Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-02 / 49. szám

MlÎBMJ&nu­cssta 4 1943. MAUCIVS 2 Ismét ellátogatnak a bokrétások­ Kolozsvárra Budapest, márc. 1. A MOT jelenti: Az Országos A Magyar Bokréta Szövetség a tél folyamán több körúton volt, hogy a vissza­csatolt területeken, elsősorban a honvédek részére népművészeti bemutatókat rendez­zen. Két nagyobb csoport Erdélyt járta be eddig, egyik legutóbb a Délvidéket. Most egy 120 főből álló csoport indul el Erdélybe. A bokrétások Csíkszeredán találkoznak, ahol két napot töltenek, aztán két-két napra Sepsiszentgyörgyre, Kézdivásárhelyre, majd Kolozsvárra mennek és a honvédség, vala­mint a polgári lakosság részére rendezett bemutató után térnek vissza falvaikba. Jogerőssé vált a gyilkos besztercei vőlegény életfogytiglani fegyházbüntetése Beszterce, március 1. Csáki Bertalan 27 éves földműves, besztercei lakos éveken át udvarolt Csáki Ilonának. A leány szülei el­lenezték a házasságot, mert a legény dolog­kerülő volt. Később azért, hogy a leánytól elmaradjon. Csáki Ilonát a szülei elszegőd­­tették egy uradalomba mindeneslánynak, a legény azonban oda is utána ment, sőt szol­gálati helyén naponta felkereste. Csáki Ber­talan féltékenykedni kezdett, mert az ura­dalom egyik intézője sokat forgolódott a leány körül. A féltékenység egyre fokozó­dott, majd elhatározta, hogy megöli a leányt. Napokig foglalkozott a gyilkosság tervével, míg végre egy konyhakéssel szó nélkül hasbaszúrta, mellbeszúrta, majd a leány hátába szúrta a kést. A leány könyö­rögni kezdett vőlegényének, hogy ne bántsa, de a legény kegyetlenül átvágta a leány nyakát, úgyhogy elvérzett. A nyíregyházi törvényszék az enyhítő szakasz alkalmazá­sával 15 évi fegyházra ítélte. Az ügyészség fellebbezése folytán a debreceni tábla elé került az ügy. A tábla életfogytiglani fegy­házra emelte fel a gyilkos vőlegény bünte­tését. Végső fokon a Kúria a tábla ítéletét jogerőre emelte. (MTI.) Jifamofarmja. 15.000 PENGŐ gyűlt össze az újabban beérkezett össze­gekkel Désen a honvédcsaládok támoga­tására. Egy 22.000 lakosú várostól, ahol nagy gyárak, vállalatok és kereskedések vannak, az összeg nem mondható túlságo­san soknak. Megállapították, hogy inkább a „kisemberek“ adakoztak lelkesen és ál­dozatkészen s ezért a gyűjtő­rendszert tel­jesen átszervezik, hogy a nagyjövedelmű vállalatok és magánosok vagyonuknak megfelelően adakozzanak a nemes célokra. * A DÉSI REFORMÁTUSOK imahét­ óráin 540 hivő jelent meg. Az ima­órákat, amelyek a■ dési kálvinista magyarok lelki erősödését szolgálták, a férfiszövetség készítette elő. Vitéz Kiss Márton, Réner Já­nos, Kiss Ödön és Szabó Gáspár serényked­tek a siker érdekében. Az előadók között szerepelt László Dezső országgyűlési képvi­selő, Vékás József dr. felsőházi tag és Me­zei Mihály dr. tanügyi főtanácsos is. Az elő­adásokon többek között igen sok szó esett a magyar jövő lényegesebb kérdéseiről. A református férfiszövetség egyik előadá­sán Kádár Gy­ula gyárigazgató a magyar bibliatársula­tról emlékezett meg. Ez az egye­sület 140 éve fejt ki lelkes működést s ez alatt millió és millió bibliát osztott szét. A bibliakereslet Erdélyszerte is nő. Az elmúlt évben megtartott budapesti nemzetközi vá­sáron 