Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-02 / 74. szám

mm Milyen mezőgazdasági gépek adhatók­­ csak el engedéllyel ? Mint legutóbb közöltük, már engedélyhez kötötték a nagyobb mező­­gazdasági gépek eladását. Azok a mező­gazdasági gépek, amelyeknek eladásához engedély szükséges, a következők: mező­­gazdasági vontatók, traktorok, az ahhoz szükséges összes talajművelő eszközök, te­hát eke, tárcsás borona, kultivátor, sáncoló eke, stb., géperejű meghajtású vetőmagüisz­­ütőgép, cséplőszekrény, géperejű kalapácsos t­akarmányhűtő, mezőgazdasági célokra szol­gáló benzin, nyersolaj, petróleum-motor, taltatógép és silótöltő, szecskavágó.­­ Tízszeresére büntettek meg a tízpen­­gőis tal­palásért egy falusi cipészt. Egyik kissebesi asszony tavaly június végén egy pár női cipőt vitt el talpalásra Dombi An­tal falubeli cipészmesterhez. Dombi a tal­­palásért 10 pengőt vett a hatóságilag meg­szabott 4­60 pengő helyett. A kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorabiróság egyesbírája 100 pengő pénzbüntetésre ítélte a hivatalos árat megszegő cipészmestert. Az ítélet jogerős. — Ellopták a bivalyát. Szebeni György ezucsági földraivel bejelentette a kolozs­vári rendőrkapitányságon, hogy szerdán, a hetivásáron ellopták eladó bivalyát. A­­rendőrség megindította a nyomozást. * Új Községi Közigazgatási Zseb­­könyv jelent meg Dr. Mihályffy László szerkesztésében. A könyv ismerteti azo­kat a közigazgatási törvényeket és ren­d­eleteket, amelyek a községi jegyzők­­általános jogi tájékozottságához feltétle­nül szükségesek. Ára­d. 5. Kapható és megrendelhető a MINERVA Rt. Könyv­osztályán, Mátyás király­ tér 8. — Megszűnnek a községi lábbeli elosztó bizottságok. A hivatalos lap közli a köz­­ellátásügyi miniszter rendeletét, amely sze­rint a lábbeli és talpbőr elosztására létesí­tett községi közellátási bizottságok ez év április 15-én megszűnnek. Feladatkörébe utalt ügyek a jövőben az április 15-ig meg­alakuló új közellátási bizottságokra tartoz­óak. * Hirdetmény: A Kolozsvári Villamos Művek R. T. értesíti igen tisztelt áram­­fogyasztó közönségét, hogy halaszthatat­lan hálózati munkák elvégzése miatt f. hó 4-én, vasárnap d. e. 6 órától, d. u. 13 óráig a Fellegvári-út, Rákóczi-út, Török­­vágási- és Bácsi-úton, valamint ezek kör­nyékén áramszünetet fog tartani. Kolozs­vár, 1943 április 1. Kolozsvári Villamos Művek R. T. Halálos szerencsétlenséget okozott a gyermekek kezébe került szárnyas lövedék. Pápáról jelenti a MTI. Homokbödöge köz­ségben hét gyermek sétára indult Nagytele felé. Útközben a szántóföldön Erdős Gyula 15 éves fiú szárnyas­lövedéket talált, amely a kezében felrobbant. Erdős életveszélyesen megsérült. A mellette állott Takács József 34 éves fiú meghalt.. A több gyermek kisebb sérüléseket szenvedett. * Meghívó: Az Erdélyi Fémipar R. T. 1943. évi április hó 10-én délután 4 óra­kor Kolozsvárott, Horthy M.