Képes Ifjúság, 1990. (45. évfolyam, 1935-1971. szám)

1990-04-04 / 1946. szám

BESZÉLGETfcEK#BESZÉLGETfcEK­/BESZÉLGETÉSEI „ITT ÉS MÁST” BESZÉLGETÉS KÖVÉR LÁSZLÓVAL, A FIDESZ ELNÖKSÉGÉNEK TAGJÁVAL Szabó F. Ferenc 1988. március 30-án, az ELTE Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumában 39 fő alapította »független« ifjúságpoliti­kai szervezet, amely az országos hatókörre törekszik. (...), nem értelmiségi szervezet, de elsősorban az egyetemi hallgatókra és a középiskolás diákokra számít. Kívánatosnak tartja, hogy a munkásfiatalok és a szakmunkástanulók is belekapcsolódja­nak a Szövetség munkájába. Saját állásfoglalása szerint nem ellenzéki szervezet, célja egy Új Magyarország létrehozása. A radikális változásokat kívánja elősegíteni. A múlt év április 8-án az illetékes rendőri szervek figyelmeztették a szervezet ideig­lenes intéző bizottságának tagjait: Andrási Miklóst, Orbán Viktort, Csaba Ivánt, Kövér Lászlót és Rácz Andrást, felhívták őket tevékenységük megszüntetésére...”-írja az MSZMP KB kiadványa 1989/10. számában, „kizárólag belső használatra!”... • Sok víz lefolyt azóta a Dunán. A poli­tikai színtér napról napra változott, pártok alakultak és váltak ketté, a saját céljaiknak megfelelően, mióta ez a kiadvány napvilágot látott. Ezek után mi történt veletek, beidézettek­­kel és a FIDESZ-szel? - kérdeztem Kövér Lászlótól, a FIDESZ elnöksé­gének tagjától. - A beidézésünk után két héttel beinvi­táltak minket, ezt az öt embert, kiegészítve még kettővel a Fővárosi Főügyészség Ál­lamellenes ügyek osztályára is. Itt szintén megpróbáltak lebeszélni minket arról, hogy ezt a szervezetet tovább szervezzük. Határozott formában is megfenyegettek bennünket, hogy amit csinálunk, az össze­esküvés, és ezért jobb lenne, ha abba­hagynánk. • Első szereplésetek a nyilvánosság előtt, a külföld előtt Nagy Imre teme­tése volt, ahol Orbán Viktor az akko­ri helyzethez képest „kemény” be­szédet mondott. Milyenek voltak a visszajelzések, a taglétszám válto­­zott-e?­­ Az akkori sajtó negatív hangnem­ben tüntette fel a szereplésünket, ter­mészetesen más visszajelzéseket is kaptunk. Személyesen vagy levélben adták tudomásunkra, hogy nagyon so­kan szimpatizálnak velünk, az elveink­kel. Tulajdonképpen nem is ez hozta meg a döntő fordulatot, hanem a 89. évi II. kongresszusunk, ahol a kidolgozott tervbe belefoglaltuk azt is, hogy a vá­lasztásokon indulni fogunk. Ekkorra a taglétszám ötezerre nőtt, s a szimpati­zánsaink tábora is jócskán gyarapo­dott. 1989. október 23-a nemcsak a mi világunkban hozott változást, hanem az alapvető pártkérdést is megváltoztatta. Addig mi diktáltuk a tempót, de ezt kö­vetően más, addig létjogosultságot nem kapó pártok is színre léphettek. Mert addig a mi transzparenseink tűn­tek fel a belügyminisztérium, a­ szovjet nagykövetség előtt, a miénk volt a leg­­szellemessebb, belőlünk volt mindig a legtöbb. Mi voltunk azok, akik nagyobb hévvel, dinamikával vetettük bele ma­gunkat a politikai életbe. De ez megvál­tozott, addig a szükséges „konkuren­cia” nem volt sehol, csak az MSZMP, il­letve később az MSZP. • Gondolom és szükségszerűnek tar­tom, hogy egy szervezetnek legyen valami biztos anyagi forrása. Van valami biztos anyagi forrásotok?