Képes Figyelő, 1947. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1947-02-08 / 6. szám
LENGYEL ISTVÁN EZER HALOTT A NÁDOR-UTCÁBAN A feloszlatott Lipótvárosi Casinó veszteséglistája A kora szürkületben műtéten látogatnak a nádorutáai hatalmas palota sarokablakai Abban a régi világban, melyen könyörtelenül végiggázolt az idő, ilyenkor már fényárban úszott az épület s kapuja elé egymásután siklottak a taxik és luxusautók. Hiszen a Lipótvárosi Casinó tagjai ritkán jártak gyalog, legfeljebb, ha egészségügyi sétájukat végezték, de mikor klubjukba indultak, hogy a karosszékekben elterpeszkedve beszéljék meg egymásközt napi sikereiket, közös problémáikat, az élet napsütéses oldalának derűsen izgalmas eseményeit, rendszerint sürgős volt az útjuk. A Nemzeti és Országos Kaszinó, a születés és a hivatal szerencséseinek volt találkozóhelye, míg itt a Nádorutcában, azokat röptette fel a lift a puhakényelmű klubhelyiségekbe, akik legtöbbször a maguk, vagy pénzük erejével értek el jelentős eredményt a társadalmi, művészeti, de főként a gazdasági élet vadászterületén. Gazdag bankárok, gyárosok, nagykereskedők, vállalkozók, híres orvosok, nagykeresetű ügyvédek, kapitalista világ üstökösei és uszályhordozói, egy fejlődő nagyváros gyarapod.) plutokráciája tartotta főhadiszállását a kaszinóban s annak tagsági igazolványa belépő-jegyül szolgáit a bőség világába, mely a liberális jelszavak szerint mindenki számára nyitva állott ugyan, de a valóságban csak olyanok jutottak úrra, akiket lelkialkatuk és beállítottságuk az uralkodó társadalmi rendszer, a feudális arisztokrácia lelkes és törtető szolgálatába hajtott. A Gömbös-paktum A gazdasági liberalizmusnak ez a vezetőrétege, származásánál és életkörülményeinél fogva legélesebben fordult szembe az ellenforradalmi szellemmel, mely nemcsak vagyonát, testi épségét és szabad mozgását is veszélyeztette. Ugyanakkor azonban támogatta is tőkéjével, buzgó beilleszkedésével azt a jobboldali politikát, hogy ha áldozatok árán is, tovább élvezhesse kiváltságos helyzetét. A konjunkturális jövedelem, a háborítatla a pénzszerzés kedvéért r megalkudni próbált pártokkal és kormányokkal. Pillanatnyi gazdasági előnyökért még Gömbös Gyulával is választási paktumot kötötütt. A strómanok nevére kiállíto állami szerződéseket éppen úgy hajszola, mint a kormány főtanácsosi címet, fölényesen legyintett, ha valaki kérdőre vonta, hogyan veheti át a kitüntetést abból a kézből, melynek intésére Orgovány és Siófok hóhérai véres munkájukba fogtak. Ez agerinctelen struccpolitika magában hordta végzetét A politika, melyhez simulni próbáltak, végül is összelapította és eltiporta őiket. 1800 tag - 1125 hatott A Lipótvárosi Casinó 1800 tagja közül 1125 halálos áldozatot szedett a nyilas és náci tombolás. Az öttagú elnökségből mindössze egy maradt életben, aharminctagú igazgatóságból hét, a száztagú választmányból huszonkettő, az 1800 klubtag közül 675. Elnökét, Szeigi Emilt, a Kereskedelmi Bank vezérigazgatóját, akinél kevesebben tudták maradéktalanabbul kihasználni az élet nyújtotta örömöket, éppen úgy meggyilkolták, mint Ráskay Dezső professzort, a kaszinó