Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)
1943-03-02 / 49. szám
MlÎBMJ&nucssta 4 1943. MAUCIVS 2 Ismét ellátogatnak a bokrétások Kolozsvárra Budapest, márc. 1. A MOT jelenti: Az Országos A Magyar Bokréta Szövetség a tél folyamán több körúton volt, hogy a visszacsatolt területeken, elsősorban a honvédek részére népművészeti bemutatókat rendezzen. Két nagyobb csoport Erdélyt járta be eddig, egyik legutóbb a Délvidéket. Most egy 120 főből álló csoport indul el Erdélybe. A bokrétások Csíkszeredán találkoznak, ahol két napot töltenek, aztán két-két napra Sepsiszentgyörgyre, Kézdivásárhelyre, majd Kolozsvárra mennek és a honvédség, valamint a polgári lakosság részére rendezett bemutató után térnek vissza falvaikba. Jogerőssé vált a gyilkos besztercei vőlegény életfogytiglani fegyházbüntetése Beszterce, március 1. Csáki Bertalan 27 éves földműves, besztercei lakos éveken át udvarolt Csáki Ilonának. A leány szülei ellenezték a házasságot, mert a legény dologkerülő volt. Később azért, hogy a leánytól elmaradjon. Csáki Ilonát a szülei elszegődtették egy uradalomba mindeneslánynak, a legény azonban oda is utána ment, sőt szolgálati helyén naponta felkereste. Csáki Bertalan féltékenykedni kezdett, mert az uradalom egyik intézője sokat forgolódott a leány körül. A féltékenység egyre fokozódott, majd elhatározta, hogy megöli a leányt. Napokig foglalkozott a gyilkosság tervével, míg végre egy konyhakéssel szó nélkül hasbaszúrta, mellbeszúrta, majd a leány hátába szúrta a kést. A leány könyörögni kezdett vőlegényének, hogy ne bántsa, de a legény kegyetlenül átvágta a leány nyakát, úgyhogy elvérzett. A nyíregyházi törvényszék az enyhítő szakasz alkalmazásával 15 évi fegyházra ítélte. Az ügyészség fellebbezése folytán a debreceni tábla elé került az ügy. A tábla életfogytiglani fegyházra emelte fel a gyilkos vőlegény büntetését. Végső fokon a Kúria a tábla ítéletét jogerőre emelte. (MTI.) Jifamofarmja. 15.000 PENGŐ gyűlt össze az újabban beérkezett összegekkel Désen a honvédcsaládok támogatására. Egy 22.000 lakosú várostól, ahol nagy gyárak, vállalatok és kereskedések vannak, az összeg nem mondható túlságosan soknak. Megállapították, hogy inkább a „kisemberek“ adakoztak lelkesen és áldozatkészen s ezért a gyűjtőrendszert teljesen átszervezik, hogy a nagyjövedelmű vállalatok és magánosok vagyonuknak megfelelően adakozzanak a nemes célokra. * A DÉSI REFORMÁTUSOK imahét óráin 540 hivő jelent meg. Az imaórákat, amelyek a■ dési kálvinista magyarok lelki erősödését szolgálták, a férfiszövetség készítette elő. Vitéz Kiss Márton, Réner János, Kiss Ödön és Szabó Gáspár serénykedtek a siker érdekében. Az előadók között szerepelt László Dezső országgyűlési képviselő, Vékás József dr. felsőházi tag és Mezei Mihály dr. tanügyi főtanácsos is. Az előadásokon többek között igen sok szó esett a magyar jövő lényegesebb kérdéseiről. A református férfiszövetség egyik előadásán Kádár Gyula gyárigazgató a magyar bibliatársulatról emlékezett meg. Ez az egyesület 140 éve fejt ki lelkes működést s ez alatt millió és millió bibliát osztott szét. A bibliakereslet Erdélyszerte is nő. Az elmúlt évben megtartott budapesti nemzetközi vásáron 2000 bibliát adtak el. Ugyanez alkalommal Parády Ferenc dr., a férfiszövetség buzgó vezetője felolvasta Vásárhelyi János püspök meleghangú köszönő iratát, melyet a désieknek küldött a magyar érdemrenddel történt kitüntetése alkalmával küldött üdvözletre. A dési református egyházközség annál nagyobb örömmel fogadta a köszönő iratot, mert Vásárhelyi János, mint emlékezetes, éppen Désről került Kolozsvárra. * AZ UNITÁRIUS EGYHÁZ Dés központtal megalakította szolnokdoboka-megyei szórvány-egyházközségét. Az unitáriusok Désen a főtéri református templomban tartanak havonta kétszer istentiszteletet. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS AZAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Megalakult az Erdélyi Cserkészkerület „A cserkészetből születést a leventemozgalom és a kettőből a dicsőséges új magyar hadsereg" Kolozsvár, március 1. Vasárnap délelőtt a városháza dísztermében ünnepi ülés keretébe alakult meg a IX. kerületi Cserkésztanács. Az alakuló gyűlésen nagy számmal jelentek meg a katonai és polgári hatóságok képviselői, a cserkész- és leventeparancsnokság vezetői, az egyházi és tanügyi hatóságok képviselői és a meghívottak. A Magyar Hiszekegy elmondása után, Puskás Lajos igazgató, a kerület elnöke meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket. — Az erdélyi Cserkésztanács elnöki tisztét felsőbb parancsra fogadtam el — mondotta — azért, hogy ezen a helyen is eleget tegyek a cserkész legfőbb parancsának, a kötelességteljesítésnek. Annak a szent kötelességnek, amelynek teljesítésére minden magyarnak és minden cserkésznek elégtételt adott megdicsőülésével vitéz nagybányai Horthy István, Főméltóságú Kormányzóhelyettes Urunk. (A gyűlés résztvevői a harctéren hősi halált halt Kormányzóhelyettes Urunk nevének említésekor egyemberként felállva hódolt hősi emlékének. A magyar cserkésznek ilyen kiváló emberek mutatták az egyetlen utat: a nemzet iránt való kötelesség maradék nélküli teljesítését. A magyar cserkész munkáját és magatartását, egy másik nagy ember Teleki Pál gróf, lélekbelátó tekintete is figyeli, mert az ő szelleme Itt él mindnyájunk lelkében. Ez a nagy, igaz ember szívében, lelkében cserkész volt. Tökéletesen gyakorolta a cserkész erényeket és viselte a cserkész ruhát. A magyar élet újjáépítésében szükség van a cserkész munkájára, és éppen ilyen szüksége van a magyar közéletnek a cserkész lelkületre. Különösen most élet-halál küzdelmünk idején, amikor minden nagy feladat megoldásához munkát vállaló önzetlen emberre van szükség, kint a harctereken és a belső vonalon egyaránt. Ezután arra utalt, hogy a cserkészkerületek legfőbb hatósága a vallás- és közoktatásügyi minisztérium és a legfőbb cserkészparancsnokság. Ezek a hatóságok újjászervezték a magyar cserkészetet és ennek az újjáalakításnak egyik rendelkezése az erdélyi Cserkésztanács létesítése. A megalakulás alkalmából indítványozza, hogy a gyűlés táviratilag üdvözölje Főméltóságú Kormányzó Urunkat, Szinyei-Merse Jenő közoktatásügyi miniszter és vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc altábornagyot, a cserkészet főparancsnokát. Az erdélyi cserkészet a megszállás alatt — A kisebbségi életben — folytatta Puskás Lajos elnök — az erdélyi cserkészetnek, az akkori államhatalom rendelkezése szerint, be kellett olvadnia az országosan megszervezett idegen csapatok kereteibe, önállóan nem szerepelhetett. A cserkészet nagy jelentőségét azonban kisebbségi magyar egyházak vezetői felismerték és a cserkész munkát támogatták. Jóllehet, a hatalom akkori birtokosai minden lehető módon és alkalommal ellenségesen viselkedtek a kisebbségi cserkészettel szemben, mégis a kétévenkénti nagy cserkész táborozásokon a kisebbségi cserkészek vitték el a győzelmi jelvényeket. Ezeket azonban csak hazahozhatták, megtartani nem volt szabad. Ezek a keserű évek mégis a legtermékenyebbek voltak. A lelkekben a megbízhatóság, önzetlenség, önérzet, hit, és becsület szent erényeit fejlesztették ki. Lelki és testi edzés és kiválasztás volt, olyan értékeknek a kitermelése, amelyek megmaradásunkat biztosították. A visszacsatolás nagy ténye erős. Igaz cserkész szellemet talált Erdélyben és ezt a szellemet megőrizni, továbbfejleszteni a magyar élet ható erejévé alakítani a cserkésztanács feladata és szent kötelessége. Puskás Lajos elnök nagy tetszéssel fogadott beszéde után, Szabó László kerületi főtitkár az 1942. évben kiadott szervezeti szabályzatot, majd Dobri János kerületi vezető ismertette az ügyrendet. Puskás Lajos elnök bejelentette, hogy Cserkésztanács tagjai részére, a felettes hatóság jelvényt rendszeresített és azokat az illetékes tagoknak el is küldötte. A jelvényeket Puskás Lajos elnök át is adta. Maján Mihály dr. egyetemi tanár, társelnök beszédében harmincéves cserkész múltjára