Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-04 / 200. szám

2 X Gezxm Arssta Német vadászok tegnap Nápoly mellett 18 ellenséges repülőgépet lőttek le. A légierők és a haditengerészeti erők a megszállt nyugateurópai partvidéken, vala­mint az Atlanti-óceán felett 19 ellenséges repülőgépet lőttek 1e. Néhány ellenséges repülőgép az elmúlt éjszaka zavaró repüléseket végzett Nyugat- Németország felett. Amint a Német Távirati Iroda jelenti, ber­lini katonai körökben a calabriai angol part­raszállással kapcsolatban kijelentik, hogy részletes jelentéseket mindezideig nem kap­tak a vállalkozásról. Minden valószínűség szerint egyelőre körülbelül egy hadosztályra tehető annak a szövetséges hadnak az ereje, amely Szicíliából Reggio vidékére átkelt. Még nem lehet tudni, várjon magára Reg­­giora is kiterjedtek-e a hadműveletek. Ber­linben semmiféle jóslásba nem bocsátkoznak a hadműveletek várható fejleményei és cél­kitűzése tekintetében. Berlini megítélés sze­rint meglepetésről nem lehet szó, mert en­nek lehetőségével már régóta számoltak. Sikertelenek a pápa Róma nyílt várossá nyilvánítása érdekében tett fáradozásai? iStockholm, szcpi. o,­­MI1­­ A papít leg­-­i utóbbi beszéde próbára tette az olasz nép lelki erejét és lelki egyensúlyát — jelentik Rómából. Az a körülmény, hogy a pápa­­ egyetlen szóval sem foglalt állást Róma nyílt városnak nyilvánítása mellett, arra enged következtetni, hogy erre irányuló fá­radozásai sikertelenek maradtak. Sok emberáldozata van Paris péntek reggeli bombázásának Páris, szeptember 3. (MTI) Pénteken a­­ kora reggeli órákban az angol légierő repü­­­l­­őgépei újabb támadást intéztek Páris nyu­gati városrészei ellen és nagymennyiségű­­ gyújtó- és rombolóbombát dobtak le a lakó­házakra. A francia lakosság körében igen sok az áldozat. Tizenegy hadsereg­ összpontosított támadását fogta fel Őreinél a német véderő Berlin, szeptember 3. (MTI.) A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának. A véderő főparancsnoksága közli: A keleti arcvonal déli szakaszán a Szov­jet ismételt támadásait a Miusztól nyu­­gatra és főleg a Charkovtól nyugatra fekvő térségben kemény és váltakozó harcokban tegnap is visszavertük. Saját páncélosaink meglepetésszerűen betörtek az ellenséges készenléti állásokba és megsemmisítettek 29 löveget, valamint több ellenséges páncé­lost. A középső arcvonalszkaszon további sú­lyos harcok folynak Szjevszk térségében, valamint Vjazmától délnyugatra és nyu­gatra. A hetekig ártó kemény harcokkal lezá­rult orelkanyari csaták és e terület terv­szerű kiürítésének befejezése után a követ­kezőket jelentik: Von Kluge vezértábornagy és Roder ve­zérezredes parancsnoksága alatt a hadse­reg csapatai, a légi fegyvernem von Kreim lovag vezérezredes parancsnoksága alatt álló kötelékeinek és a légvédelmi tüzérség hatásos támogatása mellett a k­ore­i ívben egy legnagyobb méretű anyagcsatában II hadsereg összpontosított támadásával szem­ben helyt állottak. Az ellenségnek, noha hatalmas túlerőben volt, nem sikerült át­törnie a német arcvonalon. Csapataink hősi ellenállásán megtört az ellenség valameny­­nyi rohama. Az ellenség véres veszteségei igen súlyosak. Több mint 14 ezer foglyot ejtettünk, 5114 páncélost és 854 löveget megsemmisítettünk és lelőttünk 2119 repü­lőgépet. Ebben a nagy elhárító csatában különösen kitüntették magukat a Rajna­­westfaliai 6., az alsószász 31., a Rajna- Pfalzi 86. gyaloghadosztály, az alsóbajor, felsőpfalzi 