Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-03 / 51. szám

Kmnafis XG «■— Felhívás! Felkérjük azon utaso­kat, akik febr. 29-én, kedden este 7 óra­­/10-kor a 3-as autóbusszal a fő­tértől az állomás felé utaztak és szemtanúi voltak annak az esetnek, amikor a vasúti vámnál egy 3 éves gyermekkel utazó női utas kiesett a kocsiból, továbbá azt a két utat, akik a súlyosan sérült utast az Uránia­­mozgóig kisérték, szíveskedjenek cí­müket e lap kiadóhivatalába leadni. (A cím telefonon is leadható 15-08. telefonszám alatt.) — Kik kaphatnak és kik keresnek mun­kát a kolozsvári Állami Munkaközvetítő Hivatal útján? Munkát talál: 2 asztalos, 1 bádogos, 2 géplakatos, 8 gyári betanított munkásnő, 6 köszörűs, csiszoló, 1 lakatos, 2 molnár vidéken, 1 napszámos, 1 vendég­ipari munkásnő, 1 üzleti alkalmazott, 1 ka­pus, 4 szolga, kifutó, 1 bejárótakarítónő és 3 házicseléd. Munkát keres: 1 asztalos, 1 borbély, 1 cipész, 3 géplakatos, 4 gyári be­tanított munkás, 1 hentes, 1 kőfaragó, 3 napszámos, 1 takács, 5 magántisztviselő, 1 magántisztviselőné, 1 gazdasági alkalma­zott, 1­ kertész és 2 házicseléd. A közvetí­tés díjtalan. — ÖZV. BÖZÖDI VASS DOMO­­KOSNÉ, szül. Márton Teréz Róza, a Baross Szövetség, valamint az Unitá­rius Nőegylet tagja, f. hó 1. napján rövid, de kínos szenvedés után el­hunyt. Temetése március hó­­. dél­után // órakor a temető halottas há­zából lesz. — A Magyar Szárnyak, a magyar repü­lésügyi népszerű folyóiratának legújabb szá­ma közli a Magyar Aero Szövetség jelent­kezési felhívását haderőn kívüli kiképzésre — a pályázati határidőt március 31-ig meg­hosszabbították. Légierőnk hősi harcairól számolnak be: Dósa József százados az Ilovszkoje körüli harcokról és vitéz Szent­­györgyi törzsőrmester — legeredményesebb tiszthelyettes pilótánk­­ légigyőzelmi titká­ról. Nagy Béla őrnagy a világháború legsi­keresebb magyar vadászrepülője, itteber Kiss József halála eddig hitelesen még nem tisztázott körülményeit ismerteti, újabb hi­teles források alapján. Vitéz Járomy Árpád százados folytatja az ifjúságnak írt cikkso­rozatát. A műszaki anyagból kiemelkedik a Mosquito gyorsbombázó teljesen kétoldalas részletrajza, amelyből mindenki megismer­heti egy korszerű kétmotoros bombázógép fontosabb alkatrészeit. Érdekes cikket talá­lunk még a lapban a világ repülőlmeiről, a repülőgépek fegyverzetéről, felismeréséről, a magyar sportrepülésről, képes oldalt repü­lőinkről és még sok más érdekes anyagot. Közli a lap a kassai repülőakadémiára való felvétel tudnivalóit is. A Magyar Szárnyak legújabb számának ára 1­0. Mutatványszá­mot a kiadóhivatal (VII., Király­ utca 93.) küld. * Meghívó. A Hygiea részvénytársaság kolozsvári bejegyzett cég meghívja részvé-­ nyeseit az 1944 március 11. d. e. 10 órakor a társaság Kolozsvárt, Kandó Kálmán­ u. 13. sz. alatti helyiségében megtartandó évi rendes közgyűlésre. Határozatképtelenség esetén a részvényesek 1944 április 25. d. e. 10 órára ugyanazon helyre újabb közgyű­lésre hivatnak meg, mely a megjelent rész­vényesek számára való tekintet nélkül ér­vényesen fog határozni. A napirend a kö­vetkező: 1. Az igazgatóság és felügyelő­­bizottság jelentése az 1943. évi üzleti évről. 2. A mérleg és nyereség-veszteség számla jóváhagyása. 