedig mint gyűjtőál­­lomás szerepelhet. Rámutatott az előadó azokra a kedve­ző lehetőségekre is, amelyeket a szabad­­kikötő igénybevétele nyújt főként azok számára, akik a külföldről érkező árut külföldön óhajtják értékesíteni, mivel az a szabadkikötőben való hosszabb tárolás után sem esik elvámolási kényszer alá, kivéve at belföldi felhasználás esetét. Bár a kikötő forgalma tíz év alatt a há­romszorosára emelkedett, még koránt­sem érte el fejlődési lehetőségének tető­fokát. A továbbfejlesztésre vonatkozó tervek készen állanak és nem múlik el hónap, hogy egy-egy áruszín, vagy ra­­kodóberendezés iie gazdagítaná a kikö­tőt, amely a jövőben Európaszerte meg­induló hatalmas versenyben minden kö­rülmények között meg kívánja állani he­lyét. Az ország különböző vidékein létesí­tett fióktelepek is azt a célt kívánják szolgálni, hogy a kereskedelem számára nélkülözhetetlen közraktárak az áruk szakszerű kezelésével és raktározásával levegyék a kereskedő válláról az ilyen­irányú gondot. Visszaigényelhetők a román megszállás alatt kisajátított erdőgazdasági ingatlanok Kolozsvár, febr. 20. A kormány 970—1943. M. E. Szányi rendeletével szabályozta a visszacsatolt területeken végrehajtott föld­­birtokrendezéssel kapcsolatos kérdéseket az erdőgazdasági ingatlanok tekintetében. A rendelet a Budapesti Közlöny csütörtöki számában jelent meg. A rendelet szerint az egyházi és Iskolai Célokra történt ingatlanszerzéseket­, vala­mint a természetes személyek ingat­lan­szer­­zéseit meg kell erősíteni, az erdőbirtokos­sá­gi, legeltetési társulatokat kárpótolni kell a kisajátított ingatlanaikért, az érdekelt községek részére biztosítani kell a fa­hasz­nálati és legelőh­asználati jogokat, a fenn­maradó ingat­tanokat Vissza kell adni a ki­sajátítást szenvedett volt tulajdonosoknak. Az egyházi személyeknek. Iskolafenntar­tóknak és a természetes személyeknek a birtokszerzésben való megerősítésüket, a ki­sajátítást széövédett vett tulajdonosoknak pedig síz Ingatlan visszajuttatását kérelmez­­niök kell. A kormányrendelettel egyidejűleg­ kihir­detett 134.000—1949. F. M. számú rendelet szabályozza az kormányt­ered­elet végrehajtá­­sávaal kapcsolatos eljárást. Az érdekelteknek a végrehajtási rendelet szerint 1943 április 30-ig kell bejelenteniök az ingatlanra vonat­kozó részletes adatokat. A bejelentéshez szükséges nyomtatványokat a községi elöl­járóságnál lehet beszerezni. Aki a bejelet­­­tést­ elmulasztja, ingatlanszerzésben nem erősíthető meg és részére nem lehet ingat­lant visszajuttatni. Minden egyes ügyben az területileg illetékes erdőigazgatóságok tesz­nek javaslatokat és javaslataik alapján a földművelésügyi miniszter dönt. A kormány ezzel a rendelettel annak ft helyzetnek visszásságát kívánja orvosolni, amely annak következében állott elő, hogy fz Visszacsatolt területeken a­í idegen ura­lom alatt végrehajtott földbirtokpolitikaii In­tézkedésekkel mintegy 827.000 kát. hold er­dőgazdasági ingatlant ia kisajátítottak, no­ha a földbirtokpolitikai jogszabályok erdő­gazdasági ingatlanok kisajátítás­ára általá­ban nem adtak és nem adnak módot. A ki­sajátított ingatlanokban az erdőket a terv­szerűtlen kezelés folytán nagyrészt letarol­ták, közvagyon pusztult el, a tarolások kö­vetkeztében az árvíz- és belvízveszély tete­mesen megnövekedett, az erdős területek elkopásosodása megindult. Megnehezedett a 3. ót’Stolg fával való ellátásának lehetősége és a lakosság megélhetését Súlyosai­ veszé­lyeztető mértékben csökkentek az erdőgaz­­dálkodással járó munkaalkalmak. A régi legelők elhanyagolásával és az letárolt ré­szeknek aő legelésb­e való bevonásával, ame­lyek rövid időn belül megszűnnek jó legelők lenni, az állattenyésztési érdekek is súlyos sérelmet szenvedtek. Szükségessé vált tehát, hogy a kormány a helyes szociális és gazda­sági élvekkel össze nem egyeztethető intéz­kedések folytán keletkezett helyzet visz­­szásságát megfelelően orvosolja. Megnyílt az átmenő forgalom a bánsági területekkel. A MÁV Igazgatósága közli, hogy február 15-ével felvette a forgalmát a volt jugoszláv állam megszállott bánsági területének állomásaival, Szőreg, illetve Bahatska Arfundjelovo állomásokon keresz­tül. Expressz áruk, nem fuvarozhatók. Az útlevél és vámvizsgálat magyar részről Szőreg, a megszálott terület részéről Ba­­natsko Arandjelavo állomáson történik. (Magy. Tud.J. 1943. Finn EJ AU 21 .