alelnökét, akinek fehér szakállal koszorúzott szép feje, egyetlen bemutatóról, vagy társasági eseményről sem hiányzott sohasem- Elpusztult Neuhold Kornél társelnök és Kladivkó Vilmos alel nők is. Az újságíró, aki egész életén át szembenállt a világszemlélettal, melynek a kaszinó tagjai elkötelezték magukat, s aki nem egyszer érezni volt kénytelen annak a plutokrata érdekközösségnek a hatalmát, mely ellen kötelességének érezte felvenni a harcot, most mégis borongós elfogódottsággal forgatja a hosszú listát, melyben csupa ismert név szerepel, amelyiknek viselője a saját kaunkaterületén kétségkívül kicsilelkedő eredményeket ért el, s úgy képzelte, egyre felelé ível életútja. Poltalsek Elemér, a híres gégeorvos. Pólya Jenő, a nagyszerű sebész és polihisztor, Agai Béla, az újságszerkesztő-orvos, Goldberger Leó, az épp oly erőszakos, mint talentumos iparmágnás, Kadosa Marecz, a publicista jogtudós, Madarassy- Beck Marcel, a bankvilág arisztokratája, immár valamennyi csak egy név ezen a különös veszteséglistán, a Vázsonyi-névhez fűződő kispolgári tradíciókhoz. Elpusztult a Leányvásár híres komponistájának fivére, dr. Jacobi Béla, az egyik legkiválóbb magánjogász, Molnár Ferenc és a többi színpadi szerző joganácsosa, dr. Szalai Emil, dr. Weiler Ernő, a BSzKKt ügyésze, az ismert várospolitikus, Dán Leó kormányfőtanácsos, szücsmester és ipartestületi elnök, Freudiger Dénes gyáros, Baneth Sándor, ismert külpolitikai hírlapíró, Miskolczi Ignác, az éva utcai textilcsászár, dr. Gyimessy Béla, a szegedi tábla elnökének, nem kevésbbé kitűnő jogászfia, dr. Kósa György bűnügyi védő és zeneszerző, Bényi Oszkár, a hazardőr vállalkozó, Kálmán Henrik, az Angol-Magyar Bank vezérigazgatója, Knapp Miksa, a legvakmerőbb és legerőszakosabb vezőr, akit a Dunaparton lőttek tarkón, Bemfeld Imre, az ismert bűnügyi védő, dr Lukács Izsó, a művészpatrónus közjegyző, Demény Aladár, aki ügyvéd létére a kaszinó gazdája és vendéglőse volt, dr. Domonyi Móric, a MFTK vezérigazgatója, Bretschneider Gyula cipőgyáros, dr. Lehel Antal, a nemzetközi filmjogász, Kósa Miklós szerkesztő, a főváros legkedvesebb közölje, akit feleségével együtt a Clubkávéház előtt ölték meg. Német Alfréd, miniszteri tanácsos, a miniszterelnöki sajtóiroda egykori főnöke. Bánó Dezső, Balatonfüred igazgatója, dr. Bálint Artur ügyvéd, az Újságíró Egyesülés jogtanácsosa. Molnár Mihály, a GyOSz munkaügyi osztályának igazgatója, s egyben méltán népszerű zeneszerző és még sok száz a maga körében ismert, tekintélyes személyiség, akiket 4alános részvét kisért volna utolsó útjukra s egész sereg szívnek méltatta volna érdemeiket, na nem fordítja ki a világot a sarkírból a gyilkos és őrült téveszme. dr. Fehér Ákos dr. Fejér Gyula Katona László Kellermann Emil Gárdonyi István dr. Gedő Árpád Glückstahl Lajos Görög Lajos Krámer Infó dr. Kun lipót Lajta Dezső Lemberger József Iványi Lajos dr. Bartha Béla Frey Frigyes Gróf János Birnbaum Imre Kármán Dezső Mandel Viktor dr. Kuhi Andor dr. Kánite Emil Vágó Miklós dr. Lőw Lóránt Weiner Samu dr. Kun Miklós Malonyai Béla dr. Zala Dezss Mauthner Aladár dr. Wilt Márton Walaim Andor dr. Rácz Miksa Schwarcz