Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-13 / 133. szám

1943. J­U­M­I­U­S 13 Pol­ne Ilona Irén gyors- és gépírőiskolájában Pimár­ utca 2. sz. Főpostával szem­ben. Diákok részére kedvezményes áron nyári tanfolyamok indulnak. Beiratkozások: Július 2-ig bezárólag. — Jótékonycélu műsoros táncdélutánt rend?z pünkösd első és másodnapján a ko­lozsvári Székely Alkalmazottak Egyesülete. A Székely Alkalmazottak Egyesülete június 13-án és 14-én, pünkösd első és másodnap­ján a Bőripari Munkások Otthona, Apor­­utca 7. sz. alatti dísztermében jótékonycélú műsoros táncdélutánt rendez. A táncdélután rendezősége ezúton is székely testvéri szere­tettel hív meg minden székelyt. A műsor egyébként a következő: Pünkösd első napján délután 3 órakor színre kerül „Az asszony verve jó“, pünkösd másodnapján délután 3 órakor „A kolozsvári biró“ című vidám szín­játék kerül síenre. Rendező Nagy Sándor. A zenét Sim­i Gyula és cigányzenekara szol­gáltatja. — HÁZASSÁG. Ürmösi Gizella és dr. Genersich Zoltán városi aljegyző, június 14-én, hétfőn, délután 6 órakor tartják esküvőjüket a kolozsvári unitárius tem­plomban. Minden külön értesítés helyett. Ti­To Iff Nők tiszta tevntjüket gyakran csak annak köszönheti be, hogy­­emésztésükre kellő figyelmet fordítanak. Kitűnő hatásával aSV- USSSB . Csütörtökön rendezik meg ezévi köz­gyűlésüket a kolozsvári magánalkalmazot­tak. Az Erdélyrészi Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesülete jú­nius 17-én, csütörtökön este 7 órakor tartja meg évi rendes közgyűlését az egyesület Mátyás király­ tér 12. szám alatt lévő II. emeleti helyiségében. A közgyűlésen Dunky Jenő elnök megnyitó beszéde után Miklósy László főtitkár terjeszti elő az egyesület múltévi működéséről szóló jelentést. Ezután Szathmáry Gábor pénztárnok és kibédi Bia­­sini Sándor felügyelőbizottsági elnök szá­molnak be az egyesület anyagi, helyzetéről, majd a közgyűlésre benyújtott indítványok és javaslatok letárgyalása után a megürese­dett tisztségek betöltéséről szavaznak. HÁZASSÁG. Luka Ilona tanár és Daradics Árpád dr. orvos június 12-én házasságot kötöttek. Luka Ilona nevét jól ismerik Kolozsvár határain túl is. A kiváló iparművésznő, aki egyébként kö­zépiskolai tanárnő, egész sereg magyar leány művészi készségeit fejlesztette ki az utóbbi évvekben s mint grafikus is el­ismerésre méltó tevékenységet fejtett ki. Magyaros ízlésű rajzai nem egyszer dí­szítették a „Keleti Újság“ ünnepi szá­mait. — HÁZASSÁG. Török Mária és Eper­jessé­ László m. kir. rendőrségi detektív. 1943. június hó 14-én, pünkösd hétfőn, este egynegyed 8 órakor tartják esküvő­jüket a kolozsvári római katolikus Szent Mihály plébánia­templomban, ugyanan­nál az oltárnál, hol a vőlegény néhai nagyszülei: Eperjessy Mihály és Hajdú Mária 1846. nyarán örök hűséget esküd­tek egymásnak. Tanuk: Hauptmann Béla dr. rendőrtanácsos és Rátz Mihály okl. építész, főrendiházi tag. Az esketési szer­tartást Baráth Béla dr. plébánoskanonok végzi. A menyasszony szülei Török Ár­pád és Bartha Mária ugyanekkor