­Arose­pced­ae"- metan­oruceusetatus" a textilkereskedelemben. Emlékezetes még, hogy a hatóságoknak csak ft legszigorúbb rendszabályokkal sikerült megszüntetni kü­lönösen ft textilkereskedelemben lábraka­pott „árukapcsolást", amikor a kereskedők bizonyos textilanyagokat csak akkor szol­gáltattak ki a vevőknek, hát azok még egy sereg más textilárut is megvásároltak. Most egy újabb visszaélés, az úgynevezett „áru­csúsztatás" ellen folyik a küzdelem Egyes textilgyártak ugyanis úgy játszák ki az érvényben lévő rendelkezéseket, hogy a textilkereskedőnek csak akkor szolgáltat­nak ki árut, ha az kötelezi magát a teljes árumennyiségnek, vagy annak eme részének a ki nem jelölt zsidó kiskereskedő, vagy zsidó konfekciós részére való átadására. Előfordult olyan eset ia, amikor a gyár a nagykereskedőnyír eladott árut egyenesen a zsidó kiskereskedő üzletébe szállította le. A Textil Központ szigorú intézkedéseket hozott az árucsusztítás megakadályozá­sára. A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA Február 31. Vasárnap d. n. 7 órakor: R.-.A* piros rózsa. Olcsó helyárak. Február 21 Vasárnap este­­7 órakor: Má­ria főhadnagy. Bérletszünet. Rendes helyárak. Feb­rur 23 Hétfő este őrskor: A csikó*. A Tizes Szervezet előadása. Bevezetőt mond: Dr. Csizmadia Andor városi ta­­g .rnok, főtizeden. Jegyeket a pénztár néhi árusít. ti'­­t 23. Kedd este fél 7 órakor: Téli zsoltár Bérletszünet. Rendes helyárak. Február 24. Szerda este­­%1 órak­or:­­*1Anna főhadnagy. Bérletszünet. Rendes hely­­árak. Február 28. Csütörtök este %7 órakor: Paraszt becsület. Opera. Seherezade. Ba­lett. Opera helyárak. Bérletszünet. Február 26. Péntek este­­­7 órakor: Lakmé. Bérletszünet. Opera helyárak. Február 27. Szombat d. u. ko. órakor: Szevillai borbély. Ifjúsági előadás. Je­gyeket a pénztár nem árusít. Február 27. Szombat este H7 ómkor: Má­rta főhadnagy. Bérletszü­net. Rendes helyárak. Február 28. Vas­árnap d. 8. órakor: Luxemburg grófja, eleeő helyárak. Február 28. Vasárnap este H7 ómkor: Má­rta főhadnagy. Bérletszünet. Rendes helyárak. Március 1. Hétfő este H7 órakor: Luxem­burg grófja. A Tizes szervezet elő­adása. Bevezetőt mond Cselényi Béla tanár, főtizedes. Jegyeket a pénztár nem árusít. A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA A SZÍNKÖRBEN: Február 28. Vasárnap d. u. Va3 órakor: ,Vén diófa. Mérsékelt helyárak: Február 28. Vasárnap este *­7 órakor: A csikós. Mérsékelt helyárak.­­ A Színkör jegyeit csütörtökön d.­ft. 10 órától árusítja a Színkör elővételi pénztára. ARPAR-fémszínhá­z: Elnémult harangok. Főszerepben: Nagy István, Lukács Mar­git, Kiss Ferenc. Vasárnap d. é.­­12-kor matiné. CORVIN-mozgó (volt Royal): A hegyek lánya. Fősz.: Fényes Alice, Nagy István, Gregula Zoltán, Dr. Hosszú Zoltán (Dani bá'). Az előadások ismét 3, 0 és 7 órakor kezdődnek. Vasárnap d. é. 11 órakor matiné. EGYETEM-mozgó: I. Viharkapitány 11. Donald és a pinguin. Ujj szin­es Micky Staus). Vasárnap D. é. 0-kor és d. I. fél 2-kor is. ERDÉLY-mozgó: A férfi mind őrült, Fest.: Páger Antal, JáZár Mária, Jávor Pál. Előadások kezdete 3, 5, 7 órakor. Vasár­nap délelőtt 11 órai kezdettel matiné. MÁTYÁS KIRÁLY-m­ozgó: Emberek a ha­vason. Főszereplők: Szellay Alice, Görbe János, Bihary és Borovszky Oszkár. A film előtt: Magyar és Ufa világhíradók. Előadások 3, 5, 7 órakor. RÁKÓCZI-fü­ntszínház: Pista Tekintetes Ur. Legújabb friágyar zenés vígjáték, fősz.: Jávor Pál, Tolszay K­árl, Turay Ida, Has­­hiay, Vaszary, Mály Gerő. Vasárnap, 21-én d. fé. 11 órakor matiné. FERENC JÓZSEF KESERÜVN­

Next