Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-03 / 51. szám
Kmnafis XG «■— Felhívás! Felkérjük azon utasokat, akik febr. 29-én, kedden este 7 óra/10-kor a 3-as autóbusszal a főtértől az állomás felé utaztak és szemtanúi voltak annak az esetnek, amikor a vasúti vámnál egy 3 éves gyermekkel utazó női utas kiesett a kocsiból, továbbá azt a két utat, akik a súlyosan sérült utast az Urániamozgóig kisérték, szíveskedjenek címüket e lap kiadóhivatalába leadni. (A cím telefonon is leadható 15-08. telefonszám alatt.) — Kik kaphatnak és kik keresnek munkát a kolozsvári Állami Munkaközvetítő Hivatal útján? Munkát talál: 2 asztalos, 1 bádogos, 2 géplakatos, 8 gyári betanított munkásnő, 6 köszörűs, csiszoló, 1 lakatos, 2 molnár vidéken, 1 napszámos, 1 vendégipari munkásnő, 1 üzleti alkalmazott, 1 kapus, 4 szolga, kifutó, 1 bejárótakarítónő és 3 házicseléd. Munkát keres: 1 asztalos, 1 borbély, 1 cipész, 3 géplakatos, 4 gyári betanított munkás, 1 hentes, 1 kőfaragó, 3 napszámos, 1 takács, 5 magántisztviselő, 1 magántisztviselőné, 1 gazdasági alkalmazott, 1 kertész és 2 házicseléd. A közvetítés díjtalan. — ÖZV. BÖZÖDI VASS DOMOKOSNÉ, szül. Márton Teréz Róza, a Baross Szövetség, valamint az Unitárius Nőegylet tagja, f. hó 1. napján rövid, de kínos szenvedés után elhunyt. Temetése március hó. délután // órakor a temető halottas házából lesz. — A Magyar Szárnyak, a magyar repülésügyi népszerű folyóiratának legújabb száma közli a Magyar Aero Szövetség jelentkezési felhívását haderőn kívüli kiképzésre — a pályázati határidőt március 31-ig meghosszabbították. Légierőnk hősi harcairól számolnak be: Dósa József százados az Ilovszkoje körüli harcokról és vitéz Szentgyörgyi törzsőrmester — legeredményesebb tiszthelyettes pilótánk légigyőzelmi titkáról. Nagy Béla őrnagy a világháború legsikeresebb magyar vadászrepülője, itteber Kiss József halála eddig hitelesen még nem tisztázott körülményeit ismerteti, újabb hiteles források alapján. Vitéz Járomy Árpád százados folytatja az ifjúságnak írt cikksorozatát. A műszaki anyagból kiemelkedik a Mosquito gyorsbombázó teljesen kétoldalas részletrajza, amelyből mindenki megismerheti egy korszerű kétmotoros bombázógép fontosabb alkatrészeit. Érdekes cikket találunk még a lapban a világ repülőlmeiről, a repülőgépek fegyverzetéről, felismeréséről, a magyar sportrepülésről, képes oldalt repülőinkről és még sok más érdekes anyagot. Közli a lap a kassai repülőakadémiára való felvétel tudnivalóit is. A Magyar Szárnyak legújabb számának ára 10. Mutatványszámot a kiadóhivatal (VII., Király utca 93.) küld. * Meghívó. A Hygiea részvénytársaság kolozsvári bejegyzett cég meghívja részvé- nyeseit az 1944 március 11. d. e. 10 órakor a társaság Kolozsvárt, Kandó Kálmán u. 13. sz. alatti helyiségében megtartandó évi rendes közgyűlésre. Határozatképtelenség esetén a részvényesek 1944 április 25. d. e. 10 órára ugyanazon helyre újabb közgyűlésre hivatnak meg, mely a megjelent részvényesek számára való tekintet nélkül érvényesen fog határozni. A napirend a következő: 1. Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentése az 1943. évi üzleti évről. 2. A mérleg és nyereség-veszteség számla jóváhagyása. 