Képes Figyelő, 1947. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1947-02-15 / 7. szám
Az élet dipui ó szép,... Végül néhány szót a színházi HANCIUIATLÁMPÁT ? — csak válítógról. Minalanában szárházi »OCCASIOt-ról, Egyetem utca hét című regényt, Rachel FIELD csodálatosan szép művét világszerte milliók olvasták. Hollywoodban természetesen felfigyeltek a »bestsellerrel és megfilmesítették. Női főszerepét, az elkényeztetett beteg milliomos leányt Loretta YOUNG, Amerika egyik legszebb filmszínésznője játssza, az orvost pedig Allan LADD, az új szerelmes színész A filmet a SCALA és OMNIA mutatja.bp..(Paramount- Mopex 151,sz.uk van kritikusoknak,akik nem tartják időszerűnek kamerás hölgy« felújítását. A legizgalmasabb realitások korában élünk — valóban mi költünk ifjabb Dumas szivet facsaró romantikájához! Igazuk van irodalmi, társadalmi, történelmi BZrmioniból egyaránt. Csak éppen —színházi szempontból nincs igazuk. A színház, ■színház és íratlan "törvényeivel néha olyan ellentmondást nem tűrő hatással fordul minden loigika, minden jogos irodalmi, társadalmi és történelmi argumentummal szembe — ami eken nincs apelláta Különben sem ifjabb Dumas-ról van szó. Semmi hajlamom arra, hogy Gautier Margitot körüllengő, elavultt félvilági romantikát védelmezzek. Ámbár: les extremes se touchent.. Hajlandó vagyok elhinni, hogy, amikor a valóság asztalára már (vagy még) nem igen kerül az élet pezsgőjéből, sokan siíit-en . RELLE PÁL mirhón szürcséli a romantika limonádéját. De mondom: nem erről van szó. Nekünk színháziaknak és köztük kritikusoknak is tudomásul kell vennünk, hogy itt mindössze egy szerep halhatatlanságával állunk szemben. A halhatatlansággal, amelyet — sajnos — nem egyenlő mértékkel osztogattak az istenek. Ne gondoljunk Medva vagy Elektra klasszikus örökkévalóságára, csupán Gautier Margitra gondoljunk, arra a szerelmi mákonyra, amelynek bódó hatása alól egyetlen színház sem vonhatja ki magát mindaddig, amíg szerelem és olyan nagy színésznő lesz a földön, amilyen Bajor Gizi. Nincs vita: Priestley darabja, a »Váratlan vendég« a téli amezon egyik legnagyobb sikere. Az elismeréshez, amellyel a sajtóó és a közönség fordta a darabot, rendezésit és előadást, nincs hozzátennivalónk. Somló Istvánt, Lehotay Árpádot, Her- BIHARINÉ KÁDÁR KLÁRA advéló Zenepedagógus nagy sikerrel szerepelt a Rádióban Jelendy Hannát, Rádonifi Róbertet sem kell felüleíesérnünk. Itt mindössze az előadás két szereplőjére kívánjuk felhívni a figyelmet: Mindszenky Margitra és Szabó Sándorra. Felfedezésre egyiküknek sincs szüksége már, amiit azonban figyelnünk és méltányolnunk kell: az egész színészi magatartásuk, stílusuk, amellyel a Vígszínház kialakuló új együtteséhez eleve hozzáidomulnak. Amikor a régi nagy színészegyüttesek motó utánpótlását várjuk aggodalommal, örömmel látjuk azta kollektív készséget, amellyel Mindszenthy Margit éss Szabó Sándor a megújuló vígszínházi játékstílust intonálják, körökbelrnn és sajtóban egyaránt nagy buzgalommal kongatják a vészharangot. Sokan máris több színház bezárásáról tudnak, ami nyilvánvalóantúlzás. Nem, mintha a színházaknak általában jól menne, ellenkezőleg: a legtöbb színházunk rosszul megy. Természetes, hogy ennek gazdasági és talán közbiztonsági okai is vannak. A válság azonban nem ezzel kezdődött. A feszabadulás útján szüntelenül hangoztatjuk, hogy a színházak egy meg nem lévő közönségnek rá szartak s ezzel önmaguk alatt vágják a fát. Ha nem tudják, vagy nem akarják tudomásul venni, hogy a régi színházat fenntartó közönség elfogyott és nem törődnek az új közönség megszerzésével és megneveléseével, akkor majd gazdasági és közbiztonsági bajok nélkül is megkongatjuk a vészharangéit... Színházi őrjárat A SZÓRAKOZÁS CSÚCSPONTJA A ZENÉS VÍGJÁTÉK A MAGYAR SZÍNHÁZBAN Minden este 7 órakor, vasár- és ünnepnapokon 14 órakor is 25. ELŐADÁS