ezüst­­lakodalmukat tartják. . Kétszeres áron árulta az új­krumplit, 160 pengőre büntették meg miatta. A ko­lozsvári piacon is nemrégiben megjelent új­­krumplinak 98 fillérben állapították meg kiogramonkénti árát. Ennek ellenére akad­nak haszonlesők, akik nem átallanak dupla árat is elkérni érte. Ugyan­így cselekedett szombaton Tarkányi Lászlóné kolozsvári asszony is. Két pengőért mérte ki piacra ho­­zott krumpliját. Az árellenőrző közegek azonban rajtakaptak és a mintegy 10 kilo­­gramot kitevő, visszamaradt árujával együtt a rendőrségre kisértették. Az uzsorabiróság gyorsított eljárással még aznap ítélkezett felette. Szűcs András dr. egyes uzsorabíró a magas áron árusított krumpliért — jog­erőssé vált ítélettel — 150 pengővel s a le­foglalt áru elkobzásával büntette meg Tár­­kányinét. Szücssegédeket, bőrkíkésznő munkásokat és gépésznőket heti 100—150 P. fizetéssel felveszek. Ajánlatokat: Barkó szücsmester, Debrecen címre küldendők. ­ Ingyenes műszerész-tanfolyam nyílik meg a Magyar Rövidhullámú Rihatörök Or­szágos Egyesülete Erdélyi Fiókjának ren­dezésében. A tanfolyam 1943 szeptember 6-án kezdődik, hétfő, szerda és pénteki na­pokon 18 órától 21 óráig tart, kizárólag esti órákban. Beiratkozhatnak 4 középisko­lát legalább jó eredménnyel végzett egyé­nek 17 éves életkorig. A beiratkozás ha­tárideje: 1943 VIII. 10. Kötött létszámra való tekintettel előnyös minél előbb jelent­kezni. A teljes kiképzés 4 évig tart. Első évfolyam tananyaga: algebra, fizika, rá­diótechnika, műszaki rajz, műhelygyakor­­lat, morze-hangolvasás, rádiótávirász, leve­lezés. Érdeklődök személyi okmányaikkal, negyedik középiskolai bizonyítvánnyal, szülő, gyám kíséretében jelentkezzenek az egyesület helyiségében (Kolozsvár, Szent­­egyház­ u. 4., I. em.), ahol további felvilá­gosítást kapnak. Szülő, gyám megjelenése kötelező. Hivatalos óra: hétfő, szerda, pén­tek délután fél héttől nyolc óráig. * Erdélyi Tüzifaforgalmi K. T. Kolozsvár. Mérlegszámla 1942 december 31-én. Vagyon: Pénztár 1.576.59, Adósok 183.922.50, Áru­készlet 212.186.73, Értékpapír 8.875.—, In­gatlan 49.029.67, Felszerelések 4.760—, ösz­­szesen : 460.350.49, Teher: Részvénytőke 160.000.—, Tartalékalap 20.000.—, Rendkí­vüli tartalék 42.146. —, Kétes köv. tartalékja 12.692.30, Hitelezők 174.283.94, Átmeneti számla 1.154.54, Értékkülönbözeti tartalék * 32.604.79, Nyereség 17.463.92, összesen 1. 460.350.49, Veszteség-nyereség számla 1942 december 31-én. Veszteség: Fizetések és OTI díjak 90.832.57, Vasúti fuvarok és fuvarozá­sok 154.965.96, Raktári, utazási és általános költségek 42.884.73, Adók és illetékek 20.387.34, Leírások 559.30, Kamatok 579.42, Értékkülönbözeti tartalékra 9.563.50, össze­sen P 337.236.74, Nyereség: Árukon 332.401.22, Nyereségáthozat 4.835.52, össze­sen P 337.236.74. Kolozsvár, 1942 december 31. Az igazgatóság. Megvizsgálta és helyes­nek találta a felügyelőbizottság. A kincstár továbbra is csak korlátolt összegben vesz igénybe hiteleket Budapest, június 12. A Magyar Táv­irati Iroda jelenti: A Magyar Általános