-út 6. sz. alatt, Dr. Baczó Gábor ügyvéd irodájá­ban közgyűlést tart, amelyre a részvé­nyeseket azzal a figyelmeztetéssel hívja meg, hogy ezen másodszor összehívott közgyűlés az 1943 március hó 31-re első­­ízben összehívott és a Keleti Újság 1943 március 23-i számában közzétett meghí­vóban meghirdetett tárgysorozat, fölött a megjelenő részvényesek és az általuk kép­viselt részvények számára való tekintet nélkül jogérvényesen határozni fog. Az Igazgatóság. — A Magyar Csillag április 1-i száma Cs. Szabó László „Harminc esztendő" c. ta­nulmányát és németországi útján írt „őrjá­ratát“, Illyés Gyula novelláját és naplójegy­zeteit, Kassák Lajos, Fodor József és Weö­res Sándor verseit közli. Esszét írt Halász Gábor Swift Gulliverjének új magyar ki­adása elé, cikket Illés Endre „A legszeré­nyebb színész“ címen Szerémy Zoltánról, Keresztury Dezső „Egy dunántúli festő" cí­men a hatvanéves Egry Józsefről, Makay Gusztáv a kritikus feladatáról, Szabó Zoltán Kodolányi Jánosról, új regénye alkalmából. Különös érdeklődésre tarthat számot Fátray Pál nagy tanulmánya szobrászatunk ma­gyarságáról és európaiságáról. A Figyelő­rovat Nagypál István, Jankovich Ferenc, Takáts Gyula, Rába György, Illyés Gyula, Schöpflin Aladár és Farkas Zoltán tollából közöl irodalmi, színházi és képzőművészeti bírálatokat. — „Kutyából nem lesz szalonna__“ A kolozsvári rendőrség őrizetbe vette Koropán Sándor 36 éves, többszörösen büntetett elő­életű lakás- és foglalkozásnélküli napszá­most, akit lopások miatt már többízben ki is tiltottak a város területéről. Koropán legutóbb betört Benedek János Szent Ist­­ván­ út 8. szám alatti lakására, de még ide­jében észrevették s átadták a rendőrség­nek. A rendőrségi eljárás után valószínűleg internálni fogják. Közel 415 ezer tagja van az erdélyi református egyházkerületnek Kolozsvár, április 1. A megszállás ideje alatt a magyar egyházak az anyakönyvi ha­tóságok célzatos jelentései és az erőszakos térítések miatt sohasem kaphattak pontos képet híveik lélekszámáról. Pontos adatokkal nem rendelkezhettek, mert sem a statiszti­kai hivatal, sem pedig a népszámlálás ada­taira építeni az akkori időkben nem lehetett. A hazatérés után már kitisztult a helyzet. A legutóbbi népszámlálás, valamint az anyakönyvi hivatalok adataira támaszkodva a magyar egyházak most már pontos ada­tokkal rendelkeznek híveik számát illetően. Az erdélyi református egyházkerület igaz­gatótanácsa most közzétett jelentésében már pontos számadatokat ismertet, amelyekből megtudjuk, hogy Tiszakerdély 14 egyházme­gyéjében lévő 503 egyházközségiben összesen 414­ 779 református hívőt tartanak nyilván. A hívők száma az egyes egyházmegyék szerint a következőképen oszlik meg: Be­­kecsalji egyházmegyében 33.145, dési egy­házmegyében 13.564, erdővidéki egyházme­gyében 16.233, görgényi egyházmegyében 27.112, kalotaszegi egyházmegyében 23.379, kezdi egyházmegyében 17.685, kolozsvári egyházmegyében 47.017, marosi egyházme­gyében 57.992, nagysajói egyházmegyében 13.482, orbai egyházmegyében 20.093, sepsi egyházmegyében 19.762, széki egyházme­gyében 23.682, szilágyszolnoki egyházme­gyében 68.307 és az ud­­krhelyi egyházme­gyében 33.326 lélek. zinkádi hírek ­ becsület gyönyöre — Pirandello színjátéka a kolozsvári Nemzeti Színházban — Pirandello értékét és helyét még nem hat­­­tározhatták meg szabatosan az irodalom­­történetben, de jelentősége a drámairoda­lomban kétségtelen. Új magot vetett a lélek termő talajába, hogy a vergődések, szenve­dések s az örömök kicsiráztassák ezt a