Képes Figyelő, 1948 (4. évfolyam, 3-52. szám)

1948-01-17 / 3. szám

NÉP­BÍRÓSÁGI REJTÉLYt Miért nincs ítélet a vöröshaj szép Alice ügyében Városszerte beszélnek arról a népbirósáf­i perról, amelynek vádlottja a pesti társaságok la­mert, sőt nagyon is ismert alakja: Kereszténi Ferencné, Stephany Erzsébet színésznő. Abban az egész Parfét beszövő­­behálózó mondáin világban, amelynek életmódja őt szükség­­szerűen a vádlottak padjára juttatta, így ismerik: *Alio £ t. Ez a vörösesszőke haja, ra­gyogó, barnaszemü, veszedel­mesen szép és elegáns asszony, bár nem Deli Piroska, nem Dévay Kamilla, bűne mégis súlyos: »ei­» idegeneket kinő­­ze­t meg, jelenteti fel, hanem — mint a vádiratból kitűnik — a saját férjét és annak csa­ládját üldözte, zsarolta éve­­ken it A népügyészi vádiratból és ta­nú­vallom­ásokból elénk vetítő­­dik az akkori Idók­ felszínes, hangadó társadalmának szomo­­rú és végzetes immoral­itása. „Egy fegyver kiesett Alice kezéből“ 1938... Az ismert zongora­­szalon-tulajdonos a dúsgazdag Keresztély-család, egy napon hitetlenkedve hallotta a hírt: a fiatal Korosztály Ferenc meg­nősült — titokban. Ahogy utána nyomoztak, kiderült: a fiatal fétesig nem más, mint Stephani Erzsébet színésznő, a 30 éves ismert szépasszony, aki éppen akkor vált el harmadik fe­jétől — Deltái Andor szí­nésztől — hogy negyedszer is férjhez menjen. A család termé­szetesen ellenezte a házasságot. A KeneAüély-fiú szerelme vé­gül is győzött és az öreg Ko­rosztály Sándor, a hűvösvölágyi villában, a Hidegkúti­ út 32. szám alatt fényűző lakást bo­csátott az ifjú tanú' rendelke­zésére. Gondtalanul és boldogan élhettek, volna itt, de — az ak­kori barátok tanúvall­om­ásai szerint — nem így történt. A gazdaság megszédí­ette az as­­­szonyt. »Beteg a szívem* — pa­naszolta a 40—90-stkl ópiumos Barning cigaretta és kitudja hányadik próbált konytak után. Szanatóriumba feküdt hónapo­kig. Itt fogadta selyemágyánál, virágcsokrok és parfőm légkö­rében hódoló ismerőseit és bari­­tait A felesége miatt aggódó Keresztély Ferencnek csak las­san nyílt rá a szeme arra, hogy szanatórium, betegség — mindez csak komédia, min­t az asszony egész élete. Ugyanúgy, mint az álöngyilkosságok­ra, amelyekkel az asszony később ijesztgetni akarta őt.. Az érett, szellem­es és raff lírált asszony­ kivirágzott a luxuskörnyezet­­ben. Délelőttönkint, hogy mű­veltsége hiányait pótolja, egy paptól vetít különórákat­. Estén­ként, pedig egyik zajos társa­­ságból a másikba sodródott — és egyre inkább jobbfelé. Ker­este a nyitas tiszteket, a né­met ismerősöket. —­­ amikor a férfi rájött arra, hogy a házas­­ság menthetetlenül szerencsét­­len — az asszony már érez­tette vele szemben azt a pa­rancsoló és fény­egek­ fölényét, amit 1310-ben az ő összekötte­­tése és — Keresd­ély Ferenc származása jelentett. Mi történt a házastársak közötti Miért költözött vissza a fér­­fi a szülői házba, minden értéket a hűvösvölgyi villá­ban hagyva feleségéeét, mivel fenyegette az asszony a sorra behívták munkaszolgálat­­réti Élesen rávilágít erre dr. Várhelyi Sándor tanúvallomása. Amikor IMS őszén Korosztály Ferenc számára kézbesítették a behívót, szomorú mosollyal je­lentette ki: — Egy fegyver kiesett Alice kezéből. Gestapóval a munkatáborban Az aszódi munkatáborban Keresztély Ferenc megdöbbenve értesült arról, hogy az asszony a régi recep* szerint »operációra és ez&naturaumra* kövestelt pénzt a családtól. Az öreg Ke­resztély Sándorét orvosi bizo­nyítványt kértek tőle, mire a smenyk. zsidó származás­u­kat vetétte szemükre. Most már ha­tétt a keserű pohár. Keresztély Ferenc utasította családját, hogy a fizetését, amit bevonulása óta rendszerese­n küldtek feleségé­nek, ne folyósítsák többé. Ezzel megindult a lavina. Először ka­rácsony napján jelent meg az asszony az aszódi táborban és sógorával a nyilasi vesztes Tansy ezredessel fenyegette férjét. Eredménytelen fia távozott, most már a sértett hiúság­­a dolgo­zott benne. 