Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-02 / 98. szám

1944. MÁJUS- & Vitéz Ritz Jenő miniszterelnökhelyettes: Március 19-árt azokat terheli felelősség, akik a Szovjettel is hajlandók voltak kiegyezni Budapest, május 1. Vitéz Rátz Jenő miniszterelnökhelyettes Hódmezővásárhe­lyen a Turul szabadegyetemen előadást tartott „A háború és béke katonaszem­mel“ címmel. Azt fejtegette, hogy Tria­non után tudnia kellett volna minden fe­lelős államférfinek, hogy az úgynevezett békekötések tarthatatlanok és iparkodnia kellet volna 1940-re kemény, harcos, ma­­gabizó nemzeti közösséget kiépíteni. Erős hadsereget kellett volna szervezni és a magyar elhivatottságot mindenki szívé­ben felébreszteni. De mindez hiábavaló volt azok részéről, akik tisztán látták, hogy Magyarország jövőjét csak azok ol­dalán találja meg, akiket hozzá, hason­lóan súlyos sérelmek értek. A magyar jellemtől annyira távolálló kétszinű mesterkedések, az annyiszor em­lített nem is két, hanem sokkal többkula­­csosság annyira mérgesítette a helyzetet, hogy végül is megértük 1944 március 19-ét. A márciusi eseményeknek nem a magyar jobboldal az előidézője. A fele­lősség azokat terheli, akik már-már a Szovjettel is hajlandók voltak kiegyezni, csakhogy az angolszász körök tetszését megnyerjék. Magyarország történelmének legsúlyo­sabb pillanataiban egyetlen szempont és vélemény lehet csak döntő tényező és ez: a katona szava. A mostani súlyos, válsá­gos időben, amikor egész Európa harcol, hogy a végső döntést meghozza, csak a katonapolitika követelményei érvényesül­hetnek. A belső tisztogatás megindult, tévednek azonban, akik azt hiszik, hogy ezután is bekövetkezik a kompromisszu­mok, a félmegoldások ideje. A megkez­dett útán haladunk tovább és nincs pi­henő, amíg teljesen meg nem oldottuk feladatainkat. Az új korszak feddhetetlen jellemű, alkotó magyar embereket köve­tel. Ne gondolják bizonyos igazgatósági tagok és vezetők a zsidó berkekből, hogy most újabb jogokat követelhetnek a ma­gyar gazdasági életben. A miniszterelnökhelyettes beszéde vé­gén hangoztatta, hogy a tiszta szándékú, józaneszű magyar a megpróbáltatások ne­héz idején nyugodtan és megfontoltan cselekszik. Most vissza kell állítanunk a saját erőnkbe vetett bizalmat. Össze kell fognia minden magyarnak, hogy történel­münk e legizgalmasabb viadalában a ma­gyar nemzeterőt teljes mértékben képvi­selve állhassuk meg a helyünket. ■ " ................ ■ MNB Az új zárórarend Kolozsváron Kolozsvár, május 1. A legújabb záróra- Rendelet értelmében a 168.500/1943. K. K. M. számú rendelettől eltérően általában a nyitvatartási idő hétköznaponként 9 órától 16 óráig, szombaton és törvényes munkaszüneti nap előtti napokon pedig 9-7 óráig kötelező a nyitvatartás. Ezen intézkedések értelmében tehát mindazo­kat a nyílt árusítási üzleteket, melyekben bárminemű textilanyagot (ideértve a készruhát), divatáru, keztyű, kalap (férfi, női), illetve sapka, cipő, esernyő, papír, írószer, vasárut, edényt, háztartási, fes­téket, üveget, parcellánt, valamint villa­mossági és villanyfelszerelési cikk árusí­tási üzletnél a nyitás időpontjától az üz­let a zárás időpontjáig egyhuzamban nyitva kell tartani. Azokat a nyílt árusítási üzleteket, ame­lyek a kizárólag vagy túlnyomón élelmi­szer, tüzelőanyag vagy élővilág árusítá­sára berendezett üzletek sorába tartoz­nak, a 168.500/1943. K. K. M. számú ren­delet hatálybalépése