Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-01 / 1. szám
1944. JANUÁR 1. AGYAR VONAL Magyar és nem magyar építő szocializmus Viharocska kavarog amiatt a budapesti sajtóban, hogy Peyer Károly országgyűlési képviselő, a honi marxizmus és demokrácia közismert „Peyer elvtársa“, házat építtetett magának. Jobboldalról nem minden gúny nélkül tették szóvá a többi lakosztályból álló, csempékkel s más korszerű vívmányokkal ékes épületet. A baloldal viszont felpaprikázva vitatta, hogy elvégre szegény Peyer ..elvtársnak“ is jussa van egy szerény kis otthonhoz, ahol gondokban égő és munkában elfáradt fejét álomra hajthatja. Itt Erdélyben is, hire szaladt már annak, hogy Peyer „elvtárs“ négy évtizedes munka után végre saját házikóhoz jutott. A magunk részéről ebben nem is találunk semmi kifogásolni és gáncsolni valót. Otthonhoz mindenkinek jussa van a magyar ég alatt, még annak is, aki nem a magyar élet magyar hagyományai és törvényszerűségei szerint alkotja meg életideáljait. Sem a marxizmus, sem a marxista táborban hirdetett és főkép kotyvasztott demokrácia nem az az eszmény, amely a ma magyarját túlságosan hevítené, de amíg a kimondottan marxista berendezkedésű államokban másnak, mint meggyőződéses marxistának nincs lehetősége olyan szép karrierre, aminőt nálunk Peyer „elvtárs" megfutott, lám, a türelmes és a demokrácia vignettája nélkül is „demokrata“ magyar ég alatt, a magyar földön békés és meghitt hajlékhoz juthatott Peyer Károly, úgyis mint „elvtárs“, úgyis mint törvényhozó. Sajnos, lekéstünk a Peyer-lak bokrétaünnepélyéről s ezért csak utólag köszönthetjük a marxizmus és a demokrácia jeles hirdetőjét, no meg szerény otthonát. És, hogy őszinték legyünk, nem csupán a magunk nevében fejezzük ki csodálkozásunkat azon a viharon, ami íme felkavarodott Peyer elvtárs kicsi kunyhócskája körül. Nem értjük, mi van azon kifogásolni való, hogy Peyer Károly, akár mint honatya, akár mint „elvtárs“ végre eljut a saját házikóig. A csempéket emlegetik! Holott — hiszen a XX. században élünk, vagy micsoda?! — ha már ház, hát legyen csempés. S ha már ház, legyen rajta egy-két emeletecske is! S ha már ház, csak nem lehet olyan önző az építtetője, hogy csak magának biztosítson fedelet s otthont. Val ám még szociális lelkiismeret és érzék e hazában! Payer „elvtárs" tehát egy kis bérpalotácskát építtetett, szerény két emeletecskével, jó néhány lakásocskákkal, amelyek rövidesen készen állnak arra, hogy másoknak is fedélül szolgáljanak, otthont nyújtsanak. Mindenesetre kíváncsian várjuk az első híradást arról, hogy Peyer „elvtárs“ mennyiben szabja meg az egyes lakosztályok lakbérét? Figyelembe veszi-e majd eme kalkulációnál a magántulajdon és a tőkére vonatkozó marxista rendszabályokat, vagy pedig a ma érvényes pesti és budai házbéreket tekinti irányadónak? Nem tagadjuk, delikát kérdés, különösen olyan esetben, amikor a javak egyenlőtlen elosztása ellen egy egész életen át hadakozó „elvtárs“ burzsuj háziúrrá válik... Itt azonban nem ez a lényeg. Egészen más dimenziókban kell keresnünk annak jelentőségét, hogy Peyer „elvtárs“, a honmarxizmus és demokrácia jól ismert apostola bérházacskát építtetett. A lényeget abban látjuk, hogy az emberi életben oly sokat jelentő siker és boldogulás mikép érvényesül a marxista demokrácia mezején a párt és a pártvezérnek tekinthető személyiség viszonylatában. A pártot, már mint a Peyer Károly pártját „proletárok" alkotják s a párt csúcsán az elvtársak" állanak. Az „elvtársak“ messzehangzó szóval hirdetik (mostanában ugyan inkább csak suttogják): „Világ proletárjai egyesüljetek“. Hát egyesülgetnek is és ha már jó néhányan együtt vannak, akkor tudatják velük: proletárok, ti kivert kutyák vagytok hazátlan bitangok, de ne búsuljatok, mi majd gondoskodunk arról, hogy a helyzet megváltozzék. Amikor a párt érdeke úgy kívánja, dolgoztok. Ha a párt érdeke úgy kívánja, sztrájkoltok. És ha a párt azt kívánja, hogy se ne dolgozzatok, se ne sztrájkoljatok, akkor fel, proletár elvtársak a barrikádokra és csináljatok forradamat. A többit bízzátok ránk.