1943 májusában német kincs­­tár jelzésű kocsi gördült be a Vácra áthelyezett munkaszolgá­latos táborba. A »szép Alice« szállt ki be­lőle egy magyar vezérkari százados és egy magasran­­gú Grata Pó-tiszt kíséretében. Fadgyas századost, a tábor pa­rancsnokát utasították: »Ve­zetgesse «85 Keresztély Ferenc munkaszolgáltatástc... Néhány perc múlvta ott állott a sápadt, kopott­ ruhás, sárga kamzalagos férj, szemben elegáns b parfőmös, ékszerektől ragyogó feleségével Mögötte a két tiszt... Ebben a jelenetben ös­­­sze volt sűrítve Keresztély Fe­renc egész élettragédiája. Az asszony hidegen és könyörtele­nül figyelmeztette férjét. Ha megtagadja a tartásdíjat, Uk­rajnába fog kerülni. Nehéz óra következett. A drá­mai párharc nem lehetett kétsé­ges. Mint Fadgyas százados vallotta a bíróság előtt, ő ma­ga tanácsolta Keresztély Fe­rencnek és a családnak, hogy tegyék meg, am­it az asszony követel. A vezérkari százados ugyanis közölte vele, hogy Ke­­resztély Ferencné komoly szolgálatokat tett a Gestapónak, amiért feltétlenül támogatják őt... Az asszony tehát elérte a cél­ját: a Keresztély család újra folyósította a pénzt számára. Ám most már nem nyugodott. Újabb merész ötlettel ügyvédi felszólítást küldött Keresz­­télyek címére: 24 órán belül küldjék vissza azt az értékes brill­iánét, amit keresetéig Fe­renc a hűvösvölgyi villából ha­zaszállított szekrénybe zárt. »A briliáné Sdabó Hóeke tulajdo­nát. .. A család ügyvédje eré­­lyes hangú levélben válaszolt, mire az ékszer sürgősen előke­rült — Alice szekrényéből... „Ultimátum a Keresztély családhoz“ 1944 márciusa után a­­»szép Alice« elérkezettnek látta az időt a végső lépésre. Egy Oe­­stapó-tiszt kisé­retjében jelent meg Keresztély Sándoréknál és meg­szövegezőit, kész nyilatkozatot tett eléjük. Ebben az állott, hogy a család »kötelezi magát 1MM pengő lefizetésére, havi 15* ta*. tandíj folyósítására és arra, hogy « viUalakást a nevére íratják.« Felháborodva akarta vissza­utasítani Keresztély Sándor az arcátlan zsarolást, az asszony azonban a Gertapóval a háta mögött megfenyegette őket. Ha a nyilatkozatot nem írják alá, egész családot deportáljék­ ja és tekintsék Keresztély Feren­cet is feláldozot­nak. Nem volt mit tenni: a nyilatkozatot a közjegyzőn­ aláírták, ugyanak­kor azonban egy másik köz­jegyzőnél el­lennyila­­kozat­ot he­lyeztek letétbe, amelyben leszö­gezték, hogy az előbbit, életve­­szélytt fenyegetés hatása áfáit tették meg. Az asszony így megkapta a 10.000 pengőt, a vil­lalakást, és felvette folyam­a­to­okkor államiHt&rf fű­­tésnélTbelló tartásdijat. A tar­­tásdíjat — amíg a munkaszol­gálatból megszökött férj házról­­házra bujdosott a fővárosban, míg egy Keleti Károly-dbvai óvóhelyen egy nyilas tiszt iga­zolta­tta. Aztán — Keresztély Ferencet elvitte és soha többé nem láttá­k. Tragédiája betelje­sedett ... A per 1945 óta húzódik... A felszabadulás után a Ke­­resztély-család természetesen elővette a közjegyzői iratokat és azoknak, valamint a terhelő tanúvallomásoknak a birtokában po­gári pert indított az asszony ellen zsarolás címén. A pert meg is nyerték polgári uton, noha a népbíróságon is felje­­lepíthették volna az asszonyt­­. A sors azonban másként rendel­kedett: Keresztély Ferenc egy volt bajtársa tette meg a felje­lentést, és Keresztély Ferencné­t i x az államvédelmi rendőrség még SMS-ben őrizetbe­­ vette. Majd átkerült a Markóba, ahon­­nan rejtélyre utón módon sza­badlábra helyezték. Tárgyalát nélkül. Azóta két ízben le ki­tűztek tárgyalást Az első eset­ben, 1946-ban »ügyvédje kü­lföl­dön való tartózkodóit» miatt* halasztották el másodszor 1947- ben pedig azért, mertl »klinikai kezelésre jelentkezettt.* Nyilván úgy, mint egykor szanatórium­ba... Bárhogyan is húzódik a per és bárhogyan is menteni igyekeznek jóhiszemű barátja! azért, mert »IMI végén üldözőt­öket bujtatott* — egyszer mégis vallania kell arról a bí­róság elő­l: miként lett üldözője az üldözött­­ férfinak, akinek öröme hűséget esküdött! KÁRPÁTOT GYULA A *-é­s Alkc — kidwoc kutyái ivat...

Next