magot, hogy felnevelje hajtását az értelem, kivirágoztassa a gondolatot. Kettősszárú, pompás növény fejlődött Pirandello akara­tából, két csodálatos virág nyílott: a két­ség rózsái. Szépek, mutatósak ezek a ró­zsák, egyik szebb, mint a másik. Az egyi­ket elkereszteli tartalomnak, a másikat for­mának, így név szerint nem nehéz nekünk a választás. A lélek, a szív, az értelem, de még az egészséges emberi ösztön is habo­zás nélkül a tartalmat választja, csakhogy Pirandello szemfényvesztő tudományával elvarázsol egy különös világba, a fájdalom, a szenvedély vagy az őrület megszállottjai között megrontja természetes hajlandósá­gunkat. Itt azután megmutatja virágait, szép beszéddel dicséri és kínálgatja azokat. Játszik velünk. Talán nem is tudjuk, hogy játék és riadtan kapunk hol az egyik, hol a másik rózsa után. *Oh Pirandello most „A becsület gyönyöré"­­vel játszik. Egy csillagfényes májusi éjsza­kán megejttet egy szerelemváró lányt. A lányban megfogamzik a szerelem és fenye­getően leselkedik rá a szégyen. Szerelmese nem háríthatja el a meggyaláztatás vesze­delmét, mert a­ törvény egy másik asszony­hoz köti. Pirandello tehát mentőangyalt küld egy becsületes ismeretlen személyé­ben. A becsület angyala azonban nem hiába száll le hozzájuk,­­ ugyan a benne acsar­kodó ördög elaltatására a­ férj maszkjába öltözik, de a szerelmesek ügyében nem elégszik meg félmegoldással. A formába sűríti a lényeget, valóban elválasztja őket, mert így kívánja a becsület. A szerelmes férfi szeretne kitérni a becsület parancsa elől, el akarja buktatni az angyalt. Ez az angyal azonban nem esett a feje lágyára, nem bolond elbukni, amikor ezzel nyilván elvesztené becsületét „felesége“ előtt, aki­hez titokban gyengéd szálak kötik. A hely­zet mégis tarthatatlan lesz. Most már az angyal menekülne a bűnbe, hogy mentse magát szerelme következményei elől, de a mentőangyal szerepe lejár, az álférj érzel­meit a feleség viszonozza s igy minden jóra fordul: az álarc átlényegül, a formai házasság tényleges frigyre fordul. Ez lenne Luigi Pirandello „A becsület gyönyöre" című darabjának lényege. A té­ma csakugyan nagyon érdekes, a kifejezés igazán költői. Az is mellékes, hogy a filo­zófiai tartalom Pirandello feleségének tra­gikus sorsa, elhatalmasodott elmebajának kényszerképzetei nyomán jött-e létre, vagy pedig a bonni egyetemen Hegel és Schopen­hauer megmutatkozásában fogant. Az azon­ban már lényeges, hogy Angelo Baldovino alakja a becsület fogalmával az ismeretlen­ségből jön elő és ugyancsak ott enyészik el. A probléma felvetődik, azt körültárgyal­ják és elejtik. „A becsület gyönyörét" Heszke Béla re­mek fordításában szerdán este mutatta be a Nemzeti Színház. A rendezőség gondosko­dott arról, hogy Pirandello a kolozsvári kö­zönség körében méltó fogadtatásra talál­jon. Az előadás rendkívül jól sikerült. Talán nem kis része van a sikerben annak, hogy eredeti volt, tehát sem a rendezőt, sem a színészeket nem befolyásolták egy korábbi fővárosi előadás tapasztalatai és tanulsá­gai. Eredeti, egyéni elképzelés szerint ala­kította a darab menetét és az egyes szere­peket is. Kőmives Nagy Lajos, a rendező alapos munkát végzett mind a jelenetek kidolgozásában, mind a szereplők