3. A felmentvény megadása az igazgatóság és felügyelőbizottság részére.. 4. Az­ igazgatóság választása, illetve kiegé­szítése. 5. A felügyelőbizottság választása. 6. Az alapszabályok 1. §-ának módosítása a társaság cégére vonatkozólag, továbbá az alapszabályok 11., 13., 18., 26. és 28. §§-nak módosítása a kolozsvári kir. Törvényszék, mint cégbíróság Pkf.. 229/1943.. sz. végzése folytán. 7. Esetleges indítványok. Az alap­szabályok 12. §-a értelmében felhívjuk a közgyűlésen részt venni szándékozó részvé­nyeseket, hogy részvényeiket a társaság pénztáránál a közgyűlést megelőző nap déli 12 órájáig helyezzék letétbe. A mérleg és a számadások a mai naptól kezdve a tár­­­­saság helyiségében a 1. részvényesek ren­delkezésére állanak. Kolozsvár, 1944 már­cius 1. Az igazgatóság. Mérleg 1943 de­cember 31-én. Vagyon. Pénztárkészlet, pos­tatakarékpénztári csekkszámla 20.506.48. Áru- és anyagkészlet 113.051.76, adósok 197.249.82, ingatlan 53.870.30, gépek-készü­­lékek 28.881.89, berendezés 3.689.83. Óvadék 438.34, 1942. évi veszteség 11.856.071 nyil­vántartási , szjak 126.000.1. összesen: 555.544.49. Teher: Részvénytőke 100.000, értékkülönbözeti tartalék 11.181.44, érték­­csökkenési tartalék 8.624.88, pénzintézetek 150.581.28, áruhitelezők 142.588.92, átmeneti tételek 5.835.50, 1943. évi tiszta nyereség 10.732.47, nyilvántartási számlák 126.000.1. Összesen: 555.544.49. Eredményszámla 1943 dec. 31-én. Veszteség: Általános költségek 136.243.70, értékcsökk. tart. alapra 2.405.28, leirás értékpapír számláról 1.616.66, 1943. évi tiszta nyereség 10.732.47, összesen: 150.998.11 Nyereség: Bruttó nyereség áron 150.998.11. Összesen: 15099811. « Szamosujvár képviselőtestülete tudomásul vette az áram­zavarok okát Háromtagú bizottság állapítja meg, jogos volt-e a Szentszenedelti Elektromos Művek áramdíjemelése Szam­osujvár, március 2. A városi képvi­selőtestület legutóbbi közgyűlésén Ugorffy Lajos dr., polgármester felolvasta a Szent­­benedeki Elektromos Művek válaszát, me­lyet a szamosújvári elégtelen áramszolgál­tatást kifogásoló s lapunkban is ismerte­tett polgármesteri megkeresésre adott. A vállalat az áramszolgáltatásban­­észlelt és városszerte kifogásolt zavarokat a Szamos medrének évek óta szokatlanul alacsony vízállásával indokolja, mely az eredetileg vízierőre alapított üzem hőfejlesztő gépeit fokozottabb mértékben veszi igénybe s a villamosenergia-termelés korlátozásához ve­zet. A csökkent mennyiségű áram arányos elosztása érdekében a vállalat kénytelen egyes körzetek fogyasztóit időnként kikap­csolni az ipari üzemek feltétlenül szüksé­ges energiaszolgáltatása érdekében is s hogy ez a kikapcsolás olykor nagyobb te­rületre terjed, azzal magyarázható, hogy a nagyobb energiafogyasztó üzemek a meg­­egyezésszerű­ időn túlmenőleg is igénybe veszik a villamos energiát. Azt is kihang­súlyozta válaszában a vállalat, hogy ez a korlátozott áramszolgáltatás, melynek meg­szünte csak a Szamosmeder megfelelő víz­állása esetére várható, nemcsak Szamosúj­­váron, hanem Désen is érvényben van, azon új gépek beszerzésével az adott rend­kívüli viszonyok között segíteni nem lehet, ezért kéri a polgárság megértését és türel­mét a vállalat hibáján kívül álló zavarok miatt. A válaszhoz Bányay Károly dr., képvi­selőtestületi tag, az örmény katolikus egy­ház