Keleti Ujság, 1943. április (26. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-02 / 74. szám
mm Milyen mezőgazdasági gépek adhatók csak el engedéllyel ? Mint legutóbb közöltük, már engedélyhez kötötték a nagyobb mezőgazdasági gépek eladását. Azok a mezőgazdasági gépek, amelyeknek eladásához engedély szükséges, a következők: mezőgazdasági vontatók, traktorok, az ahhoz szükséges összes talajművelő eszközök, tehát eke, tárcsás borona, kultivátor, sáncoló eke, stb., géperejű meghajtású vetőmagüiszütőgép, cséplőszekrény, géperejű kalapácsos takarmányhűtő, mezőgazdasági célokra szolgáló benzin, nyersolaj, petróleum-motor, taltatógép és silótöltő, szecskavágó. Tízszeresére büntettek meg a tízpengőis talpalásért egy falusi cipészt. Egyik kissebesi asszony tavaly június végén egy pár női cipőt vitt el talpalásra Dombi Antal falubeli cipészmesterhez. Dombi a talpalásért 10 pengőt vett a hatóságilag megszabott 460 pengő helyett. A kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorabiróság egyesbírája 100 pengő pénzbüntetésre ítélte a hivatalos árat megszegő cipészmestert. Az ítélet jogerős. — Ellopták a bivalyát. Szebeni György ezucsági földraivel bejelentette a kolozsvári rendőrkapitányságon, hogy szerdán, a hetivásáron ellopták eladó bivalyát. Arendőrség megindította a nyomozást. * Új Községi Közigazgatási Zsebkönyv jelent meg Dr. Mihályffy László szerkesztésében. A könyv ismerteti azokat a közigazgatási törvényeket és rendeleteket, amelyek a községi jegyzőkáltalános jogi tájékozottságához feltétlenül szükségesek. Árad. 5. Kapható és megrendelhető a MINERVA Rt. Könyvosztályán, Mátyás király tér 8. — Megszűnnek a községi lábbeli elosztó bizottságok. A hivatalos lap közli a közellátásügyi miniszter rendeletét, amely szerint a lábbeli és talpbőr elosztására létesített községi közellátási bizottságok ez év április 15-én megszűnnek. Feladatkörébe utalt ügyek a jövőben az április 15-ig megalakuló új közellátási bizottságokra tartozóak. * Hirdetmény: A Kolozsvári Villamos Művek R. T. értesíti igen tisztelt áramfogyasztó közönségét, hogy halaszthatatlan hálózati munkák elvégzése miatt f. hó 4-én, vasárnap d. e. 6 órától, d. u. 13 óráig a Fellegvári-út, Rákóczi-út, Törökvágási- és Bácsi-úton, valamint ezek környékén áramszünetet fog tartani. Kolozsvár, 1943 április 1. Kolozsvári Villamos Művek R. T. Halálos szerencsétlenséget okozott a gyermekek kezébe került szárnyas lövedék. Pápáról jelenti a MTI. Homokbödöge községben hét gyermek sétára indult Nagytele felé. Útközben a szántóföldön Erdős Gyula 15 éves fiú szárnyaslövedéket talált, amely a kezében felrobbant. Erdős életveszélyesen megsérült. A mellette állott Takács József 34 éves fiú meghalt.. A több gyermek kisebb sérüléseket szenvedett. * Meghívó: Az Erdélyi Fémipar R. T. 1943. évi április hó 10-én délután 4 órakor Kolozsvárott, Horthy M.-út 6. sz. alatt, Dr. Baczó Gábor ügyvéd irodájában közgyűlést tart, amelyre a részvényeseket azzal a figyelmeztetéssel hívja meg, hogy ezen másodszor összehívott közgyűlés az 1943 március hó 31-re elsőízben összehívott és a Keleti Újság 1943 március 23-i számában közzétett meghívóban meghirdetett tárgysorozat, fölött a megjelenő részvényesek és az általuk képviselt részvények számára való tekintet nélkül jogérvényesen határozni fog. Az Igazgatóság. — A Magyar Csillag április 1-i száma Cs. Szabó László „Harminc esztendő" c. tanulmányát és németországi útján írt „őrjáratát“, Illyés Gyula novelláját és naplójegyzeteit, Kassák Lajos, Fodor József és Weöres Sándor verseit közli. Esszét írt Halász Gábor Swift Gulliverjének új magyar kiadása elé, cikket Illés Endre „A legszerényebb színész“ címen Szerémy Zoltánról, Keresztury Dezső „Egy dunántúli festő" címen a hatvanéves Egry Józsefről, Makay Gusztáv a kritikus feladatáról, Szabó Zoltán Kodolányi Jánosról, új regénye alkalmából. Különös érdeklődésre tarthat számot Fátray Pál nagy tanulmánya szobrászatunk magyarságáról és