Képes 7, 1986. augusztus-december (1. évfolyam, 19-36. szám)
1986-10-04 / 26. szám
tolókra és a földre is. Büszke vagyok, hogy csaknem hiánytalanul megvannak a mai magyar költők köteteinek első kiadású példányai, közöttük József Attiláé és Illyés Gyuláé is. Szereti-e a zenét, igen! Ha időm van, koncertekre is járok. Legkedvesebb zeneszerzőim: Monteverdi, Bach, Mozart, Bartók, Schönberg és Stockhausen. Sportol-e, diákkoromban rengeteget úsztam és tizennyolc-tizenkilenc éves koromig keményen jógáztam. Persze csak testedzésként, mert a filozófiáját sohasem tudtam elfogadni. S már akkor is sarkallt a cselekvő magatartás, hiszen ez az európai ember etikájának lényege. A lenni akarás, nem pedig a megszűnés, a föloldás vágya. Csillagképe: az oroszlán. Mindenki azt mondja, hogy hinnem kellene az asztrológiában, de még nem sikerült meggyőzniük. Ezzel szemben magánemberként és költészetemben egyaránt izgat a világegyetem és az emberiség szerves együttléte. Vallásos-e: nem vagyok se hivő, se ateista, de abban hiszek, hogy a létezésnek, az emberi életnek kell, hogy legyen célja, hiszen nem önmagunkért teremtődünk meg. Az ember az egyetlen élőlény, amely felismerte halandóságát, de képtelen elhinni, hogy a halállal minden befejeződött. De nyelvünk egyik legszebb szava: isten. Költészetemben is gyakran használom. Mit kérne egy jó tündértől: hosszú és tevékeny, teremtő életet, szívem környezetének pedig egészséget. Gyermekeimnek azt, hogy etikus felnőttekké váljanak, s kerülje el őket a tragédia. Ezt nem véletlenül mondom, hiszen első feleségem önkezével vetett véget életének ... Mit vinne magával egy lakatlan szigetre: egy nagyon éles kést (van is nekem ilyen), gyufát, a bibliát, papírt és ceruzát. Mit jelent az ön számára a Nő, mindig fontos volt az életemben. Szerintem az asszony az emberi faj legszebb megvalósulása. Mindig is szerettem a szerelmet, és szerettem, ha szeretnek. Számomra a Nő biztonságot ad, inspirál. Kedvenc ételemminden, amit jó étvággyal tudok elfogyasztani, de elsősorban a tengerek gyümölcsei: halak, rákok, kagylók, csigák. Kedvenc itala: a könnyű fehérbor. Mi lenne, ha nem magyarnak született volna: francia! Mert ez a világ legszerencsésebb elhelyezkedésű országa, mindene van, havas hegycsúcsoktól a tengerekig. Másrészt engem, aki szerencsére gyakran jártam francia földön, vonz az ottani életforma, nagyon sok barátom van ott, magyarok és franciák egyaránt, egyszóval — ott mindig otthon érzem magam. Kedvenc színe: a rozsdabarna, a mohazöld, penészzöld. Legszívesebben mindig ilyen színű, puha, meleg tapintású anyagokból készült ruhákban járnék. Mit vár a jövőtől, a magam számára elsősorban azt, hogy még legyen erőm a munkára, megőrizhessem mai teremtő kedélyemet és felnevelhessem apró gyermekeimet. Tágabb értelemben: nagyon félek a háborútól, de szeretném hinni, hogy rövidesen bekövetkezik az emberiség mai életében a kijózanodás pillanata. Ars poeticája: hitet adni írásaimmal az embereknek — bár ez ganapság nem divat — és verseimmel sugallni : az élet szép, nem reménytelen. Szeretnék még olyan műveket alkotni, amelyek mintegy összefoglalják a századvég gondolkodását, cselekvésének, tudásának lényegét. GARAI TAMÁS ...tsute A harminc éves múltú Táncszínház műsora október 3-án, 4-én és 5-én Chavez-Kylian: Tánc-Kuckója, Landowsky- Duato: Az alvajáró című műve, és Sztravinszkij-Kylian: A lakodalom című alkotása. Október 7-én, 8-án és 9-én Martina-Kylian: Katona miséje és Ravel-Kylian: A gyermek és a varázslatok című műve. Tíz történet Brautigan úrról Brautigan úr Richard Brautigan a beatirodalom klasszikusaként robbant be az amerikai irodalomba, mikor aztán sorra megjelentek könyvei, klasszikusból a kritikusok visszaminősítették „amerikai kismesterré”. Ez manapság sértést jelent, finom, vattába csomagolt gorombaságot. Brautigan a kísérletező, önmagát értelmező, megtréfáló próza mestere. Szerintem századunk egyik legnagyobb írója. Kiegészítés a Brautigan úr című történethez Kedvenc műfaja a Hemingway-i vignetta, amelyben víziókkal, képekkel játszik, részekre bontja, szétszedi és összerakja őket, s a szétszabdalt történetekből mégis valami egész kerül ki. Pontosítás Van olyan törénet, amelyik