Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)

1944-06-07 / 127. szám

K Eunstisse Könyvek között CSEREI SZÁSZ LASZI/­ HEGYI SZÉL — Versek. A Vigília kiadása­­Cserei Szász László nevét néhány évvel ezelőtt a Keleti Újság, hasábjain ismerték meg azok az erdélyi olvasók, akik szeretik a zöld világban is a verseket. Cserei Szász László akkor már ismertebb volt a főváros irodalmi köreiben, mert több budapesti fo­lyóirat is közölte verseit. Most a könyvna­­pokra önálló kötettel lépett a nyilvánosság elé. Nagyon érdekes és figyelemreméltó költői alkat bontakozik ki a „Hegyi szél“ lapjain. Érdekessége nem annyira a költői témái­nak megválasztásában, mint azok formá­ba öntésében van. Egyelőre még nem ta­lálta meg végleges útját s az egész kötet úgyszólván egyetlen nagy forró tanúvallo­más a mondanivaló és a formanyelv össz­hangjának kialakításáért. Rendkívüli erő és­ szenvedély árad a fiatal székely költő ver­seiből. Ilyen izzást, ilyen hőfokot, mint amint sorait és szavait átfűti, ritkán érez­tünk a mai fiatal költőnemzedék verseiben. Hajlik arra, hogy elvonatkoztassa önmagát a világtól, s az én és a mindenség viszo­nyát drámai erejű látomásokban oldja fel. Ez az adottsága hajtotta a balladás témák és balladás formák felé s nagyon figyelem­reméltó, hogy ködös, rejtelmes látomásait, balladáinak cselekményét milyen ősi csen­gésű szavakba és ütemekbe tudja belesürí­­teni. Mint legjellegzetesebb versét említjük a „Havason“ címü vízió erőteljes ritmusú, kü­lönösen megkapó zenéjű sorait. Gyöngéd pasztellszínekkel kezdődik az első négy sor­ban megrajzolt kép, hogy a végén olyan szörnyű, lidércnyomásos látomássá nőjjön, mint a Kalevala Viprien fejezetének né­hány szakasza: „Fejem már nem más, csak furcsa emberarcú szikla, a­ki évszázadok óta alszik itt dudvától borítva.“ Különös, megrázó látomásban írja meg az emberi lélek kettősségét, a jó és a go­nosz örök ellentétét érzékelteti kivételes tömörséggel és szokatlan erővel. Két első szakaszát idézzük: ,Messzi nézek, köd zár minden uta Ködsürüje gonosz arcot mutat, Kacrom fenem, gonosz felé lépek, Kacrom hegye mellembe ver léket:“ A ’téma örök emberi. A forma és a nyelv lényegében, anyagában és szellemében is magyar. Egészen ősi zengés, ősi erő mu­zsiká. Olyan adottság ez, amelyre fel kell fi­gyelni. _ 17 — GRAMANTIK MARGIT: KIGYÚJLÓ CSILLAGOK _- Történetek a­ trianoni magyar ifjúságról. A Studium kiadása, Budapest __ A könyv első kiadásának előszavát Göm­bös Gyula írta e szavakkal: „Ifjúnak lenni és vitéznek lenni a magyar történelemben mindig egyet jelentett." A könyv, amelynek adatait a Vitézi Szak, a honvédelmi minisztérium és kultuszminisz­­térium adta meg, az 1914-es világháborúban és azt követő forradalom, ellenforradalom, megszállás eseményeiben részt­ett 20 éven aluli magyar ifjúság hősi tetteit írta meg elbeszéléseiben. E­­név szerint megnevezhető ifjúság te­lű magyar lélek és jellem leg­­bensőbb ú­jdonságai irányítják: bátorság, hűség, önfeláldozás, hazaszeretet. Közöttük van a nagyváradi hadapródok története, akik 1918-ban a székely hadosz­tállyal együtt védték a csucsai fronton Er­délyt és Nagyváradot. Ekkor nevezték el a székelyek a Gyalu­ mare hegyét a hadapró­­dok hegyének és harcaikról a francia hírla­pok is megemlékeztek, példaképül állítva a francia kadétok elé a váradi hadapródokat. A temesvári hadapródok története, akik a védtelen lakossságra rátört forradalmi­­tö­meggel és ötezer kiszabadult orosz fogoly­­lyal szemben védték meg a várost. A kőszegi diákok