3. A felmentvény megadása az igazgatóság és felügyelőbizottság részére.. 4. Az igazgatóság választása, illetve kiegészítése. 5. A felügyelőbizottság választása. 6. Az alapszabályok 1. §-ának módosítása a társaság cégére vonatkozólag, továbbá az alapszabályok 11., 13., 18., 26. és 28. §§-nak módosítása a kolozsvári kir. Törvényszék, mint cégbíróság Pkf.. 229/1943.. sz. végzése folytán. 7. Esetleges indítványok. Az alapszabályok 12. §-a értelmében felhívjuk a közgyűlésen részt venni szándékozó részvényeseket, hogy részvényeiket a társaság pénztáránál a közgyűlést megelőző nap déli 12 órájáig helyezzék letétbe. A mérleg és a számadások a mai naptól kezdve a társaság helyiségében a 1. részvényesek rendelkezésére állanak. Kolozsvár, 1944 március 1. Az igazgatóság. Mérleg 1943 december 31-én. Vagyon. Pénztárkészlet, postatakarékpénztári csekkszámla 20.506.48. Áru- és anyagkészlet 113.051.76, adósok 197.249.82, ingatlan 53.870.30, gépek-készülékek 28.881.89, berendezés 3.689.83. Óvadék 438.34, 1942. évi veszteség 11.856.071 nyilvántartási , szjak 126.000.1. összesen: 555.544.49. Teher: Részvénytőke 100.000, értékkülönbözeti tartalék 11.181.44, értékcsökkenési tartalék 8.624.88, pénzintézetek 150.581.28, áruhitelezők 142.588.92, átmeneti tételek 5.835.50, 1943. évi tiszta nyereség 10.732.47, nyilvántartási számlák 126.000.1. Összesen: 555.544.49. Eredményszámla 1943 dec. 31-én. Veszteség: Általános költségek 136.243.70, értékcsökk. tart. alapra 2.405.28, leirás értékpapír számláról 1.616.66, 1943. évi tiszta nyereség 10.732.47, összesen: 150.998.11 Nyereség: Bruttó nyereség áron 150.998.11. Összesen: 15099811. « Szamosujvár képviselőtestülete tudomásul vette az áramzavarok okát Háromtagú bizottság állapítja meg, jogos volt-e a Szentszenedelti Elektromos Művek áramdíjemelése Szamosujvár, március 2. A városi képviselőtestület legutóbbi közgyűlésén Ugorffy Lajos dr., polgármester felolvasta a Szentbenedeki Elektromos Művek válaszát, melyet a szamosújvári elégtelen áramszolgáltatást kifogásoló s lapunkban is ismertetett polgármesteri megkeresésre adott. A vállalat az áramszolgáltatásbanészlelt és városszerte kifogásolt zavarokat a Szamos medrének évek óta szokatlanul alacsony vízállásával indokolja, mely az eredetileg vízierőre alapított üzem hőfejlesztő gépeit fokozottabb mértékben veszi igénybe s a villamosenergia-termelés korlátozásához vezet. A csökkent mennyiségű áram arányos elosztása érdekében a vállalat kénytelen egyes körzetek fogyasztóit időnként kikapcsolni az ipari üzemek feltétlenül szükséges energiaszolgáltatása érdekében is s hogy ez a kikapcsolás olykor nagyobb területre terjed, azzal magyarázható, hogy a nagyobb energiafogyasztó üzemek a megegyezésszerű időn túlmenőleg is igénybe veszik a villamos energiát. Azt is kihangsúlyozta válaszában a vállalat, hogy ez a korlátozott áramszolgáltatás, melynek megszünte csak a Szamosmeder megfelelő vízállása esetére várható, nemcsak Szamosújváron, hanem Désen is érvényben van, azon új gépek beszerzésével az adott rendkívüli viszonyok között segíteni nem lehet, ezért kéri a polgárság megértését és türelmét a vállalat hibáján kívül álló zavarok miatt. A válaszhoz Bányay Károly dr., képviselőtestületi tag, az örmény katolikus