főgondnoka szólott hozzá elsőnek. Fel­említette, hogy a román időkben, főtengely­­törés dacára is megfelelőbb volt az áram­szolgáltatás, az üzemzavar indoklását tudo­másul vtte. Viszont több mint kétszáz sza­mosújvári polgár megbízásából is az áram­­díjak szerinte túlzott és indokolatlan eme­lését tette bírálat tárgyává. Arra való hi­vatkozással, hogy a város és a vállalat kö­zött létrejött szerződés értelmében az áram­­díjak egyoldalúlag fel nem emelhetők, szer­ződésszegést lát az áremelésben, melyhez a vállalatnak, különösen visszamenő hatály­­lyal, nem volt joga az áramdíjak emelését engedélyező miniszteri rendelet dacára sem. Kérte a polgármestert, hogy a kép­viselőtestület kebeléből kiküldendő bizott­ság tekintsen bele a vállalat könyveibe an­nak megállapítása végett, hogy az üzleti könyvekből kimutathatók-e oly szükségle­tek és hiányok, melyek , pótlása a jelentős áremelést indokolja s ha nem, a városveze­tés tegye meg a megfelelő ellenintézkedé­seket a polgárságot súlyosan érintő áreme­lés hatálytalanítására. Dr. Pongrátz Ernő kir. közjegyző indít­ványára a képviselőtestület háromtagú bi­zottság kiküldését határozta el, mely a szerződésszegés kérdését hivatott tisztázni elsősorban s megállapításaitól függ a pol­gármester további állásfoglalása a széles körökben felzúdulást keltett áramemelési ügyben. isaKlcuácji£lot Kolozsvár hivatott az erdélyi gazdasági élet irányítására I­ kolozsvári kereskedelmi és iparkamara tervezete Bornemisza miniszter előtt Erdély gazdasági központjának megvalósítására Kolozsvár, március 2. Erdély iparosítá­sának parancsoló szükségességét már nem kell b­izonyítani, mert a kormányzat egyik legsürgősebben megoldandó kérdései között szerepel. Egy iparilag elhanyagolt terület­nek, mint amilyen Erdély is, iparosítása nem­­könnyű és főleg nem azonnal megold­ható feladat. Még békés időben is próbára teszi az ország gazdasági erejét egy ilyen nagy terület ipari átrendezése, hát még há­borúban ? Tagadhatatlan, hogy a kormányzat eddig is arra­­ törekedett, hogy az iparosodás első feltételeit, mint például a Szeretfalva— dedai vasút, a rendelkezésre álló anyagi eszközökhöz mérten biztosítja. A háborús helyzet miatt azonban ennek a munkának nem szabad megállnia, tovább kell folytatni az előkészítő munkálatokat Erdély ipari megszervezésére. A további teendők­ közül egyik legfonto­sabb feladat Erdélyben: egy gazdasági köz­pont kijelölése, ahonnan irányítani lehetne az iparosítás munkáját. A gazdasági köz­pontnak magának is fejlett ipari centrum­nak kell lennie. Erre a célra Kolozsvár minden tekintetben a legalkalmasabb. A várost mint­ kulturközpontot amúgy is el­ismerik s igy jelentékeny mértékben előse­gítheti Erdély gazdasági központjává való kifejlődését. A város gazdasági központtá nyilvánítása nem befolyásolná hátrányosan a város kulturközpont jellegét, mint ahogy Budapest sem veszít kulturjellegéből annak ellenére, hogy egyben ipari gócpont is az országban. Erdély jövő iparosítása érdekében Kolozs­vár ipari fejlesztésén kívül a legsürgősebb feladatok egyike az, hogy megteremtsék az úttörők kiképzésének előfeltételeit. A közgazdasági egyetem, a kereskedelmi fiú- és leányiskola, továbbá a vas-, fém- és villamosipari iskola már megvan, azonban hiányzanak a