előtti időre, tehát 1943. december 27. napja előtt városi rendelet által megállapított időpontokban kell nyitvatartani. Az új rendelet értelmében az 1. bekez­désben felsorolt üzleteknél déli zárva tar­tást megengedni nem lehet. Nincs akadálya azonban annak, hogy az alkalmazottakat felváltva az ebédidő alatt az üzlettulajdo­nosok elbocsássák, de ez csak olyan mérvben történhetik meg, hogy ezáltal az üzletmenetben akadály ne álljon be. A fent felsorolt 2. csoportba nem tar­tozó többi kereskedőknél szintén a városi rendelet által megállapított nyitvatartási idő érvényes. Önkéntes megajánlásokból teremtenek kulturkciót a kolozsvári magyar kisgazdák H­asttira száz pár csizmát oszlottak ki a Kolozsvári­­gazdasági Egyesület tagjai Scörcőfi Kolozsvár, máj. 1. A Kolozsvári Gazda­sági Egyesület igazgató választmánya né­pes ülést tartott vasárnap délelőtt, Török Bálint elnöklete alatt az egyesület Honvéd­utcai székházában. Török Bálint elnök vá­zolta az utóbbi hetek eseményeit és közölte, hogy Jurcsek Béla földművelésügyi minisz­ter megtette a szükséges előkészületeket arra vonatkozólag, hogy amiként a gazdák terményeket szolgáltatnak be, az ipari vál­lalatok is biztosítsák a gazdák elsőrendű szükségleteit rögzített árak mellett. Ennek alapján a gazdák már a nyár folyamán ter­mény-beszolgáltatásuk alapján megkapják az őket megillető ipari cikkeket. A tárgysorozat első pontja az egyesületi kulturház megvásárlásának ügye volt. A választmány kimondta, hogy javaslatot ter­jeszt az egyesület közgyűlése elé, hogy 1. fizessen minden saját tulajdonát képező kat, hold terület után 20 pengő hozzájáru­lási díjat a kulturház céljaira örök ado­mányként. Ez az összeg szeptember 1-ig fizetendő be, aláíráskor a jegyzett összeg 26 százaléka befizetendő. 2. Keresse meg az egyesület az összes­­társ- és rokonegyesüle­teket, hogy hasonló felhívást bocsássanak ki tagjaik között. 3. Hívják fel az egyesü­letek azon tagjait, akik ingatlan felett nem rendelkeznek, hogy teherbíró képességük arányában járuljanak hozzá a kultúrház vé­telárához. Végül javasolja a választmány, hogy a közgyűlés hatalmazza fel az elnök­séget, hogy amennyiben az adományokból az ingatlan teljes vételára nem folyna be, a különbözeti összeget kölcsönképpen fel­vehesse. Az egyhangúlag elfogadott javaslat után a választmány elhatározta, hogy a gyűlés­­tilalom miatt vasárnaptól elmaradt rendkí­vüli közgyűlést május 7-én tartja meg az egyesület Honvéd­ utcai székházában. Beszá­molt az egyesület a burgonya, kukorica, ta­vaszi takarmány, vetőmagvak, stb. kiosztá­sáról. Tudomásul vette a választmány, hogy az egyesület kétezer­ darab kenderzsákot osztott ki a tagok között. Zsákokért a kije­lölt alelnököknél még lehet jelentkezni. örömmel vette tudomásul a választmány, hogy az új kormányintézkedés folytán az egyesület tagjai között 300 pár csizmát osztott ki a héten. A közös használatra vá­­sárlandó szecskavágó, kukoricamorzsoló és szelektor vásárlásról szóló jelentések tudo­másul vétele után a választmány örömmel állapította meg, hogy az idei tavasz folya­mán 29 kisgazda részére sikerült körülbelül 65 kát.