egyház főgondnoka szólott hozzá elsőnek. Felemlítette, hogy a román időkben, főtengelytörés dacára is megfelelőbb volt az áramszolgáltatás, az üzemzavar indoklását tudomásul vtte. Viszont több mint kétszáz szamosújvári polgár megbízásából is az áramdíjak szerinte túlzott és indokolatlan emelését tette bírálat tárgyává. Arra való hivatkozással, hogy a város és a vállalat között létrejött szerződés értelmében az áramdíjak egyoldalúlag fel nem emelhetők, szerződésszegést lát az áremelésben, melyhez a vállalatnak, különösen visszamenő hatálylyal, nem volt joga az áramdíjak emelését engedélyező miniszteri rendelet dacára sem. Kérte a polgármestert, hogy a képviselőtestület kebeléből kiküldendő bizottság tekintsen bele a vállalat könyveibe annak megállapítása végett, hogy az üzleti könyvekből kimutathatók-e oly szükségletek és hiányok, melyek , pótlása a jelentős áremelést indokolja s ha nem, a városvezetés tegye meg a megfelelő ellenintézkedéseket a polgárságot súlyosan érintő áremelés hatálytalanítására. Dr. Pongrátz Ernő kir. közjegyző indítványára a képviselőtestület háromtagú bizottság kiküldését határozta el, mely a szerződésszegés kérdését hivatott tisztázni elsősorban s megállapításaitól függ a polgármester további állásfoglalása a széles körökben felzúdulást keltett áramemelési ügyben. isaKlcuácji£lot Kolozsvár hivatott az erdélyi gazdasági élet irányítására I kolozsvári kereskedelmi és iparkamara tervezete Bornemisza miniszter előtt Erdély gazdasági központjának megvalósítására Kolozsvár, március 2. Erdély iparosításának parancsoló szükségességét már nem kell bizonyítani, mert a kormányzat egyik legsürgősebben megoldandó kérdései között szerepel. Egy iparilag elhanyagolt területnek, mint amilyen Erdély is, iparosítása nemkönnyű és főleg nem azonnal megoldható feladat. Még békés időben is próbára teszi az ország gazdasági erejét egy ilyen nagy terület ipari átrendezése, hát még háborúban ? Tagadhatatlan, hogy a kormányzat eddig is arra törekedett, hogy az iparosodás első feltételeit, mint például a Szeretfalva— dedai vasút, a rendelkezésre álló anyagi eszközökhöz mérten biztosítja. A háborús helyzet miatt azonban ennek a munkának nem szabad megállnia, tovább kell folytatni az előkészítő munkálatokat Erdély ipari megszervezésére. A további teendők közül egyik legfontosabb feladat Erdélyben: egy gazdasági központ kijelölése, ahonnan irányítani lehetne az iparosítás munkáját. A gazdasági központnak magának is fejlett ipari centrumnak kell lennie. Erre a célra Kolozsvár minden tekintetben a legalkalmasabb. A várost mint kulturközpontot amúgy is elismerik s igy jelentékeny mértékben elősegítheti Erdély gazdasági központjává való kifejlődését. A város gazdasági központtá nyilvánítása nem befolyásolná hátrányosan a város kulturközpont jellegét, mint ahogy Budapest sem veszít kulturjellegéből annak ellenére, hogy egyben ipari gócpont is az országban. Erdély jövő iparosítása érdekében Kolozsvár ipari fejlesztésén kívül a legsürgősebb feladatok egyike az, hogy megteremtsék az úttörők kiképzésének előfeltételeit. A közgazdasági egyetem, a kereskedelmi fiú- és leányiskola, továbbá a vas-, fém- és villamosipari iskola már megvan, azonban