Képes Figyelő, 1947. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1947-08-02 / 31. szám

Mi az igazság a gyermekparalízis körül? Állást foglalt a járványbizottság Néhány hét ósta futótűzként terjedt el a rém­­h­ír : Magyarország/mi gyrmekparalízis-járvány tört ki! A megrémült szülök tanácstalanul állnak ezzel a „suttogó propagandával” szemben. A Figyelő munkatársa kötelességének érezte, hogy utánanézzen , mi iga­z ezekből a hírekből. Elsőnek dr. Bakács Tibor tisztifőorvos-helyettest kerestük fel, aki így nyilatkozott: — Ennek az ú. n. »Heine—Medin«-féle kórnak az a jellegzetessége, hogy kezdeti stádiumában egyszerű, mindennapos tünetekkel jelent­kezik : hányás, hasmenés, magas láz, stb., úgy hogy majd­nem minden lázas betegséggel összeterjeszthető. A betegség többnyire a gerincvelőben székel, ahol az idegközpont tanyázik s ezért fordulnak elő végül is bénulási tünetek. Hangsúlyozom: előfordulnak bénulások is ! . . . De nagyon kevés százalékban marad ilyen örök nyoma a paralí­­zisnek. És még kisebb az arány a halálozások tekint­tetében. A statisztika azt mutatja, hogy például a közönséges vörheny sokkal több áldo­zatot követel, mint a paralízis. Ám az emberek a haláltól talán nem is félnek annyira, mint a bénulás gondolatától. Ezért is történ­hetett, hogy szinte pánikot okozott az a hír, •a­­Szent Lá­szló-kórházban »százával« fekü­szn­ek a paralitikus betegek.« Holott ez a 10—50-es létszám nem lesz olyan félelmes, ha meggondoljuk, a­ Szent László nemcsak Budapest járványkórháza, hanem a környékbeli iparosoké is és így 2—3 milliónyi lakossághoz viszonyítjuk a megbetegedések számát. — Van-e alapja annak a hiedelemnek, hogy ez a betegség— gyógyíthatatlan?— kérdezzük. ~ A betegség bizonyos jelenségeivel szem­ben az orvostudomány fegyverei ma még csak­ugyan hatá­stalanok - feleli a tisztifőorvos. - Elsősorban hátráltatja a gyógyítást az, hogy nem tudjuk bizonyosan, miként terjed a jár­vány. Azért szorítkozunk csak feltevésekre, mert előfordul például, hogy olyan emberek is megkapják, akik egyáltalán nem érintkeznek a külvilággal, ugyanakkor nem fertőződnek meg azok a hozzátartozók, akik a beteggel közvetlenül érint­keztek. Gyógyíthítá-e T — AT gyermekparalízis gyógyító.Ha pedig azért nehéz, — folytatja Bakács dr. — mert, mint említettem, a virusok többnyire a golimod­ot támadják meg és, ha a végtagokat irányító idegközpontba jutnak, bekövetkezik a bénulás. Ezek a súlyosabb esetek azonban egyre rit­kábban fordulnak elő. És egyre sűrűbb azoknak az eseteknek a száma, amikor a már kikísérletezett gyógy­módokkal mindezt meg tudjuk akadályozni. A bénulásoknak legalább a fele nyom nélkül meggyógyul és ma már a fennmaradó bénulásokon is sokat tudunk segíteni. — Egyik napilapunkban hosszabb cikk jelent meg Miss /Jenni/híressé vált »természetes gyógy­módjáról«, mellyel csodával határos módon szüntette meg, vagy éppen megelőzte a bénu­lást. Használják ezt a magyar orvosok? — Meleg borogatással vagy dörzsöléssel nem lehet a központi idegrendszerben bekövetkezett bénulást megakadályozni­­ — mondja a főorvos határozottan. — Ezzel szemben a korán alkal­mazott masszázs és fürdőkezelés sok e­setben a bénulások kifejlődését képes megelőzni, vagy a már fellépett