európaiságáról. A Figyelőrovat Nagypál István, Jankovich Ferenc, Takáts Gyula, Rába György, Illyés Gyula, Schöpflin Aladár és Farkas Zoltán tollából közöl irodalmi, színházi és képzőművészeti bírálatokat. — „Kutyából nem lesz szalonna__“ A kolozsvári rendőrség őrizetbe vette Koropán Sándor 36 éves, többszörösen büntetett előéletű lakás- és foglalkozásnélküli napszámost, akit lopások miatt már többízben ki is tiltottak a város területéről. Koropán legutóbb betört Benedek János Szent István út 8. szám alatti lakására, de még idejében észrevették s átadták a rendőrségnek. A rendőrségi eljárás után valószínűleg internálni fogják. Közel 415 ezer tagja van az erdélyi református egyházkerületnek Kolozsvár, április 1. A megszállás ideje alatt a magyar egyházak az anyakönyvi hatóságok célzatos jelentései és az erőszakos térítések miatt sohasem kaphattak pontos képet híveik lélekszámáról. Pontos adatokkal nem rendelkezhettek, mert sem a statisztikai hivatal, sem pedig a népszámlálás adataira építeni az akkori időkben nem lehetett. A hazatérés után már kitisztult a helyzet. A legutóbbi népszámlálás, valamint az anyakönyvi hivatalok adataira támaszkodva a magyar egyházak most már pontos adatokkal rendelkeznek híveik számát illetően. Az erdélyi református egyházkerület igazgatótanácsa most közzétett jelentésében már pontos számadatokat ismertet, amelyekből megtudjuk, hogy Tiszakerdély 14 egyházmegyéjében lévő 503 egyházközségiben összesen 414 779 református hívőt tartanak nyilván. A hívők száma az egyes egyházmegyék szerint a következőképen oszlik meg: Bekecsalji egyházmegyében 33.145, dési egyházmegyében 13.564, erdővidéki egyházmegyében 16.233, görgényi egyházmegyében 27.112, kalotaszegi egyházmegyében 23.379, kezdi egyházmegyében 17.685, kolozsvári egyházmegyében 47.017, marosi egyházmegyében 57.992, nagysajói egyházmegyében 13.482, orbai egyházmegyében 20.093, sepsi egyházmegyében 19.762, széki egyházmegyében 23.682, szilágyszolnoki egyházmegyében 68.307 és az udkrhelyi egyházmegyében 33.326 lélek. zinkádi hírek becsület gyönyöre — Pirandello színjátéka a kolozsvári Nemzeti Színházban — Pirandello értékét és helyét még nem hattározhatták meg szabatosan az irodalomtörténetben, de jelentősége a drámairodalomban kétségtelen. Új magot vetett a lélek termő talajába, hogy a vergődések, szenvedések s az örömök kicsiráztassák ezt a magot, hogy felnevelje hajtását az értelem, kivirágoztassa a gondolatot. Kettősszárú, pompás növény fejlődött Pirandello akaratából, két csodálatos virág nyílott: a kétség rózsái. Szépek, mutatósak ezek a rózsák, egyik szebb, mint a másik. Az egyiket elkereszteli tartalomnak, a másikat formának, így név szerint nem nehéz nekünk a választás. A lélek, a szív, az értelem, de még az egészséges emberi ösztön is habozás nélkül a tartalmat választja, csakhogy Pirandello szemfényvesztő tudományával elvarázsol egy különös világba, a fájdalom, a szenvedély vagy az őrület megszállottjai között megrontja természetes hajlandóságunkat. Itt azután megmutatja virágait, szép beszéddel dicséri és kínálgatja azokat. Játszik velünk. Talán nem is tudjuk, hogy játék és riadtan kapunk hol az egyik, hol a másik rózsa után. *Oh Pirandello most „A becsület gyönyöré"vel játszik. Egy csillagfényes májusi éjszakán megejttet egy szerelemváró lányt. A lányban megfogamzik a szerelem és fenyegetően leselkedik rá a szégyen. Szerelmese nem háríthatja el a meggyaláztatás veszedelmét, mert a törvény egy másik asszonyhoz köti. Pirandello tehát mentőangyalt küld egy becsületes ismeretlen személyében. A becsület angyala azonban nem hiába száll le hozzájuk, ugyan a benne acsarkodó ördög elaltatására a férj maszkjába öltözik, de a szerelmesek ügyében nem elégszik meg félmegoldással. A formába sűríti a lényeget, valóban elválasztja őket, mert így kívánja a becsület. A szerelmes férfi szeretne kitérni a becsület parancsa elől, el akarja buktatni az angyalt. Ez az angyal azonban nem esett