Jakab Rohony János Schwarcz Lajos Neumann Emil dr. Pláner Félix Neumann Sándor Neumann Ferenc Rácz Manó dr. Préger Aurél dr. Seiner Béla Szöllösi Zsigmond Toldy Olivér dr. Urbach Lajos Miklós Tibor dr. Miskó Lajos dr. Nádas László dr. Müller Pál dr. Vida Márton Stein Imre Mauthner Nándor Lénárt Miksa dr. Fejér Endre Báthori István Kornhauser Pál dr. Gerő Ernő És így tovább, végtelen sorban 1125 áldozat neve. Valamennyinek még itt sem jut hely, hiszen kevés a papír is. Révész Béla Zöld Márton dr. Wolff Ernő Altman Ferenc dr. Grotta Vilmos dr. Guth Györggy dr. Bayor Dezső Adler Manó dr. Bajor Ármin dr. Grünhut Jenő Baloss Gábor dr.rf Grosz Imre Haas Bertalan dr. Gyulai Bálint Hajdú Sándor Halápi Oszkár dr. Arje Sándor Bányai Sándor dr. Kánitz Emil Jellenik Árpád dr. Jaunisz Ernő dr. Kluf Emil Ullmann Béla Steiner Sándor Perl Jenő Homán Oszkár Áldor László dr. Frankl Pál Gardé Miksa dr. Misner István dr. Rónai Sándor Kalmár Sándor Gárdos Aladár dr. Freud István dr. Fried Ödön Richter Gedeon Csillag Aladár Dárdai Ede Elek Gyula Fidenc Izés Borbás Lajos dr. Links Jenő Miklós Árpád Kaszab Elemér Friedmann Ernő Guttmann Géza Helledberg Árpád dr. Herzog Géza Baróth Harcolt dr. Bene Sándor Horváth Sándor dr. Huppert Leó Dukosz Gyula Pischer Árpád dr. Fehér Dezső Kádár Mihály Itt is egy név, ott is egy név... Az internálótáborban húnyta le a szemét dr. Kolzsonyi János ügyvéd-képviselő is, aki a német megszállás előtt aggodalmaskodva vetette fel a kérdést, milyen leryen a magatartása a háború után, mint meggyőződéses szocialista, miképpen maradhat hű A nagy veszteséglista Hiszen csaknem valamennyien ismert és elismert szereplői voltak a főváros életének. A változott idő ás a sors vihara lehetetlenné tette, hogy emléktábla örökítse meg működésüket. Macsak egy gránit sírkő lapjára, vagy márványtáblára sem vésheti be nevüket családjuk, hiszen legtöbbjük tömegsírban porlad, vagy hamuvá vált szétszómdlott a világűrben. Az utókor számára csak itt, a rotációs papiroson örökítik meg tragikus életük emlékét az ólombetűk. Nem földi rangjuk, érdemük szerint, még csak nem is ábécérendben, pontosan úgy sorakoztatjuk nevüket egymásmellé, ahogyan a kaszinó veszteséglistájában egymásután következnek. A tragédia beteljesedik Keserű iróniája a sorsnak, hogy a kaszinót, melynek tagjai közül 1125 áldozatot szedett a fasizmus, most a demokratikus fejlődés korszakában oszlatta fel a hatósági végzés. Ez a fordulat nincs híján tragikomikus kellékeknek, de ha őszinték merünk és tudunk lenni, sorsszerűnek kell ítélnünk a végzet alakulását a Lipótvárosi Casinó élete körül Tagjai a siker, a vagyon és a hatalom érdekében sokszor azokat szolgálták, akik később gyilkosaik lettek, s nemcsak átvették, sokszor fokozták is a feudál-arisztokrácia gőgös elkülönüléséből keletkező kíméletlenséget a tömegekkel szemben, ahonnan kiemelkedtek. Az inntézkedés, amely az emlékek lomtárába száműzi a kaszinó világát, tehát valójában indokolt, bármennyire fájdalmas is, s bármilyen különösnek tessék, hogy a demokrácia megszüntet egy intézményt, melynek tagjai közül legsűrűbben sredte áldozatait a véres fasiszta rablóvilág.