­holdat vásárolni és birtokba adni. A városi legelőkről szóló jelentések kapcsán tudomásul szolgál, hogy a város a legelőn folytatni fogja idén is a talajvédelmi mun­kálatokat és a tövisirtást. A város az elnök­séggel egyetértően­­megállapította a legelők beírási díját. Ugyancsak a várossal egyet­értésben történik az utolsó állatbeszolgálta­tás módjának megállapítása, t. i. a most következő gazdasági évben a húsbeszolgál­­tatás pontrendszer alapján fog történni. Az egyesület megszervezte kerületenként a bajtársi szolgálatot, lépéseket tett az ed­dig megszántatlan területek mielőbbi meg­munkálása érdekében és felhívta tagjait, hogy a lovaik katonai célokra való igénybe­vétel miatt elmaradt szántások elvégezte­tése érdekében a szántatlan területet jelent­sék be az első kerületben Simon Ferenc (Honvéd-utca 87.), a IX kerületben Lukács Mihály (Szemere-utca 5.), a XI. kerületben Gyulai János (Téglás-utca 34.), a IV. kerü­letben Török Mihály (Nagyboldogasszony­­utca 49.) tagoknál, akik az egyesület köz­benjárásával részben katonai, részben pol­gári hatóságok támogatásával gondoskod­nak a szántáshoz szükséges fogatok igény­bevételéről. A fogatok gyülekezési helye az alsóvárosban a Hősök­ terén, a Hidelvel kör­letben pedig Nagy Lajos király­ útja 4. sz. előtt lesz, ahol reggel 6 órakor fogják a fogatokat a hadbavonult bajtársak hozzá­tartozói, vagy a lovaikat beszolgáltatott gaz­dák rendelkezésére bocsátani. Ezt az intéz­kedést az egyesület a mezőgazdasági ter­melés folytonosságának biztosítása érdeké­ben tartotta szükségesnek. Ugyancsak megtette az egyesület a lépé­seket a polgári és katonai hatóságoknál a kézimunkaerők megfelelő módon való ren­delkezésére bocsátásának érdekében. Tudomásul vette a választmány, hogy a város a Lombi erdőből 300 szekér ágfát bo­csát a tagok rendelkezésére csomónként 15 pengőért. Az ágfára az utalvány a város­házán a 29-es számú szobában váltható ki. Az egyesület elnöksége felkérte Csizmadia Andor városi tanácsnokot, hogy a népjóléti ügyosztály működési körét terjessze ki az öt holdon aluli sokgyermekes kószált törpe­­birtokosokra is, mert sok esetben nélkülöz­hetetlen az ügyosztály áldásos munkája a külvárosi sokgyermekes kisgazdacsaládok­nak.­­ ’­­Elhatározta a választmány, hogy felkéri a közellátási felügyelőséget, hogy a folyó évi terménybeszolgáltatási rendeletet előadá­son ismertesse, a tagokkal Sok méltánylást érdemlő kérés és kíván­ság hangzott el a bivalyréti legelőre­­ felve­endő állatok ügyében, amely kérdés elinté­zésére a választmány az elnökséget kérte fel. Végül a tagok felkérték­ az elnökséget, hogy tegyen lépéseket a kisgazda ifjaknak a legfontosabb mezei munkálatok idejére lég­védelmi szolgálat alól való lehető mentesí­tésére, vagy korlátokt igénybevételére. A gyűlés lelkes hangulatban oszlott széjjel a késő délutáni órákban. Az otthon munkája is letéteményese a győzelemnek A magyar Iparos helytállásáról számolt be a Kolozsvári Magyar Iparos Egylet 85. évi közgyű­lése Kolozsvár, május 1. Tegnap délelőtt 11 órakor tartotta 85. közgyűlését a kolozs­vári Magyar Iparos Egylet. Nagy idő ez az iparosegylet­ életében. A közgyűlésen, nagy számban vettek részt az egyesület tagjai. A közgyűlést Rátz Mihály­ elnök nyitotta meg. Rátz Mihály elnök beveze­tőjében az egyesület múltjára pillantott vissza és kihangsúlyozta, hogy ez az izig­­vérig magyar intézmény­ 85 esztendőn át hatalmas erőpróbákon ment keresztül. Egy időben szavazással kellett, hogy­ el­döntsék még azt­­is, hogy milyen nyelven vezessék a jegyzőkönyvet. Az Iparos Egyesület célja és feladata ma a háború kellős közepén sokoldalúbb, mint valaha. A magyar iparos a belső front katonája, helyt