a feje lágyára, nem bolond elbukni, amikor ezzel nyilván elvesztené becsületét „felesége“ előtt, akihez titokban gyengéd szálak kötik. A helyzet mégis tarthatatlan lesz. Most már az angyal menekülne a bűnbe, hogy mentse magát szerelme következményei elől, de a mentőangyal szerepe lejár, az álférj érzelmeit a feleség viszonozza s igy minden jóra fordul: az álarc átlényegül, a formai házasság tényleges frigyre fordul. Ez lenne Luigi Pirandello „A becsület gyönyöre" című darabjának lényege. A téma csakugyan nagyon érdekes, a kifejezés igazán költői. Az is mellékes, hogy a filozófiai tartalom Pirandello feleségének tragikus sorsa, elhatalmasodott elmebajának kényszerképzetei nyomán jött-e létre, vagy pedig a bonni egyetemen Hegel és Schopenhauer megmutatkozásában fogant. Az azonban már lényeges, hogy Angelo Baldovino alakja a becsület fogalmával az ismeretlenségből jön elő és ugyancsak ott enyészik el. A probléma felvetődik, azt körültárgyalják és elejtik. „A becsület gyönyörét" Heszke Béla remek fordításában szerdán este mutatta be a Nemzeti Színház. A rendezőség gondoskodott arról, hogy Pirandello a kolozsvári közönség körében méltó fogadtatásra találjon. Az előadás rendkívül jól sikerült. Talán nem kis része van a sikerben annak, hogy eredeti volt, tehát sem a rendezőt, sem a színészeket nem befolyásolták egy korábbi fővárosi előadás tapasztalatai és tanulságai. Eredeti, egyéni elképzelés szerint alakította a darab menetét és az egyes szerepeket is. Kőmives Nagy Lajos, a rendező alapos munkát végzett mind a jelenetek kidolgozásában, mind a szereplők mozgásának irányításában. A szereplők közül a hangsúly Táray Ferencre, a darab szerinti Angelo Baldovinora, vagy ahogy említettük, a „mentőangyalra“ esett. Táray Ferenc könnyed biztonsággal, tökéletes érzékkel játszott, közönségét mindvégig magával ragadta. Pompás alakításáért nem is maradt el a köszönet, minden alkalommal hosszasan ünnepelték. Fülöp Kató, a női főszereplő egy-egy pillanatnyi kieséstől eltekintve, nagyszerű volt. Egészen kifogástalan alakítást nyújtott Poór Lili az anya szerepében, de mellette Lantos Béla nagyon rngadozott, erőtlenül és bizonytalanul játszott. Borovszky Oszkár küzdött és harcolt szerepével s ebben a mérkőzésben a szerep győzött alakítója felett. Igen eredeti jelenség volt a plébános szerepében Réthely Ödön, egy olasz tőzsdeügynökében Várady Rudolf nagyon jól hatott. Fellépett még két növendék: Bencze Magda és Fora Ferenc. Varga Mátyás díszlete különös benyomást keltett, de érzékeltette a szereplők környezetét. BUDINSZKY FERENC A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA Április 2. Péntek este fél 7-kor: A becsület gyönyöre. Napibérlet B. 28. sz. Rendes helyárak. Április 3. Szombat délután fél 3-kor: A fösvény. Ifjúsági előadás. Jegyeket a pénztár nem árusít. Április 3. Szombat este fél 7-kor: Az utód. Mihály Béla fellépésével. Bérletszünet. Rendes helyárak. Április 4. Vasárnap délután fél 3-kor: Az ember tragédiája. Olcsó helyárak. Április 4. Vasárnap este fél 7-kor: A becsület gyönyöre. Bérletszünet. Rendes helyárak Április 5. Hétfő este fél 7-kor: A fösvény. A Tizes Szervezet előadása. Bevezetőt mond: Heszke Béla tanár, tizedes. Jegyeket a pénztár nem árusít. Április 6. Kedd este fél 7-kor: Szöktetés a szerályból. Wameyer Marianne és Katona Gyula a hamburgi Operaház művészeinek vendégfellépésével. Vezényel Swarovsky János a salzburgi ünnepi játékok egyik vezetője, mint vendég. Bemutató bérlet 26. szám. Bemutató helyárak. Április 7. Szerda este fél 7-kor: Coppélia. Balett. Seherezáde. Balett. Bérletszünet. Operahelyárak. Április 8. Csütörtök este fél 7-kor: Mária főhadnagy. Bérletszünet. Rendes helyárak. A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ ELŐADÁSAI A SZÍNKÖRBEN Április 3. Szombat este fél 7-kor: Csak egy kislány van a világon. Operett újdonság. Mérsékelt helyárakkal. Április 4. Vasárnap este fél 7-kor: Csak egy kislány van a világon. Mérsékelt helyárakkal. 