mozgásá­nak irányításában. A szereplők közül a hangsúly Táray Fe­­rencre, a darab szerinti Angelo Baldovi­­nora, vagy ahogy említettük, a „mentő­angyalra“ esett. Táray Ferenc könnyed biztonsággal, tökéletes érzékkel játszott, közönségét mindvégig magával ragadta. Pompás alakításáért nem is maradt el a köszönet, minden alkalommal hosszasan ünnepelték. Fü­löp Kató, a női főszereplő egy-egy pillanatnyi kieséstől eltekintve, nagyszerű volt. Egészen kifogástalan ala­kítást nyújtott Poór Lili az anya szerepé­ben, de mellette Lantos Béla nagyon rnga­dozott, erőtlenül és bizonytalanul játszott. Borovszky Oszkár küzdött és harcolt szere­pével s ebben a mérkőzésben a szerep győ­zött alakítója felett. Igen eredeti jelenség volt a plébános szerepében Réthely Ödön, egy olasz tőzsdeügynökében Várady Ru­dolf nagyon jól hatott. Fellépett még két növendék: Bencze Magda és Fora­­ Ferenc. Varga Mátyás díszlete különös benyomást keltett, de érzékeltette a szereplők környe­zetét. BUDIN­SZKY FERENC A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA Április 2. Péntek este fél 7-kor: A becsület gyönyöre. Napibérlet B. 28. sz. Rendes helyárak. Április 3. Szombat délután fél 3-kor: A fös­vény. Ifjúsági előadás. Jegyeket a pénz­tár nem árusít. Április 3. Szombat este fél 7-kor: Az utód. Mihály­ Béla fellépésével. Bérletszünet. Rendes helyárak. Április 4. Vasárnap délután fél 3-kor: Az ember tragédiája. Olcsó helyárak. Április 4. Vasárnap este fél 7-kor: A becsü­let gyönyöre. Bérletszünet. Rendes hely­árak Április 5. Hétfő este fél 7-kor: A fösvény. A Tizes Szervezet előadása. Bevezetőt mond: Heszke Béla tanár, tizedes. Je­gyeket a pénztár nem árusít. Április 6. Kedd este fél 7-kor: Szöktetés a szerályból. Wameyer Marianne és Ka­tona Gyula a hamburgi Operaház művé­szeinek vendégfellépésével. Vezényel Swarovsky János a salzburgi ünnepi já­tékok egyik vezetője, mint vendég. Be­mutató bérlet 26. szám. Bemutató hely­árak. Április 7. Szerda este fél 7-kor: Coppélia. Balett. Seherezáde. Balett. Bérletszünet. Operahelyárak. Április 8. Csütörtök este fél 7-kor: Mária főhadnagy. Bérletszünet. Rendes hely­árak. A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ ELŐADÁSAI A SZÍNKÖRBEN Április 3. Szombat este fél 7-kor: Csak egy kislány van a világon. Operett újdonság. Mérsékelt helyárakkal. Április 4. Vasárnap este fél 7-kor: Csak egy kislány van a világon. Mérsékelt hely­­árakkal. 1943. AVUI CIS 2 A kolozsvári 3. sz. levente gépkocsivezetői tanfolyam lezárása A 3. sz. ingyenes gépkocsivezetői tanfo­lyam kiváló eredménnyel végződött. A tanfolyamvezetőség felhívja a tanfo­lyam végzett hallgatóit, hogy okmányaik, vezetői igazolványuk és óvadékuk átvétele céljából április hó 3-án 15 órakor az Árpád­­utca 28. sz. alatt okvetlenül jelenjenek meg. Kolozsvár, 1943. III. 30. Könyvek között BESZÉLGETÉS EGY EKE MELLETT — Kislégi Nagy Dénes professzor könyve —• Kislégi Nagy Dénes kolozsvári egyetemi tanárnak új könyve látott napvilágot­ , Be­szélgetés egy eke mellett.