Képes Film Híradó, 1970 (1-12. szám)

1970-06-01 / 6. szám

Indulásra kész a Novoszibirszk—Szverdlovszk—Moszkva-i repülőjárat gépe. Jegorov, a parancsnok régi ismerősökre lesz figyelmes a felszálló utasok között. Az őszülő halántékú, ravaszkás tekintetű férfiban felismeri egykori bajtársát, Szorokint; mellette Nágya — még mindig nagyon csinos —, és a gyerek, a nyurga kamasz, Szerjozsa ... A repülőgép utasai már elfoglalták helyüket, Jegorov most emeli gépét a magasba. Nem sokkal később a légikisasszony a személyzet és a parancsnok nevében üdvözli az utasokat. Szorokin meg­lepődve kapja fel fejét a parancsnok nevére. — Hát Jegorov újra gépen van? — fut át rajta a csodál­kozással vegyes bosszúság, és közben már Nagyot figyeli titokban: arcáról szeretné leolvasni, mire gondol most az asszony? Jegorov megszokottan ül a gép kormánya mellett. Szeme a műszerekre tapad, de gondolatai mesz­­sze járnak. Sok évvel ezelőtt Szorokin társaságában ismerkedett meg Nágyával. A lány ugyanabban a városban élt, ahol az ő katonai repülőterük volt. Mindkettőjüknek tetszett a bájos, vidám Nágya, de az Jegorovot választotta. Szép és boldog volt ez a születő szerelem. Már azt tervezték, hogy összeházasodnak, amikor egy tragikus baleset után Szorokin, hogy saját gyávaságát leplezze, úgy igyekezett beállítani a történteket, hogy Jegorov parancs nélkül hagyta el a kigyulladt repülőgépet. Bizonyítékok hiányában Jegorovot felmentették ugyan, de ő mégis úgy döntött, lemond a katonai szolgálatról, s valahol távol, a polgári forgalomban kér elhelyezést. Mindezt pedig konok büszkeségből tette Jegorov, mert Nágya, akit olyan őszintén, fenntartás nélkül szeretett, az első szóra elhitte róla, hogy gyáva volt. És Jegorov nem akart magyarázkodni... Most újra itt van Nágya a közelében, és vele Szerjozsa, akiről már tudja, hogy az ő fia, Szorokin csak örökbe fogadta. Talán az sem ártana, ha végre annyi év után, újra szembenézne Szorokinnal?!

Next