1943. AVUI CIS 2 A kolozsvári 3. sz. levente gépkocsivezetői tanfolyam lezárása A 3. sz. ingyenes gépkocsivezetői tanfolyam kiváló eredménnyel végződött. A tanfolyamvezetőség felhívja a tanfolyam végzett hallgatóit, hogy okmányaik, vezetői igazolványuk és óvadékuk átvétele céljából április hó 3-án 15 órakor az Árpádutca 28. sz. alatt okvetlenül jelenjenek meg. Kolozsvár, 1943. III. 30. Könyvek között BESZÉLGETÉS EGY EKE MELLETT — Kislégi Nagy Dénes professzor könyve —• Kislégi Nagy Dénes kolozsvári egyetemi tanárnak új könyve látott napvilágot , Beszélgetés egy eke mellett.“ Szerző közgadasági rádióbeszélgetéseit adta ki a fenti cím alatt, megfelelő irodalmi keretbe állítva. Maguk a rádióbeszélgetések annak idején avval a céllal jöttek létre, hogy a közgazdaságpolitika főkérdéseivel egyszerű és érthető formában ismerkedjék meg a nagyközönség s különösen a falu népe. Kislégi Nagy professzornak, aki nemcsak tudós, de kiváló pedagógus is, kitűnően sikerült a célt megoldania, közgazdasági rádióbeszélgetéseit mindig nagy érdeklődés kísérte. A beszélgetések könyvalakban való kiadását is az irántuk megnyilvánuló különös érdeklődés tette szükségessé. A közgazdaságpolitikai kérdéseknek párbeszéd formájában való tárgyalása egészen eredeti, de egyben nagyon is sikerült ötlet. A beszélgetések kapcsán a gazdaságpolitika legelvontabb kérdései közvetlen kapcsolatot találnak a mindennapi élettel s nem csupán a kérdések megvilágítása nyer egyszerű, könnyen érthető magyarázatot, de az elméleti célkitűzések gyakorlati kapcsolatának az összefüggése is világossá válik. Míg a rádióbeszélgetésekben csak maguk a témára vonatkozó kérdező és felvilágosító párbeszédek szerepeltek, a könyvben már alkalom kínálkozott művészibb keretbe illeszteni azokat s igy szinte mondhatnánk, közgazdasági novellákká váltak. De lássuk, miről is van szó ezekben a beszélgetésekben, melyek valahol egy faluban, mindig a napi élet adott eseményeivel kapcsolatban folynak a professzor és János bácsi, az értelmes és a dolgok mélyébe tekinteni kívánó derék magyar kisgazda között. A munkamegosztás, nemzeti vagyon és nemzeti jövedelem, a piac és átalakulás, az adózás, az agrárolló, a nemzetközi árucsereforgalom, a szociálpolitika, a tőke, a gazdasági válság, a gazdasági etika stb. kérdései merülnek fel, melyeket a tudós professzor, aki ismerve a falu népének a nemzetgazdasági életben betöltött értékes munkáját, minden leereszkedő nagyképűség nélkül, egyszerű közvetlenséggel magyaráz meg mindenki számára érthető módon. Függetlenül a munka tárgyi értékétől, különösen értékesnek tartjuk azt a tárgyalási modoráért, mert példát mutat a szerző arra is, miként kell beszélni, miként kell foglalkozni a falu népével, anélkül, hogy leereszkedéssé váljék. A szerző beleél magát a falusi ember életébe s a falu társadalmi érintkezési formáit téve magáévá érintkezik a falu népével, Buzgó Gábor volt osztálytársával, aki kisgazda sorban él — távolról sem érintve a nagy társadalmi különbséget — épp úgy társalog, mint annak idején, mikor még „a porban együtt játszódtak". „A beszélgetés egyike mellett"-nek az igazi célját azonban abban látjuk, hogy mentől többeket tanítson meg közgazdaságilag gondolkozni. A könyvet a közgazdaságban képzettek is élvezettel forgathatják, mert az irodalmi élmény mellett sok, sokszor már feledésbe ment gazdaságpolitikai alaptételeket és alapigazságokat eleveníthetnek fel. Kislégi Nagy Dénes professzornak a közgazdasági kérdések ily könnyű formában való ismertetésére irányuló törekvése hazánkban még teljesen újszerű, míg a nyugati államokban az ily irányú munkák a könyvpiac legkelendőbb cikkei. Korábbi hasoncélú munkái mellett, mint „Bevezető a közgazdaságtanba" és a „Híres kereskedők“ című könyvei mellett mostani új könyve újabb értékes gyarapodását jelenti a közgazdasági tudományt népszerűsítő irodalmunknak. OBERDING JÓZSEF GYÖRGY JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK