Képes Ifjúság, 1977 (33. évfolyam, 1427-1463. szám)

1977-10-19 / 1454. szám

képes ifjúság 5 Világunk, világképünk Mi a marxizmus (3.) Az adott társadalmi forma (Marx esetében a kapitaliz­mus) gazdasági szerkezetének vizsgálata, a politikai gazda­ságtan lemezteleníti a társadalmi formát, valóságos lényegét mutatja meg, ugyanakkor feltárja továbbfejlődési lehető­ségét is. Választ kapunk arra a kérdésre, hogy milyen is valójában ez a társadalmi forma és miért ilyen, vagyis megismerjük és megértjük létezését. Ez azonban még min­dig kevés. Emlékezzünk ismét Marx tézisére: „a feladat, hogy MEGVÁLTOZTASSUK” a világot. Hogyan? Ez lesz most már a központi kérdés. És ez már nem elméleti, ha­nem kimondottan gyakorlati kérdés. Ebből tudnunk kell persze, hogyan változik a világ, mi a változás, a fejlődés motorja. A marxista társadalomelmélet ezt a motort az osztályharcban ismerte fel. A marxizmus válasza tehát az, hogy oszályharccal, tudatos osztályharccal kell megváltoz­tatni a fennálló társadalmi formát. Ez az osztályharcról szóló tanítás. Tudományos megalapozottsága a politikai gazdaságtanon és a történelmi materializmuson átszövődve a marxizmus filozófiai alapjaiban gyökerezik, így mutatko­zik meg egységes egészként az elmélet és a gyakorlat. Mert Marx mindig teljességében, totalitásában szemlélte a vilá­got, akkor is, amikor gyakorlati részletkérdésekkel fog­lalkozott. Az osztályharc már a társadalmi gyakorlat, a praxis szférájába tartozik, maga a forradalmi gyakorlat. Amikor ennek a forradalmi gyakorlatnak a szocialista, illetve hosszabb történelmi távon a kommunista társadalmi forma megteremtése a célja, akkor beszélünk szocialista forra­dalomról. Marx tudományos alapokra helyezte a szocialis­ta forradalmat, megmutatta, hogy ez az osztálynélküli társadalom megteremtésének az egyetlen reális történelmi módja, hogy a proletariátus az utolsó történelmi osztály, az az osztály, amelyik hatalomra jutva megszüntetheti önmagát is mint osztályt. Így jutottunk el a proletariátus osztályharcának, a szocialista forradalomnak az elméletéig. Egyben ez ad tudatos irányt, ideológiai fedezetet és politi­kai programot a világ gyakorlati megváltoztatásának, vagy­is a konkért társadalmi-politikai harcnak. Reméljük, vázlatos ismertetőnkben, ha nem is adtunk, adhatunk kimerítő választ a címbe foglalt kérdésre: Mi a marxizmus — könyveket írtak és írnak erről a választ keresők —, sikerült legalább némiképp érzékeltetnünk, hogy a marxizmus egységes tudomány, a reálisan, valósá­gosan megteremthető emberségesebb világ kiépítését szol­gáló tudomány. Nem cél, hanem eszköz. És mint tudomá­nyos eszköz rendkívül összetett, nemcsak világkép, filozó­fia, nemcsak történelmi materializmus, társadalomelmélet, nemcsak politikai gazdaságtan, nemcsak az osztályharcról szóló tanítás, nemcsak a szocialista forradalom elmélete, ideológia és politika, hanem mindezek szerves egysége. Ezért nemcsak helytelen, de határozottan káros volna a marxizmus valamelyik rétegét, szintjét mint az „igazi” marxizmust kiemelni és egyoldalú előnyben részesíteni, ezért alaptalan és értelmetlen szembe állítani Marxot, a „filozófust”, mondjuk Marxszal az ideológussal. A szétfor­gácsoltan értelmezett marxizmus félreértett, félremagyará­zott, eltorzított marxizmus és óhatatlanul eltávolodik a marxizmustól, legjobb szándéka ellenére is szembe kerül vele, nem marxizmus. A marxizmusnak nincsenek fontos, kevésbé fontos és lényegtelen rétegei, ezzel szemben meg­van a maga belső tudományos logikája a filozófiai alapok­tól a forradalmi gyakorlatig. De inkább így kellene mon­danunk: a valóságtól a filozófiai alapokig és a filozófiai alapoktól a forradalmi gyakorlatig. Ezt a logikai láncot nem tanácsos széttépni, nem is lehet anélkül, hogy magát a­ marxizmust ne kérdőjeleznénk meg, hogy ne kerülnénk kívül a marxizmuson.______________________________________ Vártán Vártán Vártán Őszi napsütésben Olyan szép talán még soha sem volt a Fruska gora, mint a múlt hét három utolsó napján. Őszi napsütésben fürdött a hegy. A sárgásbarna avarban itt-ott mezei virágok virí­tottak. A bükk- és a tölgyfák levelei haragos zöld színüket lassan világos barnára váltják, a szilfák meg rozsdavörösre. Hatezer újvidéki diák élvezte a hegy lankáin a festőien szép ligeteket, tisztásokat. Városunk 25 általános és nyolc középiskolájának 400 legügyesebb tanulója egyenruhában, felszereléssel a hátán harci készségéről tett tanúbizonyságot. Néhány hozzáértő diák a legkorszerűbb műszerekkel a kezében hamar felderítette, melyik „farkasveremben” mű­ködnek az ellenség adó-vevő készülékei. A filmesek meg­örökítették a hadgyakorlat legizgalmasabb részét, a híradó­sok pedig tájékoztatták a zászlóaljtörzset az eseményekről." Az ápolónők ismét bebizonyították, hogy kiváló frontszol­gálatos szanitécek lehetnének. A sorkatonák két roha­m között a mesterlövészek ügyességével vették célba a kö­röket .... Viszik a „sebesülteket” Két roham között a szakasz a rögtönzött lövöldében foglalja el a helyét

Next