Kempelen Béla: Magyar nemes családok 8. kötet, Noéh-Quiwal (1914)
Paakó-Quiwal - Prandorffy - Prandtaver - Praosy - Prasinszky (prasinszki), báró - Praskó. – L. Turul XXII-146 - Prásmári - Prassóczi - Prattinger - Prauner - Prauner - Praznóczky, l. Prosma (alias P.) - Praznóczy
arany-fekete, 2. a kezekkel kívülről megrakott szarvak közt a lángoló fatörzs; takaró: arany-kék, 3. a kinövő pánczélos vitéz; takaró: arany-fekete. — Vö. MNZsbk. I. R. 1399—400. III. pk. 348. Prandorffy. — Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Hontmegyében János, 2 Mátyás, Sámuel nemessége igazoltatott. Prandtaver. — Czímeres levele kelt 1569. aug. 5. (Arad m. II.) Praosy. — Sárosmegyében élt család. — Vö. Tóth 1407. Prasinszky (prasinszki), báró. — A bárói rangot 1691. P. Péter és fia kapták. (LR. XXI-221.) Praskó. — L. Turul XXII-146. Prásmári. — Czímerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt. Prassóczi. — Nagy Iván által (IX-472.) említett horvátországi család. Prattinger. — Czímerpecsét Pestmegye levéltárában (Kösz. 301.) Prauner. — Mátyás, leleszi prépost 1730. máj. 16. indigenátust nyert. (LR. XXXVI-422.) Prauner. — Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kösz. 301.) Praznóczky, 1. Prosma (alias P.). Praznóczy. — Nyitramegyei család. — Vö. III. IX-472—5.