története, akik a Sza­­muelli terroristák elöl menekülő magyarokat életük kockáztatásával éjszaka idején men­tették a hegyi utakon keresztül át a hatá­ron. A pozsonyi diákok története, akiknek már­ciusi tüntetését véres és halálos sortűzzel verték szét a csehek. A temesvári leventepör története, amely drámai naplóban ismerteti a román haditör­vényszék elé állított 40 magyar diák sorsát. A diákokat Temesvár felszabadítására szőtt összeesküvés vádjával fogták el , és csak diplomák­ai közbelépéssel lehetett megmen­teni őket a halálos ítélettől. Gramantik Margit könyvét a kultuszmi­nisztérium az ország középiskoláinak, az Országos Levente Központ és a cserkészmoz­­galom országos vezetői a magyar ifjúságnak figyelmébe ajánlották. * gggifgig. HOSSZÚ FERENC: DECEMBERI HOLD — A Kazinczy Társaság kiadása — A könyvnap egyik igen érdekes és szép könyve mind tartalomban, mind formában, mind külalakban Hosszú Ferenc „Decemberi Hold“ díriűt verseskötete. Leheletfinom, rövid négysoros versei az élet mélyéről felhozott költői meglátások. A hűségről például igy ír: Imbolygó ködelányok táncra hívnak, Árnyas szigetre, hol kék a kikelet, Lépek feléjük egyet, kettőt, hármat — Le visszanézek s tehozzád megyei költői meg .Itáliai szépek, lágy halksza­­vuak, tökéletes formába öntve. E könyv olvasása után érezzük, hogy­ Hosszú Ferenc még sok szépet alkot, mi­előtt még költői pályájának magaslataira érkeznék. Az örök emberi véget ek­éppen festi meg „Halál“ című versében: A tóra halkan kékes köd lopózik; A mesék zöld tavára leszáll az éj, A költő kezéből a toll kihullik, A költő nekünk többé nem mesél. Az ízléses kötet rajzai Hosszú Károly ne­vét dicsérik. Helyiségek vehetők igénybe é­risraktárosság céjaira Budapest, június 6. (MTI) A kormány rendeletet adott ki, amelynek értelmében áruknak a légiveszélytől fokozottabb meg­óvása érdekében áruk raktározása céljára minden lakóhelyű nem használt helyiség igény­bevehető. Teljesen üres helyiségeken kívül olyan helyiségek is igénybevehetők, amelyekben áru már raktározva van, de tárolásra alkalmas üres helyiség még ren­delkezésre áll. Az igénybevétel elrendelésére, a raktár­helyiség és a beraktározásra­ jogosult sze­mély kijelölésére, továbbá a beraktározan­dó áru, illetve anyag megjelölésére a keres­kedelem és közlekedésügyi miniszter által megjelölt szerv, a külkereskedelmi hivatal jogosult. Az igénybevett raktárhelyiség csak olyan áru, illetve anyag beraktározá­sára igényelhető, amelynek tárolási helyisé­ge hatósági felszólításra kiüríteni rendelt raktárakban van. i ziszíó cégek kü­­földről érkezi áruinak elvámolása és értékesítése Budapest, június 6. ,MTI) Illetékes hely­ről közlik: A zsidó kereskedők üzletéhez tartozó áru­készletek és üzleti berendezések zár alá véte­léről szóló rendelet hatálya alá eső zsidó cé­­­­gek és a címükre érkező külföldi árut, ha a vonatkozó behozatali engedély birtokában vannak, elvámolhatják, ezt azonban csak az arra jogosult keresztény cég bekapcsolásá­­­­val értékesíthetik. Ha árubehozatali enge­dély nincs, ezt már elvámolás előtt az arra jogosított keresztény cégnek kell felajánlasi és azt cégszerűen aláírt nyilatkozatban arra kell engedményezni. Amennyiben az áru 3 külföldi eladónak kifizetve még nincs, a fize­tést az enged­ményes keresztény­ség az en­gedményező nevében köteles teljesíteni. Rosseveit újraváloszásának biztosítása érdekében másít meg az amerikai fiatalság százezretek fe­­­áldozását kivetett elezüissisi kísérhet Hasas-Európábani Berlin, június 6. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Az invázió kezdetéről a külföldet tájé­koztató szolgálat ezeket közli. Már a teheráni értekezlet óta biztos vett, hogy az angolszász hatalmaknak meg kel­lett kockáztatniuk ezt az erőpróbát. Az oro­szok ott az inváziót követelték, mint nélkü­lözhetetlen előfeltételét annak, hogy to­vábbra is fenntartsák szövetségüket az an­golszász hatalmakkal. Nagybritanniának, hogy Moszkvával fenntarthassa a szövetsé­get, mosst a háború ötödik évében éppen azt kell megtennie, amit eddig kerülni igyeke­zett. Hadseregének sarcbavetésével neki ma­gának kell a kontinensen harcolnia. Az amerikaiak, akik az inváziós csapatok legnagyobb részét kiállították, nem An­gliáért akarnak harcolni. Hogy ezeknek mi keresnivalójuk van Nyugat-Európában, azt senki sem tudja. Maguk az amerikaiak a keletázsiai háborúnak, vagyis a Csendes­­óceán kincseiért folyó küzdelemnek nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint az Európa romjaiért folytatott háborúnak. Másként áll azonban az északamerikai Egyesült Ál­lamok elnökének esete. Rooseveltnek szük­sége volt a háborúra, azért, hogy hatalmon tarthassa magát. Az invázió megindításán Roosevelt szempontjából éppoly sok múlik, mint Sztálin szempontjából. Az invázió ka­land az ő számára egy második újraválasz­tásának útján. Ezért nem halaszthatja ké­sőbbre. Rooseveltnek gyors bizonyosságot kell szereznie arról, hogyan alakul az invá­­ziós terv. Hogy választási hadjáratát irá­­­nyíthassa, addig tudnia kell, siker alakul-e ki az invázióból, avagy balsiker. Az első biztosítaná újraválasztását, a második azt súgná neki, hogy ne jelöltesse magát még­­egyszer. Az elnök Elisenhowerre bízta voltaképpen negyedik választási hadjáratának megszer­vezését. Hogy a tábornok nem fog vissza­riadni az amerikai fiatalság százezreinek feláldozásától e cél érdekében, az biztos. Az urnák, amelyekbe Rooseveltnek e kor­tesei bedobják a szavazatokat, ebben az órában megnyíltak. Ezek az urnák sírok a normandiai, a calaisi és a dünkircheni né­met ütegek tüzet okádó torkai előtt. Az antros­zirrikai eszinlési kísértetre e­lvedelilei államáiros szovjet támadással számol kiléten a német h­adnezetisét. Berlin, június 6. (MTI) Az Interinf. je­­lenti a keleti arcvonal helyzetéről: A keleti arcvonalon megint csak a Jásztól északra levő területen került sor nagyobb méretű harcokra. A német hadműveletek, amelyekben egy román hadosztály is részt­­vett, egy szovjet harcicsoport körülzárására vezettek és ennek megsemmisítése folyamat­ban van. A bolsevisták tehermentesítő elő­retörései és ellentámadásai véresen össze­,­omlottak a német elhárító tűzben. A német vadászrepülők a harci terület felett néhány óra alatt 30 szovjet repülőgépet lőttek le. A Dnyeszter alsó szakaszán az előző na­pokhoz képest megélénkült a szovjet tüzér­ségi és gránátvető tevékenység. A német fő­parancsnokság részéről ennek a körülmény­nek az általános helyzetre való tekintettel azért tulajdonítanak fokozottabb figyelmet, mert a szovjet erősebb támadó hadsereget helyezett készenlétbe azzal a feladattal, hogy Iasitól északra más hadsereggel együtt le­rohanja a német és a román állásokat a keleti arcvonal déli szakaszán. Minthogy június 6-án megkezdődött az angol-amerikai invázió Nyugat-Európa ellen, mindenesetre elképzelhető, hogy a már né­­­­h­ány hete összevont bolsevista támadó had­osztályok a maguk részéről is döntésre tö­rekvő előretörésekbe kezdenek. 