visszaemlékezve megható közvetlenséggel tárta föl kis diák korában a cserkészetben átélt élményeit és mutatta meg milyen döntő hatást gyakorolt ez a mozgalom a magyar ifjúságra. A lesújtottságba jutott, trianoni Magyarország ifjúságának fölemelkedéséhez, megerősödéséhez s megtisztulásához, mint hatalmas nevelő tényező járult hozzá a cserkészet. A magyar cserkészfiúk és leányok voltak azok, akik a megcsonkított ország színeit diadalmasan végighordozták Európa minden kulturállamaiban, bebizonyítva azt, hogy a magyar ifjúság minden népek ifjúságához méltó. A cserkészet által végzett nevelő munkát nem végezhetik el az iskolák. A cserkészet az ifjúság lelkét új hittel, szeretettel és erővel töltötte meg. A cserkészet nevelő munkából született meg a magyar leventemozgalom és e kettőből az új dicsőséges magyar hadsereg. A cserkészet önkéntes munkára való vállalkozás, önzetlenül vállalt több szolgálat. Még különb ember és még különb magyar kiformálását. Ebben a nemes értelemben tehát elitképzés. Minden egészséges társadalomnak elitre, vezetőrétegre van szüksége. Ennek a vezetőrétegnek a kitermelése a magyar cserkészet nagy hivatása. A mostani magyar cserkész ifjúság ezért és ilyen értelemben az uj magyar élet nagy és boldog reménysége. A cserkésztanács tagjai A IX. kerületi Cserkésztanácsnak az Országos Nagytanácsba kinevezett tagjai Kolozsvárról: gr. Bethlen Györgyné, Geley József, Élés Gyula, Józan Miklós, Kiss Elek, Sándor Imre, gróf Teleki Géza, László Dezső, Kelemen Lajos, Gecse Géza. Marosvásárhelyről: Rózsa József dr., Spániel Vince. Csíkszeredáról: Pataki József. A kerületi tanács tagjai: v. Almai Béla vk. alezredes, báró Atzél Ede, vitéz Boga Alajos, Demeter Lajos ezredes, György Lajos dr., Kelemen Lajos, Kozma Ferenc vk. százados, vitéz Z. Sebess József, Tavaszi Sándor dr. A törvényhatóságok részéről: báró Jósika János, Knizsek Károly, László Ignác, Máriaffi Lajos, Schilling János dr., Szász Árpád, Szász Ferenc dr., Tóth Balázs, Váró György dr., ezenkívül hivatalból a kerületi parancsnokság tagjai: Dohai János parancsnokhelyettes, Spániel Vince marostordai parancsnok, Pataki József Csik, Háromszék parancsnok, Málnássy Géza dr. férfi cserkész vezető, főtiszt, Saáry István ker. ügyész, Kovács Zoltán ker. ellenőr és Cseke Vilmos ker. gazdasági vezető. Az alakuló gyűlés után a cserkészkerületi elöljárók és a meghívott előkelőségek előtt hat nagyszerű, fegyelemben és katonás magatartásban megmutatkozó cserkészalakulat díszlépésben vonult el és a meghajtott csapatzászlókkal tisztelgett. (1. 1.) A Kolozsvári Zenekonzervatórium tanári karának Kodály-estje A Kolozsvári Zenekonzervatórium tanári karának Kodály-estje február 28-án, vasárnap este előkelő közönség előtt folyt le a vármegyeháza dísztermében. A hangversenyt Farkas Ferencnek, a Zenekonzervatórium új igazgatójának magas színvonalú beszéde vezette be. Beszédében a 80 éves Kodály művészetének lényegibe vágó jellemvonásait fejtegette, majd rendkívülien sokoldalú munkásságát a legmagasabbrendű hazafiság jelképeként méltatta. — Kodály életműve — mondotta többek között Farkas Ferenc — olyan művészet, amelynél az egyéniség és népi közösség eggyéforrott s amelynek eszközei között népi és műzenei elemek a legharmonikusabb közösségben egyesültek. A nagy magyar mester különféle Instrumentumra és együttesre irt művei szólaltak meg azután a konzervatórium tanári karának és növendék-együtteseinek előadásában. Ütő Mária az igen nagy pianisztikus problémákat rejtő arosszéki táncok at adta elő könnyed hangszerkezeléssel, Boga László pedig a gordonkára írt „Adagio" elmélyült előadásával tűnt ki. Sigmond Lajos énektanár kamarakórusa, amely még szép jövőbeni sikerekre hivatott, a kóruszenei finomságok nemes eszközeivel adta elő Kodály klasszikus veretű „öregek" c. vegyeskarát. Szünet után B. Zsembery Elvira két Kodály zongoraművet (Meditation, Valsette) adott elő elmélyült és biztos zongorajátékkal, a művekhez illő egyszerű és nemes eszközökkel, majd