Képes Európa, 1998. július-szeptember (7. évfolyam, 26-38. szám)
1998-09-09 / 36. szám
15 Augusztus végén volt egy éve, hogy a brit alattvalókat a királyi család messze legnépszerűbb, vagy ahogy egyesek fogalmaznak, „legnépközelibb" tagjának halálhíre ébresztette. Évizedek óta nem ütközött ki olyan profi módon a brit bulvársajtó szinte egyedülálló tulajdonsága - nevezetesen az, hogy a lapok nem este, hanem hajnali három-négy óra tájban zárnak -, mint 1997. augusztus 31-én: a Sunday Mirror és a többiek reggeli kiadásaikban tucatnyi oldalakon, fotókkal tálalták az alig néhány órával korábban történt párizsi katasztrófát. Diana hercegnő és kedvese, Dodi Al Fayed halálát. Diana öröksége Az azóta eltelt egy év a találgatások éve volt, annál is inkább, mivel a hivatalos vizsgálat még mindig nem zárult le, s még néhány hétig valószínűleg nem is fog. A legsötétebb e találgatások közül az a máig lappangó kérdés: valóban baleset történt-e, vagy a brit trón várományosának édesanyja öszszeesküvés áldozata lett. Hivatalos brit és francia körökben az esztelen fantazmagóriáknak kijáró, megvető mozdulattal hessegetik el ezeket a feltételezéseket, amelyek azonban ettől még nem tűnnek el a képből. A merényletelmélet hívei - élükön Dodi édesapjával, Mohamed Al Fayed brit-egyiptomi milliárdossal, a londoni Harrods áruház és a párizsi Ritz szálló tulajdonosával - azt vallják: a brit állam nem akarta, hogy a Dianával állítólag házassági terveket szövögető Dodi személyében egy hithű muszlim kerüljön a brit trónörökös közvetlen környezetébe. Nem tisztázott emellett az sem, hogy mennyire volt ittas Henri Paul, a Ritz biztonsági főnöke, aki a Fayedklán párizsi szállodájából alkalmi sofőrként a halálba vitte önmagával együtt a hercegnőt és annak udvarlóját. A francia hatóságok szerint Paul véralkoholszintje háromszorosan haladta meg a törvényes felső határt az Alma-híd aluljárójában történt szerencsétlenség pillanatában, ennek azonban a szemtanúk vallomásai mellett különféle elemzések szerint ellentmondanak azok a videofelvételek is, amelyeket a sofőrről a szálloda biztonsági kamerái készítettek a végzetes út előtti percekben. Felmerült azonban, jóllehet ellenőrizhetetlen forrásból, hogy Paul vérében nem is annyira alkoholt, mint inkább mérgező szénmonoxidot találtak feltűnő menynyiségben, s ez megint az összeesküvési elmélet híveinek ad kapaszkodót, hiszen szénmonoxidot, úgymond, a kocsi motorjából is viszonylag egyszerűen az utastérbe lehet vezetni... A legutóbbi hetekben előkerült azután annak az exkluzív autókölcsönző cégnek az egyik hivatásos gépkocsivezetője, amely a párizsi Ritz autóparkját is kiállítja, s ő állítólag azt mondta: a Mercedesnek, amelyben Diana meghalt, már régóta rossz volt a fékje, olyannyira, hogy nem volt szabad vele erősen fékezni, mert akkor a kocsi óhatatlanul félresodródott. Mindezeket, s a mozaik többi, töredékes darabját a párizsi vizsgálóbíróknak kell hivatalos jelentéssé összeállítaniuk, ha sikerül. A brit alattvalók azonban már most tudják: Diana halálával a legmerevebbnek, a protokoll által leginkább gúzsba kötöttnek tartott európai uralkodóház óhatatlanul megindult valami felé, amelynek végállomása a borúlátó royalisták és a derűlátó republikánusok szerint akár a brit köztársaság is lehet, de sokkal valószínűbb, hogy valamely „köznépibb”, civilruhás, kontinentális jellegű királyi intézmény lesz. A gyász és a döbbenet első hetében, amikor II. Erzsébet királynő hat nap után végre megjelent a képernyőn, maga jelentette ki: a Windsorháznak is van tanulnivalója abból, ahogy a hercegnő saját közszerepléseit intézte. Ennek egyelőre olyan felszínes jelei vannak, hogy Károly trónörökös engedi magát a széles nyilvánosság előtt rúzsos puszikkal elárasztani a kirobbanó sikerű lánybanda, a Spice Girls tagjaitól, a királynő pedig korábban elképzelhetetlen helyeken - pubokban, kis boltokban, legutóbb egy McDonald’s étteremben tűnik fel, de persze látványos érkezéseinek még mindig elengedhetelen kelléke az uralkodói Rolls-Royce és a népes kíséret. Diana azonban, aki VIII. Edward ideje óta nem látott botrányokat kavart a Buckingham palota környékén, s éppen ezért évtizedek óta a legnépszerűbb tagja volt a királyi családnak, olyan örökséget hagyva hátra, amely még hosszú évekig tartó kutatómunkával lát el szinte mindenkit, aki valamiképp a brit társadalom elemzéséből él. Közben Mohammed Al Fayed a Harrod’s áruházban felállította Dodi és Diana emlékművét... K. T. KÉP.ÉS EURÓPA