10-ik páncélos gránátos hadosz­tály, a majiafrakfurti 4-ik páncélos had­osztály és a wü­rttem­berg-badeni 78-ik ro­hamhadosztály. Két hónap alatt a tengelyhatalmak csaknem négymillió tonna ellenséges hajóteret tettek használhatatlanná Berlin, szeptember 3. (MTI). A Nemzet­közi Tájékoztató Iroda jelenti: A tengelyhatalmak tengeri és légi erői augusztusban 108 hajót süllyesztettek el, amelyeknek a tonnatartalma összesen 592 ezer 800 tonna. Ezenkívül j­úlius 1-től au­gusztus 31-ig legalább 530 hajót rongáltak meg, ami 2.460.000 tonnát jelent. Ebben az összegezésben nem szerepelnek azok a vesz­teségek, amelyeket nem aknák, vagy har­ci cselekmények okoztak. Nem szerepelnek továbbá azok a hajó­veszteségek sem, amelyeket a Szovjetet érték a Feketetengeren, a Keleti-tengeren és a Kaspi-tengeren. A tengelyhatalmak eredményes támadásai következtében tehát a szövetségesek két hónap alatt egészen, vagy részben 791 hajót vesztettek, 3,96 mil­lió tonnát. Ezzel szemben az angol-amerikai és kanadai hajógyárak augusztusban még 100 hajót sem tudtak vízrebocsátani. A német buvárnaszádok a most letelt ne­gyedik háborús évben 6.054.800 tonnányi ellenséges kereskedelmi hajóteret süllyesz­tettek el. Ez fele annak, amit a német bu­­várnaszádo­k az­­ első világháború folyamán megsemmisítettek. Az első háborús évben a buvárnaszádok 2.76 millió, a második há­borús évben 3.92 millió, a harmadik hábo­rús évben 5.67 millió, a negyedik háborús évben pedig 6.05 millió tonnát süllyesztet­tek el­ ki. . . Négy és félmillió tonna a semleges hajóveszteség STOCKHOLM, szept. 3. (MTI). A Német Távirati Iroda közli: A Svéd Távirati Iroda jelentése szerint a háború kitörése óta a semleges országok hajótonna vesztesége 4.587.332 tonnát tesz A balkáni partizánbandák utolsó maradványait semmisítik meg a tisztogató csapatok Berlin, szeptember 2. (MTI). A Nemzet­közi Tájékoztató Iroda jelenti: A montenegro-albániai térségen most ért véget, mégpedig átütő eredménnyel több rendszeres tisztogató akció, amelyet a né­met biztosító csapatok olasz kötelékekkel együttműködve hajtottak végre. A banditák vesztesége több­­mint 650 halott, kerek szám­ban 800 fogságba esett, vagy meghalt, vagy megadta magát. A „Berliner Börsenzeitung“ a balkáni helyzetről a következőket írja: Hamis kö­vetkeztetésen alapszik az a számítás, hogy az angolszászok balkáni inváziójukban tá­mogatást kapnának az ottani lakosságtól. Ez a lakosság az európai oldalon áll és az angolszászokról nem akar tudni. A parti­zán bandákat pedig — mint a lap megál­lapítja — szétverték, maradványaik pedig nem tekinthetők támogatásra alkalmas, harcképes elemeknek. * A finn miniszterelnök tájékoztatta az országgyűlést a külpolitikai helyzetről Helsinki, szept. 3. (MTI) A Német Táv­irati Iroda közli: A Finn Távirati Iroda az országgyűlés pénteki üléséről a következő jelentést adta ki: Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 óra­kor teljes számban összegyűlt. A napiren­den kívül kormánynyilatkozat hangzott el a külpolitikai helyzetről. A sajtó képviselőit nem bocsátották be a terembe. Linkomies miniszterelnök negyed 11 óra­kor lépett az emelvényre és elmondotta be­­számolóját mindkét nyelven, finnül és své­dül. A beszéd másfél óráig tartott. Az or­­szággyűlé­s ügyvitelének 36. szakasza értel­mében a gyűlést a legközelebbi ülésre, dél­után 1 órára halasztották el, amelyen az or­­sz­ággyű­lés képviselőinek módjában volt vé­leményüket nyilvánítani a kormánynyilat­kozatról. Ez alkalommal megjegyzendő, hogy az ügyvitel 36. szakasza értelmében 1941. őszén kormánynyilatkozat hangzott el az ország akkori külpolitikai helyzetéről és megelő­zően 1941 júniusában, miután a Szovjetunió megrohanta Finnországot. ár délután 4 órakor is láthatja a Nemzeti Bábszínjáték nagysikerű T­OLDI előadását- 1943. SZEPTEMBER 4 Benes „kölcsönös“ segélynyújtási egyezményt köt a szovjettel London, szept. 