Keleti Ujság, 1944. szeptember (27. évfolyam, 198-218. szám)

1944-09-01 / 198. szám

P­é­c­s­e & Sír44- szeptember 1 keleti /£ra 20 fillér MAGYAR UJSAG ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HORA B.ZO, NE-­­ GYEDED­RE 15.—FÉL ÉVRE 30.—, EGÉSZ ÉVRE 60.— PENGŐ. — POSTATAKARÉK-­­ PÉNZTÁRI CSEKSZAMLA SZAMA 72148. SZERKESZTŐSÉG, KIADOTTt Va'l'ai. KO NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI­ U. 7. TELEFON: 15-08 — POSTAITOK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 198. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG a magyar és német csapatok szétverték Törökország kitart a háború végéig a német barátsági szerződés melle­tt A Szovjet Vérszin­­­d­ékot vet Bulgária szemére is német sajtó szerint az ellenség eddig döntő csatát nem nyert FRANCIAORSZÁGBAN az angolok és amerikaiak által megszállt területeken végzetes gazdasági válság bontakozik ki, — írja a Tribune de Geneve. A nagytekinté­lyű svájci lap szerint Németországgal meg­szakadt az összeköttetés és a gyárak nem kapnak nyersanyagot és megrendelést, így teljes munkanélküliség fenyeget. A megszállt franciaországi területeken uralkodó állapotokról egy madridi jelentés ad képet. A degaullisták számos francia személyiséget tartóztattak le. A letartózta­tottak között van Alexis Carrel, a híres noi­e-díjas professzor. Carcopíno volt s­épne­­velésügyi miniszter, a római történelem egyik legismertebb kutatója, Bunsier volt rendőrfőnök, Pierre Taittinger, Páris volt polgármestere és még sokan mások, a fran­cia közélet vezető emberei közül, akik ed­dig Vichy-hű magatartást tanúsítottak. A megszállt területekről két polgári egyén elmenekült és a német vonalakig ju­tott el. Menekülésük után elmondták észre­vételeiket a német hatóságoknak és Ger­hard Crauese haditudósító nyilvánosságra hozta vallomásukat. A német haditudósító szerint Páris súlyos órákat élt át. A benn­maradt német harc­csoportokat nemcsak az angolszász erők, hanem Páris forradalmá­rai is hevesen támadták. A forradalmárok különösen a sok helyen égő város déli ré­szében mutatkoztak erőseknek. Közben sok helyről amerikai páncélosok is tűntek fel, amelyeket azonban Páris népe egyáltalában nem fogadott lelkesedéssel. A harcok hosszú napokon át tartottak. Az amerikaiak és a forradalmárok csak lassanként kerítették magukhoz a hatalmat. A lakosok kilobo­gózták házaikat. A francia, amerikai és angol zászlók mellett nagyon gyakran sarló­kalapácsos lobogók is feltűntek. Amikor a német páncélos erők ellentámadásra indul­tak a város terül­etén, a francia főváros né­pe azonnal bevette a különböző zászlókat. Ezzel szemben sok helyen az ablakokból tüzeltek a német erőkre. Az utcai harcok alatt az üzleteket zárva tartották, csak néhány kávéházban volt to­vábbra is forgalom. A város tele volt bi­zonytalan elemekkel, apacskinézésű embe­rek járkáltak az utcákon, revolverrel felsze­relve. Az utcákon mozgó piaci árusok ütöt­ték fel sátrukat és a szövetséges hatalmak felségjeleit ábrázoló jelvényeket kínáltak az elhaladóknak. Sarló-kalapácsos jelvé­nyek voltak itt is többségben. Német meg­figyelő repülők, akik a legutóbbi nap is be­repüléseket hajtottak végre Páris fölé, azt jelentették, h hogy a francia fővárosban most is számos kisebb-nagyobb tűz észlelhető. Német részről hangsúlyozták, hogy német repülők nem támadták meg Páris belső te­rületeit. Minden német pilóta, aki Páris fö­lé repül, azt a szigorú utasítást kapja, hogy a lakónegyedekre ne dobjon bombákat. * A HARCTEREK ESEMÉNYEIVEL fog­lalkozik Rathke százados. Rathke százados katonai fejtegetéseiben megalapította, hogy a hadihelyzet úgy keleten, mint nyu­gaton, nem vett fel végleges arculatot. Moldvában a német hadosztályok a Pruth mindkét oldalán elkeseredett harcban álla­nak a minden oldalról támadó ellenséggel. A németek nyugat felé akarnak