hiányzanak a faipari, agyagipari, bányászati és erdészeti közép- és alsófokú iskolák. Szükséges ezenkívül a meglévő tanoncotthonok külön mintaműhelyekkel való felszerelése, hogy a tanulók a mesterektől szerzett tudásukat megfelelően kiegészítsék. Erdély az iparosképzés tekintetében már három esztendőt elvesztett. Sietni kell tehát megfelelő számú és jól kiképzett iparvállalatvezetők nevelésével, mert különben hosszú évekig elodázódik annak lehetősége, hogy erdélyi fiuk saját erejükből iparvállalatokat alapíthassanak. Erdély■ iparosítását erdélyieknek kell elvégezniök, mert az ittélő népfeleslegeket csak igy lehet elhelyezni s igy lehet biztosítani történelmi hivatásukat. Erdély iparosítására vonatkozó javaslatokat egyébként Bereczky Ernő dr. miniszteri biztos, a Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára Bornemisza Géza iparügyi miniszter elé terjesztette s minden remény megvan arra, hogy a javaslatok, amelyeknek nagy részét a kormányzat máris magáévá tette, rövidesen a megvalósulás útjára kerülnek. Milyen texilanyagokat szabad ezentúl gyártani? Egyelőre szünetel a bútorszövet, csipkefüggöny, lakásdíszítő anyagok, zsinór-, szalag- és paszománydiszek, tiszta selyemáruk készítése Kolozsvár, márc. 2. Egyik legutóbbi számunkban jelentettük, hogy a közellátásügyi miniszter a közellátás biztosítása érdekében március 1-től megszüntette az úgynevezett luxus-textiliák gyártását és ezentúl csakis a legszükségesebb cikkeket szabad előállítani. A jövőben az egyes textilipari ágazatokban csak a következő anyagok állíthatók elő: Gyapjúipar: kabátszövet, bekecs- illetőleg felöltőszövet, öltöny-, illetőleg női kabátszövet, gyermek-, női, illetve könnyű férfiruhaszövet. Előállíthat ez az ipar vállkendőt 1000 —1200 gramig, továbbá előírásszerinti takarókat, tompákat, svájci spakákat és nemezeket. A pamut- és selyemipar is csak nélkülözhetetlen közellátási anyagokat gyárthat, így többi között: nyers és fehérített vásznat, lepedőt, tarkánszövött, festett vagy nyomott zefirt, kanavászt, kartont, inganyagot, flanelt, zsebkendőt, munkaruhaszövetet (novidát, stuckot és berget), cipőbélést, közbélést, pelenkát, fehérített, festett vagy nyomott crepe de chinet, favablet, bélésárut, végül vegyes fonalból (műselyem, hernyóselyem és műszálkeverékből) alsóneműt és ruhaanyagot. 1944. MÁRCIUS 3. A len-, kender- és jutaipar nyers vagy fenékzetlen- és keddei vásznat alsófehérneműre, ágyneműre, festett kenderszövetet munkaruhára, szabókellákásut, törlőruhát, tölüközöt, cipőbélést, tiszta kender- és textilszövetet mezőgazdasági zsákgyártás céljára, végül külön anyaghivatali intézkedésre ponyvát, hevederárut, kötelet, zsineget, zsinórt és cérnát készíthet. A hurkolóipar: gyermekharisnyát, kétféle’ női harisnyát, férfizokhit, kesztyűt, babaréklit és sapkát, férfi- és női inget, alsóra , hát, egy- vagy többrészes gyermekruhát, ’ mellényt, kabátot, szvettert, perzsakendőt és vállkendőt, továbbá az előbbiekben említett egyes cikkek konfekció útján való előállítására hurkolt végárut, végül bélés céljából vattelint. A zsinór-, szalag- és paszományipar csak háztartási és műszaki keskeny, illetőleg szalagárut, lámpabelet, cipőfűzőt és egészségügyi árut tárthat. Egyéb