Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-30 / 246. szám

X « V-JU v* /Képvt««lötdSz könyvtára / . 1 o S -?7 i) 1 311 DA­­J S 30 v. Sso­mb­at vxb 1943 október SO ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NE­GYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ-----POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZÁMA 72148. *n»p n *i M'wi JES HETI RADIO-MVSOR AraiG tUlér HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 246. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASAG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI­ U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71 SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA PELANGLIÁBAN NAGY KATONAI ELŐKÉSZÜLETEKET FIGYELTEK MEG A Szovjet Csaltopolot támaszpontol követek­ Melitopolynál visszaverték a bolsevista támadás ékét Olaszországban csak most kezdődnek a nagyarányú hadműveletek A Szovjet szomszédainak le kell mondaniuk szuverénításuk egy részéről - írja Hoare Belisha KÉT FONTOS NÉMET NYILATKOZAT Jelent meg legutóbb, az egyik a nagy vi­lágküzdelem jelenlegi helyzetéről, a másik pedig Európa jövőbeli megszervezésének német terveiről. Göbbels dr. német miniszter _ „A határ­nap“ címmel írt cikket a Das Reich-ba. A Cikket lapunk más helyén ismertetjük. Európa jövőjéről egy másik nagyfontos­­ságú német cikk jelent meg egy rajnavidéki német lapban. Jelentőségét növeli az a tény, hogy a moszkvai értekezlet napjaiban látott napvilágot. Azokkal a tanácskozásokkal egyidőben, amelyek köztudomás szerint ugyancsak nagy terveket forgatnak Euró­pával kapcsolatban. A német cikk megál­lapítja, hogy Európa múltjában nagy vona­lakban két korszakon ment át. Az első korszakot Franciaország hegemóniarend­szere jelentette, ezt azután a 19. században az erők egyensúlyozásán alapuló angol uralmi eszme váltotta fel. A versaillesi szerződés korszakát a két elv vegyülésén el­ lehet tekinteni. Európának — írja a német lap — új együttélési­­ szabályokat kell vá­lasztania. 1939-ben az úji világháború euró­pai polgárháborúként kezdődött, később azonban a Szovjet és az Egyesült­ Államok belekeveredése folytán, európai védelmi és élethalálharccá lett. Ezt az összes európai népek kénytelenek belátni. Európa tehnt csak mint egy magasabb érdekközösség rendeződhetik újra, olyan közösségként, amelyben a történelem során határozott al­katot szerzett népek megőrizhetik életjo­gaikat. A jövő tehát a közös terv szerint rendeződő föderatív­­Európáé. Egy ilyen Eu­rópa 350 millió emberével képes lesz fel­venni a versenyt a 180 milliós Szovjetunió­val és a 120 milliós Egyesült­ Államokkal. A MOSZKVAI ÉRTEKEZLET is Európa jövő sorsáról tárgyal. A hadviselő államok tisztában vannak, hogy mit várhatnak egy angolszász—szovjet győzelem esetén, de egyes semleges államok diplomáciai körei­ben is nagy aggodalommal kisérik a mosz­kvai megbeszélések alakulását és így úgy látszik, ez az újabb moszkvai vásár is csak hozzá fog járulni az európai közösségtudat további erősödéséhez. A semleges államok kétségkívül attól tartanak, hogy Eden és Hull messzemenő engedményeket kénytele­nek tenni a szovjetoroszoknak, nemcsak a kelet- és délkeleteurópai területi követelések tekintetében, hanem a Földközi-tengeren is. Stockholmban például tudni vélik, hogy a Szovjet határozott követeléseket táp­asztott s többek között boszporuszi támaszpont­ át­engedéserül volna szó. A híresztelések Gal­­lipolit emlegetik. A Törökország bőrére menő megegyezés úgy szólna, hogy a Szov­jetunió a háború tartamára jogot kapna arra, hogy Gallipoliban támaszpontot léte­síthessen és megígérné, hogy ezt a támasz­pontot a háború befejezése után kiüríti. Kapcsolatba hozzák ezekkel az értesülések­kel azt a tényt is, hogy Északafrikában egyre erősebb lesz a szovjet propaganda. A S Socialdemokraten” című svéd lap azt írja, hogy Moszkvában különösen a balkáni problémát vitatták meg és komolyan mérle­gelték a Dardanellákra vonatkozó kérdése­idet. A „Stockholms Tidningen“ Iránt is em­legeti a tanácskozások célpontjaként. Ez a svéd lap úgy tudja, hogy a Földközi-tengert illető kérdésekben nem hoznak végleges megállapodást, mert Hull előbb Roosevelt­­tel óhajt közvetlen megbeszélést folytatni. A moszkvai határozatokra Hoare Belisha volt brit hadügyminiszternek a londoni Ro­­tary-klubban tett nyilatkozata vet fényt. Kijelentette többek