Jakoby Antal Macalik Gabriella kíséretével az ,Jenekszó"-ból néhány kisebb Kodály-népdalfeldolgozást mutatott be. Már tavaly felhívtuk a figyelmet a kl- Fényképész segédet (nőt) azonnali belépésre keres Koválszky műterem, Mátyás király tér 18. tűnő énekmester rendkívüli hangkultúrájára, amelyben szövegkiejtés, elmélyült előadás és hangszínbeli nemesség legharmonikusabban forr egybe. A magyar népi dalirodalom remek kis gyöngyei páratlan erővel keltek életre Jakoby Antal előadásában. A hangverseny a „Háry-Intermezzon előadsával fejeződött be, amelyet az Intézet tanáraiból és legkitűnőbb növendékeiből öszszeállított intézeti zenekar Szita Oszkár tanár vezényletével adott elő. Ezt a számot a zenekar megismételte. Az egyik műsorszám: Kodály „Trio-szerenád“-ja B. Fehér Miklós akadályoztatása miatt elmaradt. A jól sikerült hangverseny a Kolozsvári Zenekonzervatórium tanári karának alapos készültségéről tett bizonyságot. C. NAGY BÉLA Színházi napló A kolozsvári Nemzeti Színház közreműködésével a Vöröskereszt művészestet rendez ma kedden este a Vöröskereszt ú1 hadikórházában. A művész est 7 órakor kezdődik s azon Andrási Márton, Jaczkó Cia, Szabady István, Versényi Ida, Csóka József, Szabó Ica, Mészáros Erzsi, Csengeri Aladár és Zsurka Péter működik közre. Mondanunk sem kell, hogy a hadikórházban rendezendő művészest műsorát vidám számok töltik ki. « A Nemzeti Színház prózai együttese szerdán este mutatja be Bókay János „Az utód“ című legújabb színművét. Amint már megírtuk, egy hét óta Kolozsváron tartózkodik a szerző is, darabja próbáit személyesen irányítja s résztvesz a szerda esti bemutatón is. A darabot egyébként Mihályfi Béla, igazgató rendezi s Bókay már csak úgynevezett ,"simításokat?" végez rajta nagy lelkiismeretességgel. Mihályfi játsza a darab főszerepét is, egy öregedő orvosprofesszort. Ezt a szerepet Budapesten egyébként Csortos Gyula alakította. Bókay János a hétfő délelőtti próbán kijelentette, hogy nagy öröm együtt dolgozni a kolozsvári Nemzeti Színház prózai együttesével , különösen a fiatalabb tagokat halmozta el dicséretével. Bókay biztató dicsérete nagy önbizalmat adott a fiatal tagoknak, hiszen a kitűnő szerző — aki mint rendező is az elsők közé tartozik — nagy sikereket ért el darabjaival, nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. Németországban például most éppen 800-adszor tűzték műsorra egyik darabját , a külföldi színházjáró közönségnek leginkább Bókay ír keresztül nyílik alkalma megismerkedni az új magyar színpadi irodalommal... * A tavasz beálltával a Nemzeti Színház igazgatósága rendszeresíti a vasárnap délutáni és esti színköri előadásokat.. Ezután szombat esténként is előadások lesznek a Színkörben. Szombat este fél 7 órakor balett játszik, vasárnap délutánra a „Vígözvegy“-et, este a „Csikós"-t tűzték műsorra. A Színkörben rendezendő rendszeres előadásokra azért van szükség, mert vasárnap délutánonként olyan nagy az érdeklődés a színház iránt, hogy a közönség fele sem fér be a Nemzeti Színházba. A Színkörben színrekerülő darabok kiválasztásánál az Igazgatóság nemcsak a művészi szempontokat veszi tekintetbe, hanem a darab szórakoztató értékét s főként ilyen darabokat játszanak majd a Színkörben. Az előadások iránt máris nagy érdeklődés nyilvánul meg, különösen a kevésbé tehetős színházjáró közönség körében. E*r elies« tilt a bfilviláiilól a lezuhant „Clipper4* éíelbenmaradl utasait Lisszabon, márc. 1. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: A lisszaboni kikötő előtt szerencsétlenül járt „Clipper“ repülőgép csaknem minden része megkerült már. Ezzel szemben még mindig nem találták meg a benne ülők holttesteit. A kutatás folyik. Az ugyancsak szerencsétlenül járt Manuel Diaz spanyol kereskedő, akinek holtteste megkerült, egy spanyol hajózó vállalat vezérigazgatója volt. Több sebesült már elhagyta a kórházat. Az amerikai követségen kaptak szállást. Állandóan őrzik őket, úgyhogy továbbra is teljesen lehetetlen velük érintkezést találni.