iparok, így a vatta, cérna- és fonalkiszerelő iparok csak honvédségi és más közszállítási, valamint a polgári szükségleteknek megfelelően külön anyaghivatali rendelkezésre állíthatják elő termelvényeiket. Azok a cikkek, amelyeket ez a termelési terv nem említ meg, egyáltalában nem állíthatók elő, így többi között nem gyártanak lintorszövetet, csipkefüggönyöket, lakásdíszítő anyagokat, zsinór-, szalag- és paszománydíszeket, tiszta selyemárut, fényűzést divatcikkeket, stb. . Változatlanul érvényben van az ipari növények termelésére vonatkozó kötelezettség Budapest, március 2. (MTI) Illetékes helyről nyomatékosan felhívják a gazdaközönség figyelmét arra, hogy az ipari növények termelésére vonatkozó kötelezettség változatlanul fennáll. Minden gazda tehát, aki 15 katasztrális holdnál nagyobb szántóföldi területi földbirtokon gazdálkodik, szántóterületének hét százalékán köteles a vonatkozó rendeletben felsorolt olajos- és rostnövények valamelyikét termelni. Felhívják illetékes helyről a gazdaközönség figyelmét arra, hogy a kötelező ipari növénytermelés végrehajtását a hatósági tényezők az idén is gondosan ellenőrizni fogják és a mulasztó gazdákkal szemben kihágási eljárást, sőt súlyosabb esetben bűnvádi eljárást is fognak indítani. A papiros nagykereskedői ára. A hivatalos lap szerdai számában megjelent közellátásügyi miniszteri rendelet megállapítja a papiros és a papirosáruk legmagasabb nagykereskedői eladási árát. A gyümölcslevek fűszerkiskereskedői eladási ára. A közellátásügyi miniszter szerdán megjelent rendelete szerint a gyümölcslevek fűszerkiskereskedői eladási árának kiszámítására és a palackbetét összegének megállapítására a 47.600/1943. K. M. számú ver. spiet előírásai az irányadók. .. „...SVÁM NEMZETI SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Márc. 3. Péntek 5 órakor: Faust. Bemutató bérlet 18. sz. Bemutató helyárak. Márc. 4. Szombat h. u. fél 3-kor: A piros bugyelláris. Ifjúsági előadás. Jegyeket a pénztár nem árusít. Márc. 4. Szombat 6 órakor: Fekete Péter. Bérletszünet. Rendes helyárak. Március 5. Vasárnap d. u. fél 3-kor: A Szökött katona. Rendes helyárak. ■ Márc. 5. Vasárnap 6 órakor: Elérhetetlen asszony. Bérletszünet. Rendes helyárak. Márc. 6. Hétfő 6 órakor: Viharlámpás. A Tizes Szervezet előadása. Bevezetőt mond Nagy Ferenc unitárius lelkész, főtizedes. Jegyeket a pénztár nem árusít. MOZIMŰSOROK ÁRPÁD-filmszínház: Az új földesúr. Főszerepben: Csortos, Somlay, Egri Mária, Jávor, Uray. CORVIN: Ragaszkodom a szeretemhéz. Vígjáték: Fényes Alice, Hidvéghy Vali, v. Benkő Gyula, Ajtay Andor és Mihályi Ernő. Vasárnap és ünnepnap d. e. IX és déli 1 órakor is: Matiné. EGYETEM: Agrölszakadt tinilány. (Tolnay Klári, Hajmássy, Mihályi Ernő.) Vasárnap d. e. 11-kor és d. u. 12-kor, két rendkívüli előadásban: Agrölszakadt tiilány. ERDÉLY: A dzsungel titkai, összeállította: Ernst Müller. Zene: Kurt, Max Hauser. Előadások kezdete: 3, 5, 1. MÁTYÁS-mozgó: Akkor... Főszereplők: Zarah Leander, Hans Stüwe. Előtte: Magyar és Ufa világhíradók. Előadások: 3, 5, 7 és vasárnap d. e. 11 órakor. RÁKÓCZI-filmszínház: Csodarepülő. Fősz.: Kellya Monique, Roland Georges, Greg Claude. Vasárnap, március 5-én két matiné, d. e. XI és 1 órai kezdettel.