Hitelbank most adta ki félévi gazdasági jelentését, amelyben többi között ki­emeli: pénzügyi kormányzatunk tovább­ra is arra törekszik, hogy a rendkívüli háborús kiadások minél nagyobb mér­tékben a folyó bevételekből nyerjenek fedezetet és a kincs­ár csak korlátolt összegben vegyen igénybe hiteleket. Ezért az elmúlt időszakban újabb adó­emelések váltak szükségessé. Az állami adósság a múlt év folyamán kereken 1,2 milliárd pengővel emelkedett, de itt fi­gyelembe kell venni, hogy ebben az ösz­­szegben az első világháborúban jegyzett hadikölcsönök felértékelésével kapcsolat­ban kibocsátásra kerülő kötvényeket is már számításba vették 350 millió pengő­vel. Az államadósság aggodalomra nem ad okot, mert az egész összeg egy évi nemzeti jövedelmünk felénél is kisebb. A pénzpiac helyzetét ismertetve rámu­tat a jelentés arra, hogy a hadviselés érdekében felfokozott ipari terme­lésünk, valamint a termelés értékesítése és a kivitel finanszírozása jelentékeny hiteleket igényel. A betétállomány ala­kulásában kedvező fordulat állott ugyan be, de a szaporulat továbbra sem tartott lépést a hitelszükséglet emelkedésével. A bankforgalom emelkedésében lénye­ges szerepet játszik, hogy a közönség a kibocsátott fizetőeszközök jelentékeny hányadát illetékes körök becslése sze­rint közel egynegyed részben készpénz­ben tartja. A pénzügyi kormányzat szükségesnek látja a tezaurált összegek helyes felhasználását és ezért lehetővé tette, hogy az adósok a rendes törlesz­tést meghaladó fizetést teljesítsenek a zálogleveles kölcsönökre. A Gamma-ka­­arakórus hangversenye A budapesti Gamma-kamarakórus erdélyi hangverseny körút­­ja során pénteken este a Mátyás király Diákházban adott hangver­senyt. Két kitűnő szólóművészt is hozott ma­gával a kórus: Máthé Jolánt, a budapesti Operaház alténekesnőjét és Cserfalvy En­z hegedűművésznőt, Zathureczky Ede növen­dékét. Laskó Emil, a kórus vezetője elsőrendű muzsikus. Ismerjük pályafutását és tudjuk, hogy a benne élő, igen magasra helyezett ideálok túlszárnyalják azt a hatást, amit kórustagjaiból ma még kiváltani képes. Tud­juk, hogy bár kórusa ma a főváros egyik legjobb kamaraegyüttese, bizonyára mégsem áll ma meg azon a magaslaton, ahol a ki­tűnő karvezető és a kritikus látni szeretné. Játszva tanult meg és mutatott be ez a kó­rus régi mesterműveket és komplikált szö­­vevényű modern kórusműveket. Palestrina, Roselli, a szellemes Claude le Jeune, a 16-ik század kóruszenéjének mesterei tisztán, bár a betanulás nem minden nyoma nélkül szó­laltak meg. A műsor második felében ugyan­csak jól betanult és kifinomult előadásban mutatták be Kodály Esti dal­át és Hora­­tius-át. A kórus munkáját mértéktartás, a hangerő veszedelmes eszközével való taka­rékosság jellemezte. Éppen a művek diszkrét előadásában, túlzástól mentes megfogalma­zásában volt a kórus igazi ereje, bár igaz, hogy a fékezés még nem volt mindenütt tu­datos. De ahhoz a magas és végtére végte­lenül egyszerű kórusműveltséghez, amely az angol kóruszenét már századokkal ezelőtt jellemezte és