3. (Bud. Tud.) Sramek, a londoni csehszlovák kormány elnöke a há­ború kitörésének negyedik évfordulóján rá­diószózatot intézett a „csehszlovák“ néphez, amelyben többek között bejelentette, hogy Csehszlovákia és a Szovjet között kölcsönös segélynyújtásra vonatkozó egyezmény ké­szül Az „Exchange Telegrap" szerint Benes azt reméli, hogy még az ősz előtt Moszk­vába utazik az egyezmény aláírása végett. A legközelebbi napokban valószínűleg fo­gadja Majszki helyettes szovjet külügyi népbiztost. A jelentéssel kapcsolatban be­avatott körök ezt mondják: Nem titok, hogy Benes oroszországi láto­gatásának fő célja új barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezmények megkötése. Londoni cseh körök rámutatnak arra, hogy alapjában véve az 1935. óta meglévő szövet­ségi egyezménynek az új helyzettel való összeegyeztetéséről van szó. Smuths délafrikai miniszterelnök Afrika természeti kincseinek kiaknázására hívja fel az Egyesült államokat London, szept. 3. (Bud. Tud.) Smuths tábornok a napokban részletes nyilatkozatot tett, amelyben állást foglalt az összes or­szágok és népek békés együttműködése mellett minden gyakorlati és közös érdekű kérdésben, valamint a minden területi igény­ről való kölcsönös lemondás mellett. A marsall szerint a népekben mindjobban gyökeret ver ez az új koncepció, amely nem a szuverenitás fogalmaihoz ragaszkodik, hanem inkább közös cselekvésre helyezi a fősúlyt. Az uralkodó népek régi, elavult fogalma kezd megszűnni és a reális gondol­kodás lép helyébe. Smuth élénken üdvözöl­te Oliver Standley brit gyarmatügyi minisz­ter javaslatát, hogy nevezzenek ki tanács­adó bizottságot gyarmati kérdések megvi­tatására, amelyben az Egyesült Államok és Nagybritannia mellett az összes érdekelt országok helyet foglalhatnának. Azt is mon­dotta Smyths, szívesen látná, hogyha az Egyesült Államok is résztvennének a konti­nens mérhetetlen kincseinek feltárásában. Attól, hogy ez az együttműködés a jelen­legi afrikai területi viszonyokra való beavat­kozásra vezetne, Smuths szerint nem kell tartani. Vx ( A szófiai magyar követ a diplomáciai testület nevében koszorút helyezett Boris király ravatalára Ribbentrop külügyminiszter és Keitel vezértábornagy képviseli a Birodalmat Boris cár temetésén Szófia, szept. 3. (MTI). Csütörtökön dél­előtt Arnóthy-Jungerth Mihály m. kir. kö­vet, mint a diplomáciai testület legidősebb tagja koszorút helyezett a király ravata­lára. A király felfedve fekszik a koporsó­ban gyalogsági tábornoki egyenruhában, halvány, de tiszta, nyugodt vonásokkal Mellén összekulcsolt kezein rilai Szent Iván ikonja nyugszik. . A hatalmas templomban sik­ csend van, csak néha hallatszik elfojtott zokogás. A temetésre érkezett küldöttségek ösz­­szetétele előreláthatólag pénteken lesz­­is­meretes. A németeket Ribbentrop külügy­miniszter és Keitel vezértábornagy, a ro­mánokat Mihail Antonescu képviseli. A leg­több küldöttséggel katonai megbízottak is érkeznek. * A Bulgáriához újonnan visszacsatolt ma­cedón, thrák, dobrudzsai