Képes Európa, 1996. január-március (5. évfolyam, 1-13. szám)
1996-01-03 / 1. szám
CÉLKERESZTBEN Is A VADGAZDÁLKODÁS A vadászati jog földtulajdonhoz kötésével összeomolhat a magyar vadgazdálkodás - állítja sok vadász a közeljövőben parlament elé kerülő, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról rendelkező új törvényjavaslat kapcsán. Abban viszont minden érintett egyetért, hogy az 1961 óta hatályos mai törvény igencsak elavult, és mielőbb szükség van új és korszerű szabályozásra. Olyanra, amely egyaránt biztosítja a természet védelmét és a vadállomány ésszerű hasznosítását. Kritikus helyzetben van a hazai vadgazdálkodás, főként ami a nagyvadállományt illeti - mondja határozottan Nagy István, a Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Kamara elnöke. - Az elmúlt öt-hat évben jelentős állománycsökkenés történt. Olyan vadgazdálkodásra lenne szükség, amely valóban hosszú távú tervezés alapján működne. Ennek érdekében egyeztetni kellene a vadászok, erdőgazdák és mezőgazdászok érdekeit, a természetvédelem prioritását biztosítva. - Mennyiben felel meg e kívánalmaknak az új, többek között a vadgazdálkodásról is intézkedő törvényjavaslat? - Jó néhány, általunk helyesnek tartott pontot tartalmaz. Például támogatjuk, hogy a vad a jövőben is állami tulajdonban marad. Mint ahogyan azt is, hogy erősíteni kívánják a vadászat felügyeleti rendszerét. Ugyanakkor a tervezet egy gazdálkodási szemléletet tükröz, amivel már egyáltalán nem érthetünk egyet, hiszen jelen körülmények között, de a későbbi évtizedekben még inkább, a vad már nem alkalmas profittermelésre. A másik óriási hiányossága a törvényjavaslatnak, hogy még egy mondat erejéig sem foglalkozik az érdekképviseletekkel. Mondhatnánk: csak egy diktatúra engedheti meg magának, hogy olyan törvényt terjesszen a parlament elé, amelyben még csak lehetőséget sem biztosít az érdekképviseleteknek, hogy beleszólhassanak saját tevékenységükbe. Úgy ítéljük meg, hogy politikai döntés született, amikor a vadászati jogot a földtulajdonhoz kívánják kötni. Mi azzal értenénk egyet, ha a vadászati jog továbbra is az államé lenne. - És ha minden marad a „régiben” ? - Komoly gondjaink lesznek. Már az elmúlt években is jelentős bizonytalanság uralkodott vadászok és vadgazdálkodók körében, aminek egyértelműen a vad látta kárát. Az elkövetkezendő öt-tíz év - amire biztosan szükség lesz, hogy kialakuljon egy normális birtokrend vagy bérleti rendszer - további káoszt eredményezhet. S ez a korábban világhírű magyar vadgazdálkodást további válságok felé sodorja. Dobó István, a Pilisi Parkerdő Részvénytársaság vezérigazgatója egészen más véleményen van. — Hosszú-hosszú gondolkodás és egyeztetések után egyértelműnek látszik, hogy a földtulajdonhoz kell kötni a vadászati jogot. A földnek és a rajta lévő élővilágnak, ezen belül a vadnak, s a vele való gazdálkodásnak egy kézben kell összpontosulnia, a földtulajdonos kezében. A vita alapja tulajdonképpen a régi-régi erdész-vadász ellentét, amit a mindkét „oldalon” megtalálható szélsőségek determinálnak. Valójában megoldható e probléma, ugyanis van egy olyan elfogadható vadlétszám és vadösszetétel, amely mellett a vadászat, vadgazdálkodás is gyakorolható, és az erdészeti, természetvédelmi érdekek is megőrizhetők. Tudomásul kell venni, hogy a földtulajdonos „nevesedésével” sokkal határozottabban jelentek meg az egyéb érdekek, amelyek a helyes megoldás felé terelik a régi vitát. A földtulajdon egy kézbe kerülése és a természeti értékek figyelembevétele azt eredményezheti, hogy a vad végre elfoglalhatja az életközösségben meghatározott helyét. Az 1883-as vadászatról rendelkező törvény már tartalmazott természetvédelmi rendelkezéseket - magyarázza dr. Kovács Mátyás, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának főosztályvezetője. Aztán a vadászat és a természetvédelem kapcsolatát felhők árnyékolták be, a múltban mind több volt az egymásra mutogatás a két szakterület között. E viszony az elmúlt évtizedben rendeződni látszik, a vitatkozó felek kezdenek egymásra találni. Megváltozott a vadászok ökológiai tudata, természetvédelemhez való viszonya. Rájöttek, hogy a vad nem óvható meg a környezete nélkül, így az egész európai vadgazdálkodás a természetvédelem felé fordult. E törvényjavaslat előkészítése is példaértékű, a földművelésügyi tárca minden vonatkozásban figyelembe vette a természetvédelem elvárásait. Olyan törvénytervezet kerülhet a parlament elé, amely természetvédelmi szempontból - és itt szigorúan csak erről a területről beszélek - nem kifogásolható. HOLLÓS LÁSZLÓ AIA, A FÖLD ISTENNŐJE E „zöld" oldal a televízió 2-es csatornáján havonta jelentkező, Gaia című ökológiai filmújság mellékletének is tekinthető. A Föld istennőjéről elnevezett félórás műsor legizgalmasabb, legnagyobb érdeklődésre számot tartó témáiról számolunk be, a részletekkel is megismertetve az olvasót. Éhes szarvasok gyülekeznek a „szórás" körül In 1 EURÓPA „Hát velem most mi lesz?!"