kitörni. A szovjet csapatok tovább folytatták előretöré­seiket úgy déli irányban a Szereb­-vonalon, mint a Keleti-Kárpátok mentén. A szovjet csapatok Focsaniből kiindulva a Ploest­i vasútvonalra tették kezüket és déli irány­ban több várost megszereztek. A szovjet csapatok Dobrudzsába is benyomultak. Az erdélyi hágók körül elkeseredett harcok alakultak ki, amelyeknek során a magyar és német csapatok mindenütt megtartották állásaikat és visszavetették az ellenfelet. Nyugaton az ellenfelek egyre újabb erő­ket vonultatnak fel. Páristól délre az an­golszász vállalkozásokat mindenütt erőtel­jes német ellenállások akadályozzák. Az angolszász csapatok nem tudtak a Szajnán csak kisebb erőket áthozni. Az ellenség Reims városát előretolt egységekkel elérte. Itt is, akárcsak másutt, a németek zavaró és akadályozó jellegű hadműveletekbe kezd­tek abból a célból, hogy a mostani arcvo­nal mögött időközben erős ellenálló akadá­lyokat építhessenek ki. * AT. INFORMATION­ES című spanyol lap katonai munkatársa feltűnést keltő cikkben foglalkozik a hadihelyzettel. Mi­után a normandiai harcok anyagcsatává alakultak, — írja, — Németország elha­tározta hadászati tartalékainak visszavo­nását abból a célból, hogy időt nyerjen a műszaki eszközökkel való kiegyenlítés elérésére. A szövetségesek előnyomulását ilyen szempontból kell megítélni. Az Interinf­ jelentése szerint a Szajna alsó folyásánál szerdán is ádáz viasko­­dásra került sor. A britek kisebb terület­­nyereséget értek el, de a németek min­denütt megakasztották áttörési kísérle­teiket. A szövetséges hadműveletek fősú­­lyát továbbra is Patton amerikai kötelé­kei viselték, amelyet 14 gépesített had­osztállyal Páristól északkelet felé széles mozdulattal törtek előre és északnyugat, valamint északkelet felé előrehaladást értek el. Noissons és Damartin vidékén súlyos páncélos csatákra került sor, ame­lyeknek során az amerikaiak 23 harcko­csit vesztettek Chalons sur Marne vidé­kén egy erősebb amerikai gépesített kö­teléket a németek ellentámadással ver­tek szét. A Párisban lévő utolsó német ellenállási fészkek legyűrését a szövetsé­gesek a felkelőkre bízták és csak a váro­son kívül vetettek harcba amerikai ütege­ket, valamint rohamágyukat. Páris kato­nai parancsnoka egy támaszponton tar­tózkodik. A francia felkelők különösen súlyos veszteségeket szenvedtek, amikor a Majestic és Maurice­ szállókat, amelye­ket torlaszok mögött az éjszaka leple alatt közelítettek meg, meg akartak ro­hamozni. Bretagneban páncélosokkal és tüzér­ségi tűzzel fedezett négy amerikai had­osztály hevesen tüzelt Brest erődjére. A tüzérségi tüzet nemcsak a szárazföldről, hanem a tengerről is az erődre zúdítot­ták. Az amerikai bombázók is megkísé­relték, hogy elpusztítsák a német álláso­kat. Az amerikai légierő vállalkozásai­nak szünetében német harccsoportok tisztogató hadműveletekbe kezdtek az amerikaiak ellen, akik a német állásokat oldalba akarták fogni. A németek itt visszavetették az amerikaiakat. A német csapatok ebben a térségben újszerű pán­célos elhárító eszközöket vetettek be. Délfranciaországban az angolszász erők továbbra is a Rhone völgye ellen in­tézték hadműveleteiket abból a célból, hogy elébe vágjanak a völgybe visszahú­zódó német csapatoknak. Az amerikaiak az Ysere völgyébe akartak behatolni, de a németek ezt a szándékukat meghiúsí­tották. * I ’ 1i í Aii>Q]r ONAiS' C, :í ■ . szának harcairól az Interinf. a követke­zőkben tájékoztat: Az Erdős-Kárpátok előterében augusz­tus 30-án sem voltak sehol nagyobb je­lentőségű harcok. A Szovjet nagy táma­dását a San és a Visztula között már nem kezdte újra, minthogy az előző tá­madásokat rendkívül súlyos veszteségek­kel fizette meg. Ezzel szemben a nagy Visztula-kanyar betörési területén heves harcokra került sor, amelyek egész nap váltakoztak védekezésben és támadás­ban. A