Képes Figyelő, 1947. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1947-05-03 / 18. szám

AKI MEGHÓDÍTOTTA a hegedűrajongó olasz szíveket •A m­­árok már hegedűvel jön­nek a világra...« — mondják a külföldiek,hegedűművészeink nem­zetközi sikereiről beszélve. Erre a mondásra kell gondolnunk, ha Za­­thureczky Edéről van szó. A művész­ről, aki tökéletesen összeforrt hang­szerével, ennek él. Zengő tónusa és mesteri virtuo­­zitása elsősorban a tiszta muzsika szolgálatában áll. Művészete sok­oldalú és színes. Nemcsak a klasz­­szikus művek hű előadója, hanem a legmodernebb zeneszerzők művei­nek is lelkes tolmácsa. Mindezeket pedig abból az alka­lomból mondottuk el, hogy a kiváló hegedűművész az elmúlt hónapban tizenhét sikeres nagy hangversenyt adott Olaszországban. Élményeiről és a háború utáni olasz viszonyokról így beszél a Figy­elő munkatársának: — Első állomásom Róma volt, ahol hangversenyemen megjelent a magyar követség teljes létszám­ban, élén Pödör László helyettes követtel. A római magyar akadé­mián dr. Kardos Tibor igazgató vendége voltam. Az akadémia zsú­folt termében külön hangversenyt adtam a magyar kolóniának és magyarbarát köröknek. Az olasz zenei élet rendkívül életteljes, kü­lönösen az opera. A hangverseny­élet most kezd helyreállni. Tárgyaltimn Mallipieróval, Man­­gla Gallival s az olasz zenei élet több vezető tagjával, akik kilátásba helyezték, hogy el­­jönnek a Bartók zenei versenyre. Érdekes találkozásom volt az el­­húnyt nagy olasz zeneszerző , Res­pighi özvegyével. Amerikából jött, ahol több zenetársaság meghívására előadásokat tartott az olasz zenei életről. Ez alkalommal felvetődött egy pesti előadássorozat lehetősége is. Milánóban Ricordiékkal is tár­gyaltam hazai művek megjelenteté­séről. — Melyek voltak a hangverseny­­turné egyes állomásai? — kérdezem. — Rómából Szicíliába utaztam, Palermóban, Messinában, Trapani­­ban, Cataniában koncerteztem, és a legtöbb helyen meg kellett ismé­telnem a hangversenyt. — És a háború utáni olaszországi viszonyok? ... — A lehető legjobbat mondhatom. Rómában semmi nyoma a háború­nak. Nagy a forgalom. — Milyen az olasz zenei ízlés? — Nagyon szeretik a modern zeneszerzők kompozícióit. Elmúlt már az az idő, amire még jól emlékszem, mikor Bartókkal együtt adtunk elő egy szonátát s a kö­zönség két pártra szakadt . . . Mi­lyen fájdalmas, hogy a halhatatlan magyar komponista nem érhette meg műveinek elismerését és meg­értését, mellyel az általam előadott Bartók-műveket fogadták. (Kulán­yi) Hét órakor bekopogott a tejszín arcú reggel. És párnacsatába fogott két nagyhangú gyerekkel. A kávé-illat szétterült az abroszon s a kályha ezen a reggelen lehűlt, alászállt téli láza. Cicánk szájában hozta be anyai büszkeségét. Kibontotta a kert szive, rügyek és bimbók ékét. Hajnalban indult élesen a madarak vitája. És hallá érett édesen,­ kinek ki lesz a párja? Ajtóm kitártam szélesen, küszöbömön megállott a nap és közölte velem, hogy az anyaföld­ áldott.. . Zagyva­­Márta Az OMIKE máptívjai­ Kegyeletes emlékünnepet rendez az O­MIKE május 11-én a Zeneakadémia nagytermében. Az emlékhangversenyt a rádió is közvetíti, hogy lélekben minél többen részt vehessenek