amelyhez a magyar zenekul­túra is a mai alapokon indulva, egykor el fog érni, fontos határkő a Gamma-kamara­­kórus munkája,­­amely gyönyörű kezdetet és egyben már bizonyos fejlődést is jelent. A műsor egyes számai közt Máthé Jolán, az Operaház művésznője barokk mesterek, Per­golesi, Stradella áriáiból, majd a műsor második felében Kodály és Veress népdalfel­dolgozásaiból adott elő. Bár igen nemes hanganyaggal, nyugodt méltósággal szólal­tatta meg ezeket a műveket, Kodály „Ká­dár Kata“ c. balladájában hangjának dina­mizmusában, színezésében némi hiányt érez­tünk. Cserfalvy Eliz hegedűművésznő játé­kát érett technika, elsőrendű intelligencia jellemezte, habár — talán fiatalsága és nem temperamentumának hiánya folytán — mű­sora egyes műveiből (Bartók 15 gyermek­dala) a lendület, a végső meggyőződés tüze még hiányzott. Takács Nagy László a mű­sor második felében Dsida Jenő „Psalmus Hungaricus“ című hatalmas költeményét adta elő. A hangversenyt Mindszenthy Béla dr. propagandaügyi miniszteri kiküldött beveze­tő szavai előzték meg. Beszédében a Gamma kamarakórus magyar célkitűzéseit, önzetlen és példaadó hazafias munkáját méltatta. C. NAGY BÉLA Széke­s tárgyú pályázatot irt ki a kolozsvári Székely Társaság, Kolozsvár, június 12. A kolozsvári Székely Társaság pályázatot hirdet ma­gyar főiskolai hallgatóknak és hallgató­nőknek az alábbi tételekkel: I. Az egyke és gyermek elenség a Szé­kelyföldön. (Felkutatandók a helyek, s ahol egyke és gyermektelenség van és­­ feldolgozandók az illető helyeken az | egyke okai, keletkezési ideje, kiter­jedé- | se, továbbá a védekezés és segítés helyi | lehetőségei.) | II. Az alkoholizmus és a népbetegsé-­­ gek (vérbaj, tuberkulózis, rák) a Szé-­­­kelyföldön. (Feldolgozandó bármely fel- * sorolt népbetegség '­s az alkoholizmus | vidékenként, vagy községenként, helyi | okaik, keletkezési idejük, mai elterjedé- | sük, továbbá a védekezés helyi lehető- | ségei és a segítés helyi, vidéki, stb. kí­vánalmai.) ITI. A kaláka-rendszer és a hozzá ha­sonló népszokások a Székelyföldön. (Fel­kutatandók múltbeli megjelenési for­máik helyenként és vidékenként, kiter­jedésük­­- és vázolandók alkalmazásuk jövő lehetőségei.) A pályázat zárt. Határideje 1943. ok­tóber 31-én déli 1 óra. Eddig az időpon­tig a pályaművek beadandók vagy ajánlva beküldendők a Székely Társa- HITEL NEMZETPOLITIKAI SZEMLE a juniusi szám tartalmából. MARTONYI JÁNOS: Új magyar közigazgatás felé. PIJKÁNSZKY BÉLA: Szászok a magyarság és a románság közt. ALDOBOLYI NAGY MIKLÓS: Magy­arok a Kis-Szamos mellékén IFJÚ BOER ELEK: Az arany és a kliring harca. MAGYAR FIGYELŐ: Száznegyvenéves vers Erdély állapotá­ról. — A németek Erdély gazdasági életében. — Magyarország a Duna tér­ségében. — Vérbajmegbetegedések a Székelyföldön. SZEMLE: SZABÉDY LÁSZLÓ: Vita a magyar jelképrendszer körül. Szerkesztik: Albrecht Dezső, Kék­ Béla, Venczel József, Vita Sándor. Előfizetés egy évre 12 P. Egyes szám­ára 1 P. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozs­vár, Mátyás király­ tér 5. I. Postacsekk: 72.809. Megjelenik havonta. Sághoz, (Kolozsvár, Kossuth L.