nem is hosszabb, mint ez. Egy véletlen meghatározottsága Magyarul a mostanit megelőzően két kötete jelent meg, kiadásunkat ismerve szinte érthetetlen, hogy e két kötetben miért éppen a három legfontosabb regénye: Egy déli tábornok az amerikai polgárháborúban; Pisztrángfogás Amerikában; Görögdinnye édes levében. So the Wind Won’t Blow It All Away Utolsó regénye ezt a címet viseli. Megírta, pontot tett a végső mondat után s golyót röpített a fejébe. Hogy el ne fújja mind a szél .Magyarul így hívják a könyvet: Gy. Horváth László fordította gyönyörűen, a négy magyarul megjelent regény közül ez a leghűbb. Bővítmény az előző történethez Értelem szerint így a leggyönyörűbb is. Barokk rémtörténetek Ebben a könyvében mintha elfelejtette volna a vignettákat, leszámolt az utóbbi évtized szakmányban írott, sikertelen Brautiganregényeivel (Az abortusz: történelmi románc; A Hawkdine-i rém: gótikus cowboytörténet; Willard és a teketrófeája: perverz krimi; Sombrero lepottyanás: japán regény). Tiszta, gyermeki, szép, igaz történetet írt saját gyermekéveiről, még halála előtt bebizonyítva, hogy nem kismester, hanem nagy író volt. Bár ő a kismesteri címet is büszkén viselte. Kilencedik történet Tizedik történet nincs. Richard Brautigan, élt 49 évet. SZÁNTÓ PÉTER Pontos kritikák A NAGY GENERÁCIÓ Bereményi Géza és András Ferenc — a forgatókönyv társszerzője, illetve a film rendezője — a hatvanas évek huszonéveseinek mai sorsáról kíván szólni, a barátságról, a szerelemről és a porba hullott reményekről, fájó csalódásokról. A főszerepeket Koltai Róbert, Cserhalmi György, Eperjes Károly, Kiss Mari, Udvaros Dorottya és az azóta eltávozott Major Tamás alakítja. Vértessy Péter, Magyar Nemzet #####, mert: András Ferenc nagyon jó érzékkeltalálta meg azt a keskeny ösvényt, amely az igazi szórakoztató film és a komolyabb kérdésekkel foglalkozó művészfilm között vezet. Zay László, Magyar Nemzet 909, mert egy kis nemzedék kis tagjaként többet vártam a negyvenesek életének, eredményeinek, kudarcainak föltárásában, noha a színészek jól játszanak, a rendezés gondos, a nemzedéki látásmódtól idegenkedem, s nem örülök annak, ha a bajok helyett egymás ellen noszogatnak bennünket. Vagy naiv vagyok? AZ EMBER, AKI TÚL SOKAT TUDOTT Ismét egy régi — több mint harmincéves — Hitchcocke-film, a krimi nagymesterének jól bevált módszereivel. A gyanúsak nagyon gyanúsak, az ártatlannak tűnők méginkább. Takács István, Népszava 2009, mert: a Mester itt is a feszültségteremtés mesterének mutatkozik, de a történet és a tempó tőle szokatlanul kényelmeskedő és lötyögős. Vértessy Péter, Magyar Nemzet 00090, mert: a maga korában nyilván csodálatos Hitchcock-krimi megoldásai mára már kissé beporosodtak, az igazi filmínyencek azonban felszabadultan élvezhetik a Mester feszültségfokozó effektusait. KÖZÉPKORÚAK A kínai filmművészet mostanában gyakran idézi fel a „kulturális forradalom” sötét napjait, s máig ható emlékeit. A Középkorúak hőse egy kiváló szemészprofesszor, aki bravúros műtétekkel menti meg pácienseinek szeme világát, függetlenül azok politikai hovatartozásától. Takács István, Népszava 0000. mert a film jól folytatja azt a sort, amelyet a tavaly látott, A megkínzott ember mosolya című kínai film kezdett nálunk: a negyven-éven körüli kínai értelmiség problémáinak, konfliktusainak bemutatását — ám dramaturgiája és eszközei túlságosan naivak. .(A legmagasabb adható pontszám a hét.) Volker Schlöndorff „az eltűnt idő nyomában”... MARCEL PROUST világhírű regénye filmen SWANN SZERELME Gyötrő szerelem... kínzó féltékenység... Főszerepben: ORNELLA MUTI, FANNY ARDANT, JEREMY IRONS, ALAIN DELON ÚJ TÜKÖR KLUBMOZI /MŰVÉSZ/ Október 2-tól 8-ig: BRIT FILMHÉT (no»»UTgil Válogatás a legújabb brit filmtermésből. /A kamaraterem előadásain angol nyelven, a nagyteremben magyar hangbemondással vetítik a filmeket/ Szupermacskák, szuper - fegyverek, szuperakciók... Végső leszámolás az ősi ellenséggel... MACSKAFOGÓ Egész estés magyar- kanadai- NSZK rajzfilm „nagy” gyerekeknek és „kis” felnőtteknek. VÖRÖS CSILLAG SZERELEM ÉS GALAMBOK A Moszkva nem hisz a könnyeknek rendezőjének, V. MENSOV-nak fergeteges komédiája a hűségről és a szerelemről. BÁSTYA BARTÓK ■ [_53]