a mártír-művészek özvegyei javára szolgáló emlékü­nnepség­en. Az OMIKE-színház néhai alapítója: Ribáry Géza, igazgatója : Bánóczy László és a színházi bizottság elnöke : Csergő Hugó — akik mindhárman mártírsorsra ju­tottak -- éppen úgy, mint színészeink közül: Gárdonyi Lajos, Nagy György, Gonda József, Ilarsányi Miklós, Vadó Sándor, Ormos Béla, Fenyő Árpád és Rónai Géza, aki egyúttal jeles festő is volt, Ney Dávid operaénekes ; karmes­tereink sorából: Weiner László, Káldi László, Erdősi László, Lajtai-I­azams Walter, Bondi György, továbbá zeneszerzőink és szövegíróink közül : Nádor Mihály, Mohácsi Jenő, Pap Ká­roly, Éri Halász Imre, Balassa Emil és sokan mások, összesen mintegy hatvan művész, mind pótolhatatlan vesztesége a magyar kultúrának. Dr. Ribáry Géza a színház néhai megalapítója (P. !!■) L)r Csergő Hu­gó, a szín­­h­ázi Dizottsciu­rus elnöke Egy jelenet a »Három csésze tea« című színmű elő­adásáról. Szereplők: Simon Zsuzsa, aki most a nagy­váradi színház igazgatója, Nagy György, aki szintén mártírhalált halt és Mányay Lajos, aki ugyancsak a nagyváradi színház tagja Dr. Mán­óczi László, a szín­ház egykori igazgatója A Nehézipari Központ dolgozóinak képzőművészeti kiállítása A városháza dísztermében képek, szobrok, iparművészeti tárgyak hir­detik a különböző nagyvállalatok, gyá­rak dolgozóinak művészi törekvéseit. Nem egy műtárgy előtt állunk meg csodálkozva. Nyolc órai ke­mény munka után elne­hezedett kézzel i­s.S te­tték ,­a­­gy mintázták őket és mégis mennyi könnyed­ség és művészi szárnya­lás árad belőlük. Az egyik kitűnő festő, Koncz Béla vasesztergályos, alig huszonkét esz­tendős. A Diósgyőri D. gyárban dol­gozom, — felelt kérdéseinkre — gyer­mekkorom óta rajzolgatok, festeni alig egy éve festek és minden rendben volna, ha nem lenne olyan nehéz a vásznai és a festéket előteremteni. Fiatal, de szinte gyermek még, de örökre elje­gyezte magát a művészettel A terem közepén hatalmas fehér szobor káosz József Mávag dolgozó al­kotása. Címe a »Jövendő* — gyönyö­rűen megkomponált harmónikus m­un­­kásfigura a Szociáldemokratapárt első díját nyerte el. .A kiállítók közül feltűnnek Tóvári Tóth István feltűenően tehetséges mun­kái, Szendrei László, Pakurár István, Koroknay Nándor, Fal­ekas József, Énes Béla, Torockay János, Pálmay Gyula, Simkó János, Kovács Béla, Korompay József, Pataky László, Mikulk­a István, Kovács A­iklós, Pethes Endre képei. A szobrászok közül Marosi Dániel, Schwartsuk József, Török Énes művei emelked­nek ki. Meg kell említenü­nk azonban Visi István ganzgyári műszaki tanácsos nevét is, aki ha nem is művész, de részben fáradhatatlan munkájának köszönhető, hogy dolgozóink a kiállí­tásig eljutottak. A nagy érdekességű m művészeti felvonulást Tildy Z.oltárt­rl­­nök nyitotta meg. METEOR csilár POMPÁS VILÁGÍTÁST AD Podmaniczky­ utca 27 és József­ körút 44 (ajT SZAKISMFPI f tó. (^MimmTTU inASHAS' ♦ KELETI LABSEIKriCé: BKSTK­.PETÖK­ SÁNDOR V D Tm Hu Még most is minden héten 10 járókelőt megkérdez az utcán a telefonautomata megbízottja és ölelnél «két csok egy telefonérmét is talál«­aaconnal kap 20 forintot ! Telefonármáje mindig legyen ! Eddig 100 járókelő kapott jutalmat

Next