faipari, agyagipari, bányá­szati és erdészeti közép- és alsófokú isko­lák. Szükséges ezenkívül a meglévő tanonc­­otthonok külön mintamű­helyekkel való fel­szerelése, hogy a tanulók a mesterektől szerzett tudásukat megfelelően kiegészít­sék. Erdély az iparosképzés tekintetében már három esztendőt elvesztett. Sietni kell te­hát megfelelő számú és jól kiképzett ipar­­vállalatvezetők nevelésével, mert különben hosszú évekig elodázódik annak lehetősége, hogy erdélyi fiuk saját erejükből iparválla­latokat alapíthassanak. Erdély■ iparosítását erdélyieknek kell elvégezniök, mert az itt­­élő népfeleslegeket csak igy lehet elhelyez­ni s igy lehet biztosítani történelmi hiva­tásukat. Erdély iparosítására vonatkozó javasla­tokat egyébként Bereczky Ernő dr. minisz­teri biztos, a Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára Bornemisza Géza iparügyi minisz­ter elé terjesztette s minden remény meg­van arra, hogy a javaslatok, amelyeknek nagy részét a kormányzat máris magáévá tette, rövidesen a megvalósulás útjára ke­rülnek. Milyen tex­ilanya­gokat szabad ezentúl gyártani? Egyelőre szünetel a bútorszövet, csipkefüggöny, lakásdíszítő anyagok, zsinór-, szalag- és paszománydiszek, tiszta selyemáruk készítése Kolozsvár, márc. 2. Egyik legutóbbi szá­munkban jelentettük, hogy­ a közellátásügyi miniszter a közellátás biztosítása érdekében március 1-től megszüntette az úgynevezett luxus-textiliák gyártását és ezentúl csakis a legszükségesebb cikkeket szabad előállí­tani. A jövőben az egyes textilipari ágaza­tokban csak a következő anyagok állíthatók elő: Gyapjúipar: kabátszövet, bekecs- illetőleg felöltőszövet, öltöny-, illetőleg női kabátszö­vet, gyermek-, női, illetve könnyű férfiruha­szövet. Előállíthat ez az ipar vállkendőt 1000 —1200 gramig, továbbá előírásszerinti taka­rókat, tompákat, svájci spakákat és neme­zeket. A pamut- és selyemipar is csak nélkülöz­hetetlen közellátási anyagokat gyárthat, így többi között: nyers és fehérített vásznat, le­pedőt, tarkánszövött, festett vagy nyomott zefirt, kanavászt, kartont, inganyagot, fla­nelt, zsebkendőt, munkaruhaszövetet (novi­­dát, stuckot és berget), cipőbélést, közbé­lést, pelenkát, fehérített, festett vagy nyo­mott crepe de chinet, favablet, bélésárut, vé­gül vegyes fonalból (műselyem, hernyóse­lyem és műszálkeverékből) alsóneműt és ruhaanyagot. 1944. MÁRCIUS 3. A len-, kender- és jutaipar nyers vagy fe­­nék­ze­t­len- és keddei vásznat alsófehérne­­műre, ágyneműre, festett kenderszövetet munkaruhára, szabókellákásut­, törlőruhát, tölü­közöt, cipőbélést, tiszta kender- és tex­tilszövetet mezőgazdasági zsákgyártás cél­jára, végül külön anyaghivatali intézkedés­re ponyvát, hevederárut, kötelet, zsineget, zsinórt és cérnát készíthet. A hurkolóipar: gyermekharisnyát, kétféle’ női harisnyát, férfizokhit, kesztyűt, baba­­réklit és sapkát, férfi- és női inget, alsóra­ , hát, egy- vagy többrészes gyermekruhát, ’ mellényt, kabátot, szvettert, perzsakendőt és vállkendőt, továbbá az előbbiekben említett egyes cikkek konfekció útjá­n való előállítá­sára hurkolt végárut, végül bélés céljából vattelint. A zsinór-, szalag- és paszomány­­ipar csak háztartási és műszaki keskeny, illetőleg szalagárut, lámpabelet, cipőfűzőt és egészségügyi árut tárthat. Egyéb iparok, így a vatta, cérna- és fonalkiszerelő iparok csak honvédségi és más közszállítási, vala­mint a polgári szükségleteknek megfelelően külön anyaghivatali rendelkezésre állíthat­ják elő termelvényeiket.