kell állania minden körülmények kö­zött s azzal a szent meggyőződéssel kell munkáját végeznie, hogy a magyar kato­nának győznie kell és a magyar iparos­nak elő kell mozdítania minden erejének latba vetésével honvédeink győzelmét. A nagyhatású elnöki­­megnyitó után Tarkányi Sándor jegyző olvasta fel a Ko­lozsvári Magyar Iparos Egylet választ­mányának jelentését. Tarkányi Sándor jelentésében rövid visszapillantást nyúj­tott a közelmúlt eseményeire. Felidézte a bécsi döntést követő idők felejthetetlen pillanatait, amikor a Kormányzó Úr az­zal tüntette ki a koloszvári Magyar Ipa­ros Egyletet, hogy­ megjelent székházá­ban. A továbbiakban a jegyzői jelentés felvázolta azokat a célkitűzéseket, ame­lyeket az idő sürgető parancsa a magyar iparostól megkövetel. A magyar iparos­nak hűnek kell lennie magyarságához. A magyar iparnak élnie kell és élnie kell az egész alkotó és dolgozó magyar nemzet­nek, bármilyen nehéz idők jönnek is. Tö­retlenül akarjuk átadni örökségünket a szent Magyar Hazát utódainknak. Az er­délyi magyar iparos már a régmúltban meggyőződött arról, hogy csak az egye­sülésben van meg az igazi erő. A belső front katonájának szilárdan kell állnia munkahelyén. Nemcsak a front harcoló katonája, de az otthon munkája is leté­teményese a győzelemnek. Nehezebb fel­adatot egy nemzedék sem kapott a mai­nál. Az egyesület 85. évében is töretlenül vallja kezdeti célkitűzéseit.­ Az egyletnek 485 tagja van. A jegyzői jelentés ezután kitért az egyesület múlt évi működésére, majd a múlt évben elhuny­t tagok emlékére az összegyűlt tagok egy percig tartó felál­lással tisztelegtek. Az egyesület 11 agy­­menházi, ellátottnak viseli ellátási költ­ségeit. A jegyzői jelentés ezután köszönetet mondott Demeter Ferenc alelnöknek és Kézdy Jánosnak odaadó munkájukon. Kiemelte, hogy az egyesület külön hálá­val tartozik a hölgyválasztmány elnöké­nek, Rátz Mihálynénak, aki mindenkor ál­dásos és önzetlen munkát fejt ki az egye­sület érdekében. A zárszámadást Csákány János igazgató olvasta fel s ugyancsak ő terjesztette elő a következő esztendőre tervbe vett költségvetést is, amit a köz­gyűlésen megjelent tagok egyhangúan tudomásul­k vettek. Ezután Rátz Mihály elnök terjesztette elő a választmányi ta­gok létszámát kiegészítő névsorát, amit a közgyűlés egyhangúan fogadott el. Ház­nagy lett Prezenszky Béla,, választmányi tagok lettek: Egyed Sándor, Cseke Al­bert, Deretei Gyula, Jelen Mihály, Zöld Béla, Tóth József. Pótválasztmányi ta­gok lettek Tana­ Ferenc és Biró László. Rátz Mihály elnök ezután az iparos egye­sület közgyűlését berekesztette és néhány meleg szóval ismételten áldásos munkát kivánt úgy az egyesület tagjainak, mint az egész magyar iparosság számára. Feloszlatott zsidó egyesületek Budapest, május 1. (MTI.) A m. kir. bel­ügyminiszter a Magyar Zsidók Palesztina Szövetségét, a Magánmérnökök Országos Szövetségét és a Marosvásárhely és Kör­nyéke­­Ipari és Segédmunkások Temetkező és Segélyező Egyesületét feloszlatta. Közvetlen légijáratot állítanak in Amerika és Svájc között Berlin, máj. 1. (MTI) Londonból jelentik., A londoni Evening News jelentése szerint leszállás nélküli, közvetlen légijáratot vezet­nek be az Egyesült Államok és Svájc között. A repülőút időtartama körülbelül 18 óra lesz. Négy zsúfolt ház hallgatta végig vasárnap a hadiüzemi munkások nemzetnevelő előadását Kolozsvár, május 1. Vasárnap a Magyar Művelődés Házában