2000 bibliát adtak el. Ugyanez alka­lommal Parády Ferenc dr., a férfiszövetség buzgó vezetője felolvasta Vásárhelyi János püspök meleghangú köszönő iratát, melyet a désieknek küldött a magyar érdemrenddel történt kitüntetése alkalmával küldött üd­vözletre. A dési református egyházközség annál nagyobb örömmel fogadta a köszönő iratot, mert Vásárhelyi János, mint emlé­kezetes, éppen Désről került Kolozsvárra. * AZ UNITÁRIUS EGYHÁZ Dés központtal megalakította szolnok­­doboka-megyei szórvány-egyházközségét. Az unitáriusok Désen a főtéri református templomban tartanak havonta kétszer istentiszteletet. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS AZ­APJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Megalakult az Erdélyi Cserkészkerület „A cserkészetből születést a leventemozgalom és a kettőből a dicsőséges új magyar hadsereg" Kolozsvár, március 1. Vasárnap délelőtt a városháza dísztermében ünnepi ülés kere­tébe alakult meg a IX. kerületi Cserkész­tanács. Az alakuló gyűlésen nagy számmal jelentek meg a katonai és polgári hatósá­gok képviselői, a cserkész- és leventepa­rancsnokság vezetői, az egyházi és tanügyi hatóságok képviselői és a meghívottak. A Magyar Hiszekegy elmondása után, Puskás Lajos igazgató, a kerület elnöke meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket. — Az erdélyi Cserkésztanács elnöki tisztét felsőbb parancsra fogadtam el — mondotta — azért, hogy ezen a helyen is eleget te­gyek a cserkész legfőbb parancsának, a kö­­telességteljesítésnek. Annak a szent köte­lességnek, amelynek teljesítésére minden magyarnak és minden cserkésznek elégté­telt adott megdicsőülésével vitéz nagybá­nyai Horthy István, Főméltóságú Kor­mányzóhelyettes Urunk. (A gyűlés résztve­vői a harctéren hősi halált halt Kormányzó­helyettes Urunk nevének említésekor egy­­emberként felállva hódolt hősi emlékének.­ A magyar cserkésznek ilyen kiváló embe­rek mutatták az egyetlen utat: a nemzet iránt való kötelesség maradék nélküli telje­sítését. A magyar cserkész munkáját és magatartását, egy másik nagy ember Te­leki Pál gróf, lélekbelátó tekintete is figyeli, mert az ő szelleme Itt él mindnyájunk lel­kében. Ez a nagy, igaz ember szívében, lel­kében cserkész volt. Tökéletesen gyako­rolta a cserkész erényeket és viselte a cserkész ruhát. A magyar élet újjáépítésé­ben szükség van a cserkész munkájára, és éppen ilyen szüksége van a magyar köz­életnek a cserkész lelkületre. Különösen most élet-halál küzdelmünk idején, amikor minden nagy feladat megoldásához munkát vállaló önzetlen emberre van szükség, kint a harctereken és a belső vonalon egyaránt. Ezután arra utalt, hogy a cserkészkerü­letek legfőbb hatósága a vallás- és közokta­tásügyi minisztérium és a legfőbb cserkész­parancsnokság. Ezek a hatóságok újjászer­vezték a magyar cserkészetet és ennek az újjáalakításnak egyik rendelkezése az er­délyi Cserkésztanács létesítése. A megalakulás alkalmából indítványozza, hogy a gyűlés táviratilag üdvözölje Főmél­­tóságú Kormányzó Urunkat, Szinyei-Merse Jenő közoktatásügyi miniszter és vitéz k­is­­barnaki Farkas Ferenc altábornagyot, a cserkészet főparancsnokát. Az erdélyi cserkészet a megszállás alatt — A kisebbségi életben — folytatta Pus­kás Lajos