­u. 18. sz.). A pályaműveken szereplő jeligével ellátott jeligés zárt levélben melléklen­dő a pályázó neve, a fakultás, a főiskola neve, ahol tanulmányait végzi, foglal­kozása, vallása, születési helye és éve, kolozsvári és vidéki lakáscíme. Pályadijak: Mindhárom tételnél 250— 250 pengő, ezenkívü­l a pályázatot nem nyert, de jutalomdijra érdemesnek ta­lált művek részére tételenként 100—100 pengő jutalomdij. Általános feltétel: a pályaműveknél a lelkiismeretes adatgyűjtésen alapuló pontos tanulmányozás s a jelenségek világos, tárgyilagos összefoglalása. A feltételeknek megfelelő részlettanulmá­nyok (a kérdéscsoporton belül) ugyan­olyan elbírálásban részesülnek, mint a kérdéscsoport egészét feldolgozó művek. fildrágítási és terményrejtegetési perekben ítélkezett szombaton a kolozsvári uzsorabíróság Kolozsvár, június 12. Sommer Márton Kriz­­bai­ utca 27. szám alatt lakó piaci zöldségárus a múlt év augusztus 30-án 1,70 pengőért mérte a hagyma kilóját. Vevői emiatt panaszt tettek ellen. Sommer uzsorabíróság elé került. Az április 30-ára kitűzött tárgyaláson a vádlott azzal érvelt, hogy jogában állott a kérdéses összegen árusítani a hagymát, mert annak ára —— közszükségleti cikként — nincsen meg­szabva. A bíróság erre vonatkozólag átirattal fordult a közellátási hivatalhoz és a tárgya­lást erre való tekintettel elnapolta Az újabb tárgyalásra június 12-én, szomba­ton került sor. Sommer Márton ezúttal is előbbi kifogásával élt. A közellátási hivatal beérkezett válasza azonban kimondja, hogy a hagyma árát csomónként A—10 fillérben szab­ták meg, tehát legfeljebb 30 fillér lehet kilo­­gramja. Kyn­sburg Béla dr. ügyész ennek értelmében kérte a vádlott elmarasztalását. Az utolsó szó jogán Sommer Márton megtörten ismerte be, hogy a megszabott árról valóban tudomása volt. Szűcs András dr. egyes uzsorabiró bün­tetésül 500 pengőt szabott ki Sommerre. Az ítéletet mind az ügyész, mind a vádlott meg­fellebbezték. A kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorabiróság egyesbírája ítélkezett C­herebeti Valér Derese községbeli görögkatolikus román lelkésznek közszükségleti cikk elvonása miatt keletkezett perében is. A lelkész 50 kilogram búzalisztet és 15 kilogram tisztabúzát tar­tott vissza a beszolgáltatás elől s hogy az ellenőrző csendőröket megtévessze, bu­zakoroá­­val szórta be az elrejtett gabonát Az uzsora­­bíróság 200 pengő pénbüntetőre ítélte el a lelkészt, Csizér Mária tojásdrágítás, Mile László a buzabeszolgáltatás elmulasztása miatt része­sültek 150—150 pengő pénzbüntetésben. Buza Lászlót ugyancsak buzabeszolgáltatás el­mulasztásáért 300 pengő pénzbüntetőre ítél­ték. Az utóbb elhangzott ítéletek jogerősek. — 21-es bajtársak! Június 15-én este 7 órai kezdettel hivatalos helyiségünkben (Szentegyház­ utca 9.) összejövetelt tar­tunk, amelynek keretében időszerű nemzet­­védelmi kérdéseket is megbeszélünk. Ha­sonló előadásokat minden kedden tartunk. Mindnyájan legyetek ott. .Vezetőség.

Next