­­ Természetesen a tagjaink „elvileg” kö­telesek havonta ötven forintot befizetni, de csak elvileg, mert a tagdíj fizetésének szervezettsége enyhén szólva laza. Most azonban azt próbáljuk bevezetni, hogy a regionális csoportjaink szervezzék meg a tagdíj beszedését, talán ez nagyobb anya­gi eredménnyel fog járni. A másik jelentős anyagi segítség a Soros-alapítvány volt, amikor még ténylegesen nem pártként működtünk, 7-8 millió forintot kaptunk, aminek a fele a körülötted lévő tárgyakra ment el: irodai felszerelésekre, telefonok­ra, telexekre stb. December végén az MSZMP vagyonának egy részét, 100 mil­lió forintot elkülönítették különböző pártok megsegítésére, és ebből taglétszámará­­nyosan négymilliót kaptunk. De ez mellett kaptunk még az elején és most is vállalko­zóktól, nyugdíjasoktól, akik az utolsó szá­zasukat adták oda. Külföldi segítséget is kaptunk, kocsikat és hasonlókat. • Kifejtenéd bővebben a FIDESZ célja­it, mert, amit az MSZMP tájékoztató­ban olvastunk, eléggé „hézagos”?! -A FIDESZ mozgalom és párt. A célja is egyrészt a hatalomban való tényleges részvétel, ami nem egyenlő azzal az óhaj­jal, hogy mi be akarunk kerülni a kormány­ba, hanem abban az arányban óhajtunk a vezetésben részt venni, hogy a Parla­mentbe és majd a helyhatósági választá­sokon a különböző képviselő-testületekbe bejutunk. Ilyen értelemben ez az egyik cé­lunk, ugyanakkor a FIDESZ első kongresz­­szusán elfogadott programnyilatkozat vilá­gosan rögzíti, hogy nem ringatjuk magun­kat abban a hamis illúzióban, hogy a poli­tikai intézményrendszer demokratikus át­alakítása elég ahhoz, hogy a demokrati­kus társadalom létrejöjjön. Nem elég ez ott, ahol negyven év politikai sivataga az emberek fejéből kitörölte a demokratikus politikai kultúrát és a gondolkodást. Alap­vető ismeretek hiányoznak az emberek­ből. A mostani választásokon például az emberek tömegeinek nincs fogalma, hogy hogyan kell kezelni azokat a papírokat... • És botrány is volt a szavazócédulák­kal.­­ Botrányok tömkelege van emiatt, hi­szen az emberek nem tudják, hogyan is kell korrekt politikai eszközökkel küzdeni. Az elmúlt negyven évben, ha valamit el akartak érni, azt csak „csalásokkal" lehe­tett, „csalásokkal” lehetett kicselezni a poli­tikai hatalmat, ez a módszer folytatódik. Most a politikai ellenfelek illegális eszkö­zökkel akarják egymást kicselezni. • De most mégis csak több ellenfele van egy-egy pártnak és megoszlik az erő... - Igen, s pontosan így akarnak több hí­vet találni. Ez úgy üthet vissza, hogy a je­lenlegi taglétszám is csökkenhet. A szabá­lyok iránti tisztelet teljesen kiveszett. Óriá­si károkat okozott az elmúlt negyven év. Ebből a megfontolásból mi azt hangsú­lyozzuk, hogy a demokratikus társadalom megteremtése sokkal nehezebb és sokkal hosszabb folyamat, mint pusztán az intéz­ményrendszer megváltoztatása. • Az elmúlt negyven év gyakorlata be­leivódott az emberekbe. A harmin­con, negyvenen felüliek így szokták meg a dolgok menetét, átállniuk ne­hezebb lesz, mint a most érettségiző fiataloknak. - A fiatalok helyes politikai nevelteté­sét milyen módon akarjátok elérni? - Egyrészt van egy kulturális vonala a FIDESZ-nek, FIDESZ Akadémiának neve­zett ismeretterjesztő előadásoktól a film­klubok megszervezéséig mindennel fog­lalkozunk, ami segíthetné a megfelelő po­litikai neveltetést. Azt el kell mondanom, hogy bár a FIDESZ ifjúsági szervezet, fő­leg fiatalokból áll, de nem csupán ifjúsági érdekvédelmi szervezet. Nem hisszük azt, hogy holnaptól egy más szemléletű ifjú­ságpolitikával a fiatalok helyzete radikáli­san javítható lenne. Nem tudunk, és azt hi­szem, senki sem tud olyat ígérni, hogy hol­naptól minden lakásnélküli fiatal lakást fog !

Next