elnök — az erdélyi cserkészetnek, az akkori államhatalom rendelkezése sze­rint, be kellett olvadnia az országosan meg­szervezett idegen csapatok kereteibe, önál­lóan nem szerepelhetett. A cserkészet nagy jelentőségét azonban kisebbségi magyar egyházak vezetői felismerték és a cserkész munkát támogatták. Jóllehet, a hatalom ak­kori birtokosai minden lehető módon és al­kalommal ellenségesen viselkedtek a ki­sebbségi cserkészettel szemben, mégis a kétévenkénti nagy cserkész táborozásokon a kisebbségi cserkészek vitték el a győ­zelmi jelvényeket. Ezeket azonban csak ha­zahozhatták, megtartani nem volt szabad. Ezek a keserű évek mégis a legterméke­nyebbek voltak. A lelkekben a megbízható­ság, önzetlenség, önérzet, hit, és becsület szent erényeit fejlesztették ki. Lelki és testi edzés és kiválasztás volt, olyan értékeknek a kitermelése, amelyek megmaradásunkat biztosították. A visszacsatolás nagy ténye erős. Igaz cserkész szellemet talált Erdély­ben és ezt a szellemet megőrizni, tovább­fejleszteni a magyar élet ható erejévé ala­kítani a cserkésztanács feladata és szent kötelessége. Puskás Lajos elnök nagy tetszéssel foga­dott beszéde után, Szabó László kerületi fő­titkár az 1942. évben kiadott szervezeti sza­bályzatot, majd Dobri János kerületi ve­zető ismertette az ügyrendet. Puskás Lajos elnök bejelentette, hogy Cserkésztanács tagjai részére, a felettes ha­tóság jelvényt rendszeresített és azokat az illetékes tagoknak el is küldötte. A jelvé­nyeket Puskás Lajos elnök át is adta. Maján Mihály dr. egyetemi tanár, társ­elnök beszédében harmincéves cserkész múltjára visszaemlékezve megható közvet­lenséggel tárta föl kis diák korában a cser­készetben átélt élményeit és mutatta meg milyen döntő hatást gyakorolt ez a mozga­lom a magyar ifjúságra. A lesújtottságba jutott, trianoni Magyarország ifjúságának fölemelkedéséhez, megerősödéséhez s meg­tisztulásához, mint hatalmas nevelő ténye­ző járult hozzá a cserkészet. A magyar cserkészfiúk és leányok voltak azok, akik a megcsonkított ország színeit diadalmasan végighordozták Európa minden kultur­álla­maiban, bebizonyítva azt, hogy a magyar ifjúság minden népek ifjúságához méltó. A cserkészet által végzett nevelő munkát nem végezhetik el az iskolák. A cserkészet az ifjúság lelkét új hittel, szeretettel és erővel töltötte meg. A cserkészet nevelő munká­ból született meg a magyar leventemozga­­lom és e kettőből az új dicsőséges magyar hadsereg. A cserkészet önkéntes munkára való vállalkozás, önzetlenül vállalt több szolgálat. Még különb ember és még különb magyar kiformálását. Ebben a nemes érte­lemben tehát elitképzés. Minden egészséges társadalomnak elitre, vezetőrétegre van szüksége. Ennek a vezetőrétegnek a kiter­melése a magyar cserkészet nagy hivatása. A mostani magyar cserkész ifjúság ezért és ilyen értelemben az uj magyar élet nagy és boldog reménysége. A cserkésztanács tagjai A IX. kerületi Cserkésztanácsnak az Or­szágos Nagytanácsba kinevezett tagjai Ko­lozsvárról: gr. Bethlen Györgyné, Geley Jó­zsef, Élés Gyula, Józan Miklós, Kiss Elek, Sándor Imre, gróf Teleki Géza, László De­zső, Kelemen Lajos, Gecse Géza. Marosvá­sárhelyről: Rózsa József dr., Spániel Vince. Csíkszeredáról: Pataki József. A