“ Szerző közgada­­sági rádióbeszélgetéseit adta ki a fenti cím alatt, megfelelő irodalmi keretbe állítva. Maguk a rádióbeszélgetések annak idején avval a céllal jöttek létre, hogy a közgazda­ságpolitika főkérdéseivel egyszerű és érthető formában ismerkedjék meg a nagyközönség s különösen a falu népe. Kislégi Nagy pro­fesszornak, aki nemcsak tudós, de kiváló pedagógus is, kitűnően sikerült a célt meg­oldania, közgazdasági rádióbeszélgetéseit mindig nagy érdeklődés kísérte. A beszélge­tések könyvalakban való kiadását is az irán­tuk megnyilvánuló különös érdeklődés tette szükségessé. A közgazdaságpolitikai kérdéseknek pár­beszéd formájában való tárgyalása egészen eredeti, de egyben nagyon is sikerült ötlet. A beszélgetések kapcsán a gazdaságpolitika legelvontabb kérdései közvetlen kapcsolatot találnak a mindennapi élettel s nem csupán a kérdések megvilágítása nyer egyszerű, könnyen érthető magyarázatot, de az elmé­leti célkitűzések gyakorlati kapcsolatának az összefüggése is világossá válik. Míg a rádióbeszélgetésekben csak maguk a témára vonatkozó kérdező és felvilágosító párbe­szédek szerepeltek, a könyvben már alkalom kínálkozott művészibb keretbe illeszteni azo­kat s igy szinte mondhatnánk, közgazdasági novellákká váltak. De lássuk, miről is van szó ezekben a be­szélgetésekben, melyek valahol egy faluban, mindig a napi élet adott eseményeivel kap­csolatban folynak a professzor és János bácsi, az értelmes és a dolgok mélyébe te­kinteni kívánó derék magyar kisgazda kö­zött. A munkamegosztás, nemzeti vagyon és nemzeti jövedelem, a piac és átalakulás, az adózás, az agrárolló, a nemzetközi árucsere­­forgalom, a szociálpolitika, a tőke, a gazda­sági válság, a gazdasági etika stb. kérdései merülnek fel, melyeket a tudós professzor, aki ismerve a falu népének a nemzetgazda­sági életben betöltött értékes munkáját, min­den leereszkedő nagyképűség nélkül, egy­szerű közvetlenséggel magyaráz meg min­denki számára érthető módon. Függetlenül a munka tárgyi értékétől, különösen értékes­nek tartjuk azt a tárgyalási modoráért, mert példát mutat a szerző arra is, miként kell beszélni, miként kell foglalkozni a falu népével, anélkül, hogy leereszkedéssé váljék. A szerző beleél­ magát a falusi ember éle­tébe s a falu társadalmi érintkezési formáit téve magáévá érintkezik a falu népével, Buzgó Gábor volt osztálytársával, aki kis­gazda sorban él — távolról sem érintve a nagy társadalmi különbséget — épp úgy társalog, mint annak idején, mikor még „a porban együtt játszódtak". „A beszélgetés egy­ike mellett"-nek az igazi célját azonban abban látjuk, hogy mentől többeket tanítson meg közgazdasá­gilag gondolkozni. A könyvet a közgazda­ságban képzettek is élvezettel forgathatják, mert az irodalmi élmény mellett sok, sok­szor már feledésbe ment gazdaságpolitikai alaptételeket és alapigazságokat eleveníthet­nek fel. Kislégi Nagy Dénes professzornak a közgazdasági kérdések ily könnyű formában való ismertetésére irányuló törekvése ha­zánkban még teljesen újszerű, míg a nyu­gati államokban az ily irányú munkák a könyvpiac legkelendőbb cikkei. Korábbi ha­­soncélú munkái mellett, mint „Bevezető a közgazdaságtanba" és a „Híres kereskedők“ című könyvei mellett mostani új könyve újabb értékes gyarapodását jelenti a köz­­gazdasági tudományt népszerűsítő irodal­munknak. OBERDING JÓZSEF GYÖRGY JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next