­­ Azok a cikkek, amelyeket ez a termelési terv nem említ meg, egyáltalában nem állít­hatók elő, így többi között nem gyártanak lintorszövetet, csipkefüggönyöket, lakásdí­szítő anyagokat, zsinór-, szalag- és paszo­­m­ánydíszeket, tiszta selyemárut, fényűzést divatcikkeket, stb. . Változatlanul érvényben van az ipari növények termelésére vonatkozó kötelezettség Budapest, március 2. (MTI) Illetékes helyről nyomatékosan felhívják a gazdakö­­zönség figyelmét arra, hogy az ipari növé­nyek termelésére vonatkozó kötelezettség változatlanul fennáll. Minden gazda tehát, aki 15 katasztrális holdnál nagyobb szántó­földi területi földbirtokon gazdálkodik, szántóterületének hét százalékán köteles a vonatkozó rendeletben felsorolt olajos- és rostnövények valamelyikét termelni. Fel­hívják illetékes helyről a gazdaközönség fi­gyelmét arra, hogy a kötelező ipari növény­­termelés végrehajtását a hatósági tényezők az idén is gondosan ellenőrizni fogják és a mulasztó gazdákkal szemben kihágási eljá­rást, sőt súlyosabb esetben bűnvádi eljárást is fognak indítani. A papiros nagykereskedői ára. A hivata­los lap szerdai számában megjelent közel­látásügyi miniszteri rendelet megállapítja a papiros és a papirosáruk legmagasabb nagy­kereskedői eladási árát. A gyümölcslevek fűszerkiskereskedői el­adási ára. A közellátásügyi miniszter szer­dán megjelent rendelete szerint a gyümölcs­levek fűszerkiskereskedői eladási árának ki­számítására és a palackbetét összegének megállapítására a 47.600/1943. K. M. számú ver. spiet előírásai az irányadók. .. „...SVÁM NEMZETI SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Márc. 3. Péntek 5 órakor: Faust. Bemutató bérlet 18. sz. Bemutató helyárak. Márc. 4. Szombat h. u. fél 3-kor: A piros bugyelláris. Ifjúsági előadás. Jegyeket a pénztár nem árusít. Márc. 4. Szombat 6 órakor: Fekete Péter. Bér­letszünet. Rendes helyárak. Március 5. Vasárnap d. u. fél 3-kor: A Szö­kött katona. Rendes helyárak. ■ Márc. 5. Vasárnap 6 órakor: Elérhetetlen asszony. Bérletszünet. Rendes helyárak. Márc. 6. Hétfő 6 órakor: Viharlámpás. A Tizes Szervezet előadása. Bevezetőt mond Nagy Ferenc unitárius lelkész, főtizedes. Jegyeket a pénztár nem áru­sít. MOZI­MŰSOROK ÁRPÁD-filmszínház: Az új földesúr. Fő­szerepben: Csortos, Somlay, Egri Mária, Jávor, Uray. CORVIN: Ragaszkodom a szeretem­héz. Vígjáték: Fényes Alice, Hidvéghy Vali, v. Benkő Gyula, Ajtay Andor és Mihályi Ernő. Vasárnap és ünnepnap d. e. IX és déli 1 órakor is: Matiné. EGYETEM: Agrölszakadt tinilány. (Tolnay Klári, Hajmássy, Mihályi Ernő.) Vasár­nap d. e. 11-kor és d. u. 12-kor, két rendkívüli előadásban: Agrölszakadt tii­­lány. ERDÉLY: A dzsungel titkai, összeállí­totta: Ernst Müller. Zene: Kurt, Max Hauser. Előadások kezdete: 3, 5, 1. MÁTYÁS-mozgó: Akkor... Főszereplők: Zarah Leander, Hans Stüwe. Előtte: Ma­gyar és Ufa világhíradók. Előadások: 3, 5, 7 és vasárnap d. e. 11 órakor. RÁKÓCZI-filmszínház: Csodarepülő. Fősz.: Kellya Monique, Roland Georges, Greg Claude. Vasárnap, március 5-én két ma­tiné, d. e. XI és 1 órai kezdettel.

Next