kerületi tanács tagjai: v. Almai Béla vk. alezredes, báró Atzél Ede, vitéz Boga Alajos, Demeter Lajos ezredes, György La­jos dr., Kelemen Lajos, Kozm­a Ferenc vk. százados, vitéz Z. Sebess József, Tavaszi Sándor dr. A törvényhatóságok részéről: báró Jósika János, Knizsek Károly, László Ignác, Máriaffi Lajos, Schilling János dr., Szász Árpád, Szász Ferenc dr., Tóth Ba­lázs, Váró György dr., ezenkívül hivatalból a kerületi parancsnokság tagjai: Dohai Já­nos parancsnokhelyettes, Spániel Vince ma­­rostordai parancsnok, Pataki József Csik, Háromszék parancsnok, Málnássy Géza dr. férfi cserkész vezető, főtiszt, Saáry István ker. ügyész, Kovács Zoltán ker. ellenőr és Cseke Vilmos ker. gazdasági vezető. Az alakuló gyűlés után a cserkészkerületi elöljárók és a meghívott előkelőségek előtt hat nagyszerű, fegyelemben és katonás ma­gatartásban megmutatkozó cserkészalaku­lat díszlépésben vonult el és a meghajtott csapatzászlókkal tisztelgett. (1. 1.) A Kolozsvári Zenekonzervatórium tanári karának Kodály-estje A Kolozsvári Zenekonzervatórium tanári karának Kodály-estje február 28-án, vasár­nap este előkelő közönség előtt folyt le a vármegyeháza dísztermében. A hangver­senyt Farkas Ferencnek, a Zenekonzerva­tórium új igazgatójának magas színvonalú beszéde vezette be. Beszédében a 80 éves Kodály művészetének lényegibe vágó jel­lemvonásait fejtegette, majd rendkívülien sokoldalú munkásságát a legmagasabbrendű hazafiság jelképeként méltatta. — Kodály életműve — mondotta többek között Farkas Ferenc — olyan művészet, amelynél az egyéniség és népi közösség eggyéforrott s amelynek eszközei között népi és műzenei elemek a legharmonikusabb közösségben egyesültek. A nagy magyar mester különféle Instru­mentumra és együttesre irt művei szólaltak meg azután a konzervatórium tanári kará­nak és növendék-együtteseinek előadásában. Ütő Mária az igen nagy pianisztikus pro­blémákat rejtő arosszéki táncok­­ at adta elő könnyed hangszerkezeléssel, Boga László pedig a gordonkára írt „Adagio" elmélyült előadásával tűnt ki. Sigmond Lajos énekta­nár kamarakórusa, amely még szép jövő­beni sikerekre hivatott, a kóruszenei finom­ságok nemes eszközeivel adta elő Kodály klasszikus veretű „öregek" c. vegyeskarát. Szünet után B. Zsembery Elvira két Ko­dály zongoraművet (Meditation, Valsette) adott elő elmélyült és biztos zongorajáték­kal, a művekhez illő egyszerű és nemes esz­közökkel, majd Jakoby Antal Macalik Gab­riella kíséretével az ,Jenekszó"-ból néhány kisebb Kodály-népdalfeldolgozást mutatott be. Már tavaly felhívtuk a figyelmet a kl- Fényképész segédet (nőt) azonnali belépésre keres Koválszky műterem, Mátyás király­ tér 18. tűnő énekmester rendkívüli hangkultúrájára, amelyben szövegkiejtés, elmélyült előadás és hangszínbeli nemesség legharmonikusabban forr egybe. A magyar népi dalirodalom re­mek kis gyöngyei páratlan erővel keltek életre Jakoby Antal előadásában. A hangverseny a „Háry-Intermezzon elő­­adsával fejeződött be, amelyet az Intézet tanáraiból és legkitűnőbb növendékeiből ösz­­szeállított intézeti zenekar Szita Oszkár tanár vezényletével adott elő. Ezt a számot a zenekar megismételte. Az egyik műsor­­szám: Kodály „Trio-szerenád“-ja B. Fehér Miklós akadályoztatása