1844. JUNIUS 7. Rosszii Hfzt­tsi el­süséges álhirakü­t­tfli Szófia Szófia, június 6. (MTI) A bolgár táv­­irtati iroda közlése szerint teljesen va­lótlan és légből kapott az a néhány kül­földi hírügynökség részéről terjesztett híresztelés, hogy bolgár lisztek állítólag Törökországba szöktek. Wisn­efig­artsia utazik Mikolassiv K­leniyel minisztereln­ök Amszterdam, június 5. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: Washingtoni jelentés szerint Mikolajczyk lengyel miniszterelnök hétfőn este Washing­tonba érkezik. Washingtoni tartózkodása alatt eszmecserét folytat Roosevelt elnökkel és más amerikai államférfiakkal a lengyel kérdésről, valamint az általános európai helyzetről. Lepecsételt­­ síd© lak­ásokat fosztogattak Kolozsvár, június 6. Kolozsvári fiatal­emberek háromtagú betörőbandája, foszto­gatta az elmúlt hetekben a lepecsételt zsidó lakásokat. Mátéfi Sándor napszámos, lakik Szamos­ utca 20. szám alatt, két társával, Móni András napszámossal és Móni Károly k­őművessegéddel közös megbeszélés szerint, azokból értékesebb ruhaneműket loptak el. A rendőrség hamarosan tettenérte és letar­tóztatta őket. Hétfőn átkísérték mindhármu­kat a királyi ügyészséghez. A bombakárosul­takért A pénteki angolszász bombatámadás ha­tása alatt Kolozsvár társadalmának figyel­me azok felé fordult, akiknek testi épségét, hajlékát veszélyeztette Churchill és Roose­velt bérgyilkosainak gyáva és aljas harc­modora. A város minden rétege kiveszi ré­szét abban a nagyszabású gyűjtési mozga­lomban, amely a bombakárosultak megsegí­tését, talpraállítását célozza. A „Keleti Újság“ kiadóhivatalához is egymásután ér­keznek az önkéntes adományok, ezzel mint­­egy igazolva azt a rég megállapított tényt, hogy a város társadalmában a kisebbségi idők óta erőteljesen kifejlődött a közösségi érzés. Újabban a következő adományok ér­keztek be a kiadóhivatalhoz: Stefanidesz József és családja 50 Ft Dr. Mátyásné Lévay Ilonka 500 „ Kolozsvári könyv- és papírkereskedők koszorúmegváltás címén Miklós Gyula és családjának tragikus halála alkalmával a következő adományokat juttatták hozzánk: Benkő Béla 20.—­­ Az Erdélyi Fürt kolozsvári tagozatához eddig 8030 pengő 90 fillér érkezett be a bombakárosultak segélyezésére. Az újabb adományok: Csiszék Albert, Nádastorok­ utca 1.— özv. Katona Jánosné, Nádastorok-u. 29 —.40 Kerekes János, Földész-u. 3.— Jánossy Lajos, Csermalom-u. 2.— Zathureczky Gyula, Fejedelem-u. 21 10.— özv. Bihari Józsefné 2.— Nagel Józsefné, Csánky Dezső-u. 2.— György Zoltán, János Zsigmond-u.­­ 5.— Sebestyén György, János Zsigmond-u. 5.— Németh János, János Zsigmond-u.­­—.50 özv. Vas Józsefné, Kövespad-u. 22 10.— Dankanits László tanácsos, vill.-mü 150.—­­Özv. Heigel Lipótné, Hunyadi-tér 15­3.— Szabó Jenő Rt. 1000— összesen: P. 9224.80 151.006. csekkszámlára befizettünk P. 7850— Légoltalmi Liga Ko­lozsvári Csoportj­­oz befizettünk P. 1374.80 P. 9224.80 Ellenzék SO.—­* tt Erzsébet 30— „ Ferenczy Károly 30— „ Horváth Gyula 10— „ Hyés 10— „ Dr. Sz. Jakab Jenő 50— „ Kárpátok 40— ., Keszeg utóda. Centrum 20— Király János 50— „ Korda 10— „ Kováts Miklós 50— „ Méhkas 50— „ Minerva 50— „ Kövendi Nagy Ernő 10— „ Pere Erzsébet 20— Pungutz és Veress 20— „ Eddigi gyűjtésünk: 6805.58 „ összesen: 7875.58 P. •A BHeerya Iradalm­i és SigBriáai MiQutesst Bt. nyomája. E. $£ Major József,■*55 A szerkesztésért és kiadásért felel: JENE­Y LAS­Z­L­Ó Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda, Brassai­ utca 7. sz. Telefon: 15­ 08. Pos­tatakarékpénztári csekkszámla száma: 72148. Postafiók: 71. szám. Kéziratokat nem adunk vissza.

Next