között, lehetséges, hogy a Szovjetnek fontos tengeri támaszpontokra vonatkozó igényei iránt e­gtí­­nynéget ia­­nasítanak s a cél elérése végett szi­k­séges lehet, hogy a Szovjetunióval határos nem­zetek „kissé módosítsák a szuverenitásra vonatkozó felfogásukatLehetőséget kell adni — mondotta — a Szovjetnek, hogy betöltse békéltető (!) szerepét anélkül, hogy az Atlanti-okmány alapelveit feladná. Berlini politikai körökben kiemelik, hogy a világ közvéleményét kezdik módszeresen előkészíteni a Szovjetuniónak adandó an­gol—amerikai kedvezményekre. Csütörtökön valamennyi nagyobb amerikai lap moszkvai jelentésekkel hozakodik elő az Égei-tenger­­hez vezető korridorra vonatkozó szovjet követelésről, pénteken pedig Hoare Belisha volt hadügyminiszter szegődik az angol hír­szolgálat útján közzétett nyilatkozatával a szovjet részről tmasztott igények szószóló­jává. Azt ajánlja, hogy a Szovjettel határos államokat olyan irányban kell befolyásolni, hogy a Szovjetunió javára mondjanak le katonai jogaikról bizonyos stratégiai fon­tosságú pontokban. Ezt a kevéssé hihetően hangzó állítást azzal tetőzi, hogy véleménye szerint ez az „engedmény“ szükségképpen nem korlátozná az említett államok nem­zeti függetlenségét. Hoare Belisha ezzel az állítással igyekszik megalapozni azt a fe­nyegetést, hogy ezeknek az álamokak saját érdekükben (?) is le kell mondaniuk szuverenitásuk bizonyos szempontjairól. Ez­zel a ténnyel — mint Berlinben hangsúlyoz­zák — az angolok és amerikaiak az egész politikai vonalon egyre határozottabb visz­­szavonulást mutatnak és készek messze­menő engedményeket tenni, hogy a Szovjet­uniónak a nyugateurópai arcvonal felállítá­sára irányuló nyomatékos követeléseit csök­kentsék. A KELETI ARCVONALON tovább foly­tatódnak a súlyos harcok. Berlini illetékes körökben megállapítják, hogy az utóbbi napokban a hadi helyzet csak keveset vál­tozott és a német védekezés határozottan megszilárdult. A Szovjet a súlyos vesztesé­gek miatt újból átcsoportosításokat hajt végre és ennek befejeztével kétségtelenül tovább fogja folytatni nagy erőfeszítéseit. Krivojrogtól északra máris újabb nagy páncélos csata alakult ki és ez még teljes mértékben tart. Melitopolynál, ahol a bol­sevisták mindent latba vetettek, hogy át­törjék magukat és elérjék a Dnyeper-tor­­kolatot és így elzárják a Krím bejáratát, az erőteljes német ellentámadások sikerrel jártak és az ellenség támadó éleit vissza­szorították és több szívósan védett helysé­get ragadtak el az ellenségtől. Az északabbra fekvő területeken, Beméi­nél újabb támadással próbálkoztak a bolse­visták, eredményt azonban egyáltalában nem tudtak elérni. A Dnyeper-kanyarulatban, Krivosrognál, az újonnan megindult harcok nagyon súlyo­sak. A német védelemnek itt nem össze­függő arcvonalon kell megvívni csatáját, hane­m különböző záróállásokban és így a küzdelem menetét nagyon nehéz áttekin­teni. Mindkét részről újabb tartalékokat ve­tett el­ ,­ és így a már napok óta fel- és alán­yó­­ küzdelem alig veszített heves­ségéből. A VOLTURNO FOLYÓ FELSŐFOLYÁSA MENTÉN három napja tartó ütközetben Clarck tábornok 5. amerikai hadserege rend­kívül súlyos veszteségeket szenvedett. Az amerikaiak süni hullámokban támadtak, a német fegyverek elhárító tü­zében azonban egymásután omlottak össze a támadások. Az Apenninekben is ugyanilyen sors várt a kanadaiak próbálkozásaira. A támadó csa­patokat a németek felfejlődésük teljes ter­jedelmében megállították és visszaverték. Berlini értesülések szerint az olasz harc­téren nagyobb hadműveletek megindításáról lehet szó. Az előnyomuló angolszász kötelé­kek tulajdonképpen csak most érték el az igazi német védelmi állásokat s az eddigi hadműveletek csak előcsatározások voltak. Most érkezett el az ideje annak, mondják Berlinben, hogy tartós és komoly hadműve­letek kezdődhessenek. Tudatában vannak ennek a ténynek az el­lenséges táborban is. Az angol lapok megál­lapításaiból és Alexander tábornok jelenté­seiből is kitűnik, hogy az angolszászok nagy áldozatokkal és kemény harcokkal számol­nak. Az angolszász főhadiszállás szóvivője megállapította, hogy az egyre nehezebbé váló terepen nem szabad még gyors előrenyomu­lást várni. Olaszországnak az a része­­– mondotta , ahol a jelenlegi­ hadműveletek folynak, nem alkalmas terület a villámhábo­­rúra. Az ellenséges sajtóban a legfantasztiku­sabb hírek látnak