miatt elmaradt. A jól sikerült hangverseny a Kolozsvári Zenekonzervatórium tanári karának alapos készültségéről tett bizonyságot. C. NAGY BÉLA Színházi napló A kolozsvári Nemzeti Színház közre­működésével a Vöröskereszt mű­vészes­tet rendez ma kedden este a Vöröskereszt ú1 hadikórházában. A művész­ est 7 órakor kezdődik s azon Andrási Márton, Jaczkó Cia, Szabady István, Versényi Ida, Csóka­ József, Szabó Ica, Mészáros Erzsi, Csen­­geri Aladár és Zsurka Péter működik közre. Mondanunk sem kell, hogy a hadi­­kórházban rendezendő mű­vészest műsorát vidám számok töltik ki. « A Nemzeti Színház prózai együttese szer­dán este mutatja be Bókay János „Az utód“ című legújabb színművét. Amint már meg­írtuk, egy hét óta Kolozsváron tartózkodik a szerző is, darabja próbáit személyesen irá­nyítja s résztvesz a szerda esti bemutatón is. A darabot egyébként Mihályfi Béla, igazgató rendezi s Bókay már csak úgyne­vezett ,"simításokat?" végez rajta nagy lelki­ismeretességgel. Mihályfi játsza a darab fő­szerepét is, egy öregedő orvosprofesszort. Ezt a szerepet Budapesten egyébként Csor­­tos Gyula alakította. Bókay János a hétfő délelőtti próbán ki­jelentette, hogy nagy öröm együtt dolgozni a kolozsvári Nemzeti Színház prózai együt­tesével , különösen a fiatalabb tagokat hal­mozta el dicséretével. Bókay biztató dicsé­rete nagy önbizalmat adott a fiatal tagok­nak, hiszen a kitűnő szerző — aki mint rendező is az elsők közé tartozik — nagy sikereket ért el darabjaival, nemcsak Ma­gyarországon, hanem külföldön is. Német­országban például most éppen 800-adszor tűzték műsorra egyik darabját , a külföldi színházjáró közönségnek leginkább Bókay ír keresztül nyílik alkalma megismerkedni az új magyar színpadi irodalommal... * A tavasz beálltával a Nemzeti Színház igazgatósága rendszeresíti a vasárnap dél­utáni és esti színköri előadásokat.. Ezután szombat esténként is előadások lesznek a Színkörben. Szombat este fél 7 órakor­­ balett játszik, vasárnap délutánra a „Víg­­özvegy“-et, este a „Csikós"-t tűzték mű­sorra. A Színkörben rendezendő rendszeres előadásokra azért van szükség, mert va­sárnap délutánonként olyan nagy az ér­deklődés a színház iránt, hogy a közönség fele sem fér be a Nemzeti Színházba. A Színkörben színrekerülő darabok kiválasz­tásánál az Igazgatóság nemcsak a művé­szi szempontokat veszi tekintetbe, hanem a darab szórakoztató értékét s főként ilyen darabokat játszanak majd a Szín­körben. Az előadások iránt máris nagy érdeklődés nyilvánul meg, különösen a kevésbé tehetős színházjáró közönség kö­rében. E*r elies« tilt a bfilviláiilól a lezuhant „Clipper4* éíelbenmaradl utasait Lisszabon, márc. 1. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: A lisszaboni kikötő előtt szerencsétlenül járt „Clipper“ repülőgép csaknem minden része megkerült már. Ezzel szemben még mindig nem találták meg a benne ülők holt­testeit. A kutatás folyik. Az ugyancsak sze­rencsétlenül járt Manuel Diaz spanyol ke­reskedő, akinek holtteste megkerült, egy spanyol hajózó vállalat vezérigazgatója volt. Több sebesült már elhagyta a kórházat. Az amerikai követségen kaptak szállást. Állan­dóan őrzik őket, úgyhogy továbbra is telje­sen lehetetlen velük érintkezést találni.

Next