“ A proletárok dolgoznak, sztrájkolnak, forradalmat csinálnak, ahogy az elvtársak parancsolják. A többit rájuk bízzák. Volt arra már példa, hogy kiharcolták a világot megváltó marxista világrendet. S miután fanatítikusan dolgoztak, sztrájkoltak és hullatták vérüket a forradalom barrikádjain, maradtak továbbra is proletárok, most már valóban kivert kutyák, hazátlan bitangok, hogy fanatizmusuk csimborasszóin felépüljenek az elvtársak új arisztokráciájának új fellegvárai. A marxizmus példáját már láttuk s most láthatjuk, hogy ha szerényen is, de következetesen, miképp ballag ezen a jól kitaposott utón a szociáldemokrácia is. Nem tudtalán ők is érzik. A tények beszélnek és a „proletár“ — hála Peyer elvtársék öntudatosító munkájának, nagyon fogékony a tények beszédére. S a tények beszéde világos. Az uj világot, uj embert, uj erkölcsöt prédikáló nemzetközi marxizmus építő munkája ime ezzel jut diadalmas állomáshoz: a tömeg megmarad nyomortanyáin, de a vezérelvtárs két emeletes palotácskát emelhet s ha jól kalkulálja a házbéreket, nemcsak az lesz, amit a tejbe aprítson, hanem tejhez is hozzájut, mindennap, literszámra, amint azt a jólszituált, gondoktól mentes úri népek megengedhetik maguknak. S a magyar föld szegényei, a magyar munka magyar névtelen hősei egyebet is éreznek. Érzik azt, hogy ez a föld mégis csak a hazájuk. S ha eddig talán mostoha volt hozzájuk, ez a föld jóvá akarja és jóvá is tudja tenni a múlt mulasztásait. A szociáldemokrácia, a nemzetközi marxizmus jövendőt építő munkájának szimbóluma a Peyer-ház. A nincstelen „proletárok“ érdekeit hangoztató pártcézár luxusvillája. A magyar építő munka körül nincs oly nagy csindaratta, mint a világmegváltók 3 KOVALSZKY Mátyás király tér 13. sz. Telefonszám: 43-14. Diszmóárucikkek, kerámia, kristály, poréta-lán, aándéktárgyak, ugyanott művészi fotók juk, hány közrendű proletár-elvtárs jutott el odáig, hogy sok-sok évtizedes fanatizmus után saját házhoz jusson. Egy bizonyos: a vezérkedő Peyer „elvtárs“ eljutott a kétemeletes bérvilláig... A magyar föld szegényei, elesettjei, a magyar munka kérgeskezű hősei, akiket Peyer elvtára és a marxizmus többi hazai apostolai még ma is oly szívesen emlegetnek a „proletár" gyűjtőnév alatt, vájjon milyen érzéssel szemlélik a főelvtárs tető alá hozott vadonatúj kunyhócskáját, két emeletével és sok-sok csillogó csempéjével? Nem érzik a kiáltó ellentmondást a tan és annak gyakorlata között? elvtársi gyülekezetében. A magyar földiad. Eddig több mint húszezer otthont adtak át olyan magyaroknak, akiket Peyer elvtárs és az ő elvtársai „hazátlan proletárnak“ bélyegeztek. Több mint húszezer magyar dolgozónak jutott magyar szív és magyar szociális munka eredményeképpen tisztes, meleg hajlék. Ez a húszezer ház legalább százezer olyan magyart jelent, akinek a tények beszéde minden dialektikánál ékesebben bizonyítja, hogy szép és jó magyarnak lenni, mert csak a magyar föld jóvoltából lehet itt magyarként élni. S a húszezer magyar ONCIA-ház, ez a húszezer napos, levegős, tiszta, békés és bal- Kenti Ujsky Boldog Újévet kíván rendelő körének képe divatszalon Kolozsvár, Jókai utca 25. szám. Még otthon fölényes büszkeséggel gratulál a nemzetközi marxizmus építő politikája nagy eredményének, a Peyer-laknak. Vagy talán húszezer magyar családi hajlék nincs annyi, mint Peyer elvtárs kétemeletes, csempés bérpalotája? Hja, azokban a magyar házacskákban nem valutával, de magyar gyermekkel fizetik a lakbért! Ez a különbség a magyar és a nem magyar építő szocializmus között. TINTA ZOLTÁN Öf e mixer» liivrqeilok Lyonban Genf, december 31. (Bud. Tud.) Mint Lyonból jelentik, a német hadbíróság december 26-án az ellenséggel való összejátszás miatt öt embert ítélt halálra. Az ítéletet azonnal végrehajtották. Visszatelepítik a Margitszigetre a domonkosrenki apácákat Budapest, december 31. A magyar katolikus társadalomnak régi óhaja, hogy az az apácarend, amelyhez a szentként tisztelt Árpádházi Boldog Margit tartozott, visszatelepíttessék Szent Margit szigetére. P. Badalin Bertalan, a Szent Domonkos-rend főnöke, a Szent Domonkos-rendi nővérek visszatelepítése ügyében alakított bizottsággal tárgyalásokat folytatott és most bejelentette, hogy megindítja a mozgalmat a domonkos-rendi nővérek Szent Margit szigetére való visszatelepítésére. Magyarország bíboros hercegprímása az előterjesztésre a visszatelepítéshez megadta az elvi hozzájárulást. Budapest, XIII., Váci út 45. Telefon: 299-060. Kolozsvár, Honvéd u. 30—36. Telefon: 29-25. Gépkocsijavító nagyüzem Személy- és tehergépkocsik eladása Alkatrészgyártás és eladás Fagázgenerátor beszerelése -----.---- -..... ........—-