és moravai terüle­tekről küldöttségek érkeztek Szófiába a ki­rály temetésére. A Földet, azonkívül a Feke­te-tengerből, a Dunából, az Égei-tengerből és az Oh­rida-tóból vizet hoztak, hogy el­helyezzék a király sírjában. A bolgár ki­rályné, Kirill herceg, Eudoxia hercegnő, va­lamint Mafalda hesseni hercegnő — szin­tén olasz királyleány, — a királyné húga szerdán este megjelentek a székesegyház­ban s virágot helyeztek el a ravatalon. II. Simeon király és testvére, Mária Lujza hercegnő mégegyszer látni akarták elhunyt édesatyjukat. Anyjuk és az említett her­cegnők kíséretében csütörtökön délelőtt he­gyi virágokból koszorút helyeztek el a ra­vatalra. •A bolgár képviselőház pénteken délelőtt gyászülést rendez, amelyet az elhunyt ki­rály emlékének szentel. Szeptember 7-én ismét összeül a Ház, hogy az újabban fel­vetődött kormányzati kérdéseket megbe­szélje. Emlékülést tartott a bolgár törvényhozás Filov miniszterelnök pénteken délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg az elhunyt Boris cár emlékezetére a Sobranje gyászülését. A miniszterelnök az ülés elején felolvasta a III. Boris cár haláláról kiadott proklamá­­ciót, amelyet a jelenlevők állva hallgattak végig.­­Ezután Kalkov, a Sobranje elnöke emelkedett szólásra és rövid beszédben méltatta azt a művet, azokat az érdemeket és teljesítményeket, amelyeket a cár a bol­gár államért és a bolgár népért végzett, il­letve szerzett. Kalkov elnök beszéde végén arra kérte a képviselőket, hogy Imában emlékezzenek meg a cárról. A Sobranje tagjai három perces néma tiszteletadással emlékeztek meg halott cárjukról. Filov miniszterelnök ezután felolvasta a kormány második proklamációját, amely­ben Tirnovo hercegét, Simeont II. Simeon néven Boris cár utódjává kiáltja ki. A kor­mánynak ezt a proklamációját a jelenlevők tapssal, „Hurrák“ kiáltással, valamint „Él­jen Ti. Simeon cár” kiáltással fogadták. Ezután Kalkov elnök emelkedett újra szó­lásra. Beszédében felszólította a képviselő­ket és a bolgár népet, hogy legyenek hívek az ifjú cárhoz és támogassák őt felelősség­teljes munkájában, hogy ezáltal a jövőben is biztosítva legyen Bulgária nemzeti egy­sége.­­ Az őrizetére bízott kulccsal fosztotta ki szomszédasszonya lakását. Simonka Pálné kolozsvári asszony egy udvaron la­kott Jelinek Ferencnével. Jelinekné eltávo­zásakor rendesen Simonkánéra bízta a kul­csot, hogy a lakója hazatérésekor bejuthas­son. Ezt a bizalmat Simonkáné egyszer arra használta fel, hogy a megőrzésül át­adott kulccsal felnyitotta szomszédasszonya lakását és onnan többszáz pengő értékű ru­haneműt lopott. Jelinekné, — mitsem sejt­ve — ismeretlen tettes ellen tett feljelen­tést. A rendőri nyomozás azonban hamaro­san leleplezte az igazi bűnöst. Ezzel egy­idejűleg kiderült, hogy Simonkáné nemré­giben hasonlóképpen megkárosította volt munkaadóját, Boldis Endrét és ennek fiát, Boldis Lászlót is, akiknek házában bejáró­ként alkalmazták. Az ugyancsak ruhanemű lopással okozott több, mint ezerpengős kár­ból a Simonkánénál még megtalált holmik­kal többszáz pengő értékű megtérült. Si­monka Pálné ügyében már pénteken ítélke­zett a kolozsvári törvényszék büntető egyes­­bírája, Lehner Richárd dr. törvényszéki ta­nácselnök. Karda Csaba dr. ügyész vád­beszéde után a bíróság az eddigelé büntet­len előéletű és teljes beismerésben lévő vád­lottat hathavi börtönbüntetésre és három­évi jogvesztésre ítélte a sorozatos lopásért. Az ítélet jogerős.

Next