délelőtt 11, délután 2, 4 és 6 órai kezdettel rendeztek műsoros elő­adást a kolozsvári hadiüzemek munkásai. A gondosan összeválogatott­­műsor, amelyben­­mind a négy előadáson zsúfolt nézőtér gyönyörködött, a Himnusz eléneklésével kezdődött, melyet a Dermata-művek dalár­dája adott elő kifogástalanul. Vass Magda, a Dermata-művek alkalmazottja adott elő ezután sa­ját verseiből. Verseit a hazaszere­tet és a, bátor, őszinte hang fűtötte sike­res alkotássá. A Dermata-művek dalárdája néhány magyar népdal eléneklésével meg­érdemelt sikert aratott. Perétvyi János, a Nemzeti Színház fiatal művésze két Tompa , László verset adott be, nagyszerűen érzé-­­keltetve a két kisebbségi életben született vers komor és feszülten izzó hangulatát. Páka Jolán, a Nemzeti Színház kedvelt énekesnője Lavotta: Rég volt és Strauss: Falusi fecskék című dalával aratott, nagy sikert. Zongorán Szita Oszkár kísérte. A műsor utolsó számaként Berentes László százados, hadiüzemi parancsnok „Az örök , magyar“ diháméi tartott előadást. Beszédé-­é­ben visszapillantást vetett a magyar tör­­ténelemre, megemlékezett azokról a­ veszé­lyekről, amelyek ezeréves fennállása óta fenyegették, de amelyeket szívós élvakará­sával mindig át tudott vészelni. — Most — mondotta a továbbiakban — újabb veszedelem tört a Kárpátok felé. Ez a veszedelem azonban már évtizedekkel ezelőtt indult el, csak mi nem vettük észre. Ez a veszedelem akkor indult meg, amikor az idegen elemeket beengedtük az ország­ba, jogegyenlőséget adtunk nekik s ők a liberális nints álcája alatt lassan elfoglalták a­ sajtó, művészet, közgazdaság legfontosabb pozícióit. Azokat a helyeket, amelyek az ország vérkeringését irányították. Végül rámutatott arra, hogy ezt az új veszedelmet csak a német fegyverbarátaink­­kal tudjuk eredményesen elhárítani s ebből­­ a harcból mindenkinek ki kell vennie ré­szét, mert csak igy maradhatunk meg -s , csak igy indulhatunk el az újabb évezred felé." Gyujtóhatású beszédét hosszas taps és éljenzés követte, majd a Szózat eléneklé-é­­sével véget ért az előadás. Az egyes szá­mok előtt kedves közvetlenséggel vitér Láncy Hugó konferált. A az ördög­ nem alszik Zenés vígjáték a kolozsvári Nemzeti Színházban • Vasza­ry Gábor sok sikert aratott zenés bohózatát újította fel a kolozsvári Nemzeti­ Színház, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy a mai nehéz, idegességgel teljes időben szó­rakoztassa a közönséget. A darab jellegze­tes bohózat, félreértésekkel és tagadhatatlan, sok mulatságos ötlettel. Az előadás­­ éppen elfogadható. Minden­esetre, a Magyar Színház egykori előadása, sokkal jobb volt. Kenessei Ferenc kitűnő intrikus, de ebben a féligmeddig bonviváró szerepkörben egyáltalán nem felel meg. Szende Bessy alakítása már jóval közelebb áll a szerephez. Az előadás legjobb alakí­tása C­sóka Józsefé, aki a groteszk humor minden lehetőségét pompásan kihasználta. Igen nagy sikere volt. Elsőrendű Tompa Sándor is. Várady Rudolf az inas szerepé­ben a finom, mélyenjáró humor eszközeivel dolgozott. Kitűnő , kis szerepében Várady Szabolcs. Igen jó szalonszínésznek ígérkezik. Többet kellene foglalkoztatni. Dárday Antal könnyed közvetlensége sok jót ígér. Had­h­ázy Erzsébet egészséges humora, Finna Márta, finomsága dicséretet érdemel. Perényi János, Hegyi List, Toray­ Margit, Szentes Ferenc majd a­ helyükön vannak A rendezés munkáját Kenessei Ferenc végezte k i—).

Next