bénulásokat teljesen helyrehozni. Könnyűféle eljárással meggyógyult betegek többnyire felépültek volna az ilyen kezelés­ nélkül is ... — A megbetegedések Budapesten ez évben sem történtek nagyobb számmal, mint h­ a szakértők ezekben a mindig kritikus nyári hónapokban várták, — fejezte be nyilatko­zatát Bakács dr. A vidéki, illetőleg országos helyzetet illetően megkérdeztük a Népjóléti Minisztérium és az Országos Közegészségügyi Intézet járványosztá­lyának vezetőit. Dr. Kálmán András miniszteri osztálytanácsos és dr. Reinhardt Ottó adjunktus nyilatkozatait a követ­kezőkben­ foglalhatjuk össze : Gyemrekbénulásos megbetegedések általában ,­—6 éves időközökben jelentkeznek járvány­­szerűen. Az Orsz. Közegészségügyi Intézet jár­­­ványügyi osztályának vezetője egy közlemé­nyében már idejében rámutatott arra, hogy a betegség járványszerű fellépése ez évben várható. A járvány lefolyása azonban állandóan enyhül.. .Az 1931-es járván­y idején 1138 megbetegedés történt. 1941-ben 957, míg ez évben a mai napig, összesen csak 231 beteget jelentettek be. Pedig, a­­számítások szerint, a megbetegedések »kritikus időpontján« már valószínű­leg túl­vagyunk . A legtöbb megbetegedés Pest megye fővároson kívüli területén, továbbá Szegeden, Kecskeméten, Bihar és Hajdú megyékben fordult elő. A Balaton környékéről mindezideig semmi­féle gyermekbénulásos bejelentés nem érkezett, a balatonkörnyéki járványról elterjedt hírek tehát teljesen alaptalanok ! VétMavett... •A beteg­ség megelőzésére, illetőleg lefolyásá­nak megkönnyítésére a legjobban bevált gyógy­szer a »reconvale­scens«, vagyis a lábbadozó betegek véréből készített savó. Ezt nálunk, ahol a betegség sohasem olyan nagyméretű, mint például Svájcban, nagyon nehéz előállítani, hiszen a betegek nagy része kiskorú gyermek, akitől csak csekély mennyi­ségű vért lehet venni. Ezért tehát nálunk szülői vérrel, illetőleg felnőttek vérsavójával történő védőoltásokat használnak. A felnőttek ugyanis majdnem kivétel nélkül, anélkül hogy tudtak volna róla, átestek ezen a betegségen és így vérük kitermelte az ellenanyagot ... * l­apzártakor érkezett hozzánk a jelentés az országos járványbizottság ülésének ebben a kérdésben elfoglalt álláspontjáról. Megállapí­tottuk, hogy n­e pániké teljesen alaptalan és feles­leges egyes nyilatkozatoknak az a felhívása, hogy ne utaztassuk a gyermekeket és ne vigyük a többiek közé. Sőt: a napközi otthonokban és óvodákban, ahol állandó egészségügyi és orvosi felügyelet alatt állnak, a gyermekek esetleges belázasodásakor gyorsabban van mód a helyes diagnózis megállapí­­tására, mint a családi otthonokban. fr. gy. I) Miss Elizabeth Ke­my, a gyermekbénulások híres auszt­­ráliai ,a­postola*' jelenleg európai körúton van. Ez a kép Svájcban készült „Kenny nővér*'T él aki 27 évvel ezelőtt alkalmazta először egyéni gyógykezelését A vleg leghíresebb 1800 szakorvos előtt mutatta be a nestgorlu Waldorf-Astoria szállóban tartott koogresz­­szosop dr. Joseph R. Broom professzor a­. technikai gyógymótrát. Ha a beteg lélekzetvétele nehézkessé vá­lik, saját szerkesztésű oxi­­metert használ. Brown professzor légzőké­­szüléke, mellyel mesterséges lélekvésre kényszeríti a meg­­bénult légzőszerveket (Keystone fotók)

Next