Képes Figyelő, 1948 (4. évfolyam, 3-52. szám)

1948-01-17 / 3. szám

államban A keleti szőnyegkészítés nem mesterség, hanem művészet. Egy-egy keleti szőnyeg valósá­gos mestermű, készítése sok­­szor hosszú éveket vesz igény­be s készítőik olyan mesterség­beli titkok birtokában varrnak, amelyeket idegenek csak nehe­zen sajátíthatnak el Hosszú év­századok tapasztalatait nemze­dékiek adták át egymásnak. Egyike a legs­zebb keleti sző­­nyegfajták­nak a türkmén sző­nyeg. A forradalom óta egy­ségessé lett Szovjet-Türkm­énia lakossága, ősidők óta készít szőnyegeket, különösen a nők, akiknek nyolcvan­ százaléka fog­lalkozik ezzel a ma már jól megfizetett és értékes iparág­gal. Az új idők szellem­ének meg­felelően racionalizálták a elő-Orazgul Korizova és Amanbibi Gildijeva Lenin arcképét ábrázoló szőnyeget ké­szítenek. nyegkészítést is. 1926-ban meg­alakult a Türkmén Szőnyeg­­szövetság, amely a legjobb sző­­nyegszövőnők­et egyesítette ma­gában. Később megalakult a szövetség mellett egy művészi kísérleti műhely, ahol új szö­rny­egtípusokat­ készítettek: a panneon és portrészőnyeget. 1937-ben a türkmén szőnyeg­­szövőnők megszőtték Vorosilov marsall hatalmas méretű lovas­­portréját. Az országos moszkvai mezőgazdasági kiállításon 1989- ben a népek barátságát ábrá­zoló hatalmas panneau szőnye­get állítottak ki. (k. n.) A szövőnők élénken érdeklődnek a tár­sadalmi és politikai események iránt is: a Türkmén Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának tagja, Anna Nurijeva új­ságot olvas fel társnőinek Anna Nurijeva szövőnőt a Munkás Vöröszész A renddel tüntették ki. Ö vezeti azt a évfordulóján rendezett ki­állításra .A győzelem napja egy kolhozban a szőnyeget készítette

Next