napvilágot XI. Pius pá­pával kapcsolatban. A Neue Zürcher Zei­tung“ római levelezője azokkal a javasla­tokkal szemben, amelyeket az állítólag fe­nyegetett pápa megmentésére tettek , meg­állapítja, hogy ilyen tervekre egyáltalában nincsen szükség, mivel a pápa nincs semmi­féle veszedelemben. A Vatikán a legutóbbi időben csupán arra szorítkozott, hogy vala­mennyi hadviselőhöz intézett jegyzékben síkra szálljon Róma sérthetetlensége érde­kében. A Badoglio-kormánynak újból alkalma volt tapasztalni, hogy egyáltalában nem te­kintik a túlsó oldalon egyenjogú szövetsé­gesnek. A Budapesti Tudósító washingtoni jelentése szerint még október elsején a szö­vetségesek és Badoglio pótegyezményt írtak alá a fegyverszüneti szerződés gazdasági és pénzügyi feltételeiről. Negyven pontban foglalták össze a kérdéseket és azok általá­­ban véve rendkívül súlyosak az olaszokra. * A BALKÁN FÉLSZIGETEN A KOMAIO-' NISTA BANDÁK ELLEN VÍVOTT HAR­COKRÓL német részről csak szórványosan közölnek híreket, éppen a harcok eredmé­­nyesség-'r érdekében. Pillanatnyilag a tisz­togató küzdelmek súlypont­ja a Lelbach— Fiume vonaltól keletre fekszik. Isztriában és Szlovéniában teljesen megsemmisítették a bandákat. Birtokukba vették a német csa­patok a fontos adriai kikötőket, Pólát, Fiu­mét, Zárát, Sibenikót, Splitet, Raguzát és Katterót. Görög területen Janini környékén is megsemmisítették a fosztogató kommu­nista csoportokat, általában Nyugatgörög­­ország szigeteit és félszigeteit tervszerűen átfésülik. A jugoszláv partizánok két táborának, Mihajlovics tábornoknak és a Tito vezetése alatti csoportnak ellentéteivel foglalkoznak a londoni lapok s azzal­ a támadással is, amelyet a jugoszláv kormány intézett eb­ben a kérdésben a brit rádió ellen. A brit rádió ugyanis legutóbb azt mondotta, hogy Mihajlovics csapatai hónapok óta nem fej­tenek ki semmiféle tevékenységet és a par­tizánok őket a németekkel való együttmű­ködésben vádolják. A brit rádió azt mon­dotta, hogy állásfoglalását a kairói jugo­szláv kormány nyilatkozata idézte elő, amely szerint a Tito vezetése alatt álló partizánok ellenséges magatartást tanúsítanak Mihaj­­loviccsal szemben. Az egész Dnyeper-kanyarbara visszaverték a német erők a bolsevista támadásokat Berlin, október 29. (MTI.) A Führer fő­­hadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának. A véderő főparancsnoksága közli: Melitopolytól nyugatra visszavertük a Szovjet számos támadását, amelyet egész napon át folytatott a betörési térségben az elreteszelő arcvonalak ellen. A páncélos és gránátos kötelékek erőteljes szárnú lökések­­kel nagy veszteségeket okoztak az ellenségek­nek és támadó éleit kivetették szívósan védett helységekből. Német és szövetséges repülőerők a földön küzdő csapatokkal együttműködve igen eredményesen avat­koztak be a harcokba. A Dnyeper-völgykanyarulatban az egész arcvonalon visszavertük a heves ellenséges támadásokat többízben ellenlökésekkel ke­mény elhárító harcokban. A Krivolsrogtól északra lévő térségben csütörtökön délelőtt heves ütközet fejlődött ki és ez még teljes mértékben tart. Eddig az egyik szakaszon 74, a másikon pedig 11 szovjet páncélost semmisítettünk meg. Kievtől északra egyik támadó vállalko­zásunk elérte a kitűzött célokat, Gomelj mellett a Szovjet csütörtökön kiterjesztette támadásait a várostól délre lévő szakaszra is. Az erős ellenséges áttörési kísérletek azonban csak helyi betörésre vezettek, vala­­­­mint kisebb állásrészek átmeneti elveszté­sére, ezeket azonban haladéktalanul meg­indított ellentámadással visszafoglaltuk. Az ellenséges támadásokat több izben vala­mennyi fegyver összpontosított tüzével és a légi fegyvernem eredményes harcbavetésé­­vel már kifejlődésük alkalmával szétvertük. Kricsevtől nyugatra és Szmolenszktől nyugatra a harci tevékenység az előző na­pokkal szemben alábbhagyott. Berlin, október 29. (MTI.) Mint a Német Távirati Irodának jelentik, a keleti arcvo­nalon a német légierő október 28-án 84 szovjet repülőgépet lőtt le, miközben csak­ egy repülőgépet vesztett. Új magaslati állásokba vonultak a Valturnonál a német csapatok Berlin, okt. 29. (MTI) A német véderő főparancsnoksága jelenti: Dél-Olaszországban a Volturin két olda­lán lévő csapatainkat az erős ellenséges át­törési kísérletek eredményes elhárítása után néhány km-re tovább északra vonuló új ma­gaslati állásokba vontuk vissza.

Next