baranovi betörési terület nyugati részén a német kötelékek mozgóharca szétverte a szovjet páncélosokkal támo­gatott több támadását. Megsemmisítettek 109 bolsevista páncélost és lendületes el­lenlökéssel kiküszöböltek néhány arcvo­­nalhézagot­, ammely az előző napról fenn­­nak­adt. E v­últálkot.Vio Sjhal /­ vonalukat előbbre helyezték, megrövidí­tették és így meg is erősítették. A bolse­visták a betörési terület északi szárnyán a reggeli órákban már csak gyengébb tá­madásokat intéztek, de a német vonalak előterén sem jutottak keresztül. Az oroszok m­aacgyar Sereilelre adt a rara a Is­ibela«i©*»IH, de Irán védelm­e facsiességre áll velük­ szemben . Bécs, augusztus 31. A Wiener Neueste Nachrichten a hadi­­helyzettel foglalkozva azt írja, hogy a ke­leti fronton a harci tevékenység könnyebb lanyhulása állapítható meg, ami feltehetőleg az ellenségnek utolsó nagy támadásai során elszenvedett súlyos veszteségére vezethető vissza. Keleten súlyos helyzet keletkezett, azonban a legdélibb szakaszon Ploiest és Bukarest térségében heves összetűzések voltak német és román kötelékek között. A Pruth alsó folyásánál az oroszok minden oldalról támadják a német hadosztályokat, amelyeknek helyzete nem könnyű. Az ellen­ség megkísérli, hogy a Keleti-Kárpátokon át Magyarország területére hatoljon, de a német és mindjobban erősbbödő magyar csa­patok erélyesen vezetett elhárító csatákban állnak vele szemben. A válságos helyzetet még nem lehet kidobozni. Annyi bizonyos, azáltal, hogy Bukarest az ellenség oldalára állt, megteremtette számára a lehetőséget, hogy olyan terepnehézségeket, mint a Duna­­delta, az elmocsarasodott galaci Dunavidék és a kárpáti szorosok, küzdjön le, amelyeken egyébként elvérzett volna. A német diplomáciai kar több tagja továbbra is Ankarában tartózkodik — írja a Pravda STOCKHOLM, aug. 31. A brit hírszolgálat jelentése szerint a moszkvai Pravda hosszú cikkben foglalkozik a török—német diplomáciai viszony megsza­lálásával és részletesen vázolja a török— német viszony jelenlegi alakulását. A Prav­da megállapítja, hogy Törökország augusz­tus 2-án szakította meg Németországgal ka­pcsolatait, illetve a diplomáciai viszonyt és meglepően hosszú határidőt adott a német —török ügyek rendezésére. A diplomáciai viszony megszakításától számított nyolc na­pon belül, tehát augusztus 10-ig kellett volna a német diplomáciai kapcsolatokat felszám­olni. Ennek ellenére pontos ankarai értesü­léseink szerint — írja a Pravda — a német diplomáciai kar több számottevő tagja még mindig a török fővárosban tartózkodik. A Pravda tudósítója végül megállapítja, hogy ankarai diplomáciai és újságíró körökben T­örökországnak Németországgal történt sza­kítását barátságos szakításnak mondják. Hi­vatkozva a Törökországban működő külföldi levelezőkre, azt állítja, hogy Törökország m­egígérte Papernek, kitart a török—német barátsági szerződés kikötései mellett a háb­­orú végéig, noha forma szerint megszakí­totta vele kapcsolatait. (MTI) fl szövetségesek alapelvei szerint a Szovjetunió uralma alá kell, hogy kerin­jen egész Délkelet-Európa Berlin, aug. 31. A Berliner Börsenzeitung a háború értel­méről elmélkedve azt írja, hogy az ötödik háborús év végén visszatérünk ugyanazok­hoz a politikai és földrajzi problémákhoz, amelyekből ez a háború kiindult. Lengyel­­országban tört ki a háború és a lengyel kér­dés alakulása szolgáltatott okot a háború megindításához. Anglia és Franciaország pe­dig nem Lengyelország függetlenségéért és biztonságáért szállt harcba, mert, ha a há­ború emiatt tört volna ki, ma a Szovjettel szemben meg kellett volna védenie a lengye­leket. A szövetségesek háborújának új alap­el­vei szerint a Szovjetunió uralma alá kel, hogy kerüljön egész Délkelet-Európa, sőt befolyási övezetként Közép-Európa is. Nem kétséges, hogy Anglia és az Egyesült Állam

Next