Képes Ifjúság, 1990. (45. évfolyam, 1935-1971. szám)
1990-11-21 / 1966. szám
FEHÉR ZÓNA O FEHÉR ZÓNA O FEHÉR ZÓNA Nyelvi játszótér: ANGAZSÁLT VAGY ELKÖTELEZETT? Régóta bántja a szemem egy nálunk igen gyakran előforduló fölösleges idegen szó különösen az ifjúság, aztán a politikusok, a közéleti emberek szótárában. Ez a szó: angazsál és származékai: angazsált, angazsáltság, angazsálja magát és még néhány más. Hogy egy kicsit szemléltessem sűrű használatát, felsorolok néhány példát bő gyűjteményemből. „Ez szükségessé teszi a nők nagyobb fokú angazsáltságát.” - „A vállalt munka erősen angazsálta őket.” - „Az ifjúság nem nagyon angazsálta magát.” - „Határozott angazsáltság nélkül ez nehezen vihető ki.” - „Csak angazsált íróktól várható a kérdés ilyen bátor felvetése.” Talán mondani sem kell, hogy a mai magyar köznyelv a felsorolt mondatok egyikében sem igen használná ezt az idegen szót. Mit mondanánk helyette? - Ez szükségessé teszi a nők nagyobb fokú mozgósítását vagy igénybevételét. - A vállalt munka erősen igénybe vette vagy lekötötte őket. - Az ifjúság nem nagyon kötötte le magát. - Határozott elkötelezettség nélkül ez nehezen vihető ki. - Csak elkötelezett íróktól várható a kérdés ilyen bátor felvetése. Amint látjuk, sehol sem nélkülözhetetlen ez a bizony nem mindenkitől ismert idegen szó, sőt mindenütt pontosabb, kifejezőbb a magyar. Nem csoda, hogy az Értelmező szótár föl sem veszi, kétnyelvű nagy szótárunk zöme sem, s az Értelmező kéziszótár is csak megcsillagozva közli mint fölöslegest. Senkinek sem hiányzik tehát. Egyébként angazsál a magyarban - ha nagy ritkán előfordul - főképp konkrét „szerződtet”, „alkalmaz”, „leköt”, „lefoglal” jelentésben ismeretes, „elkötelez” értelmét nem ismeri sem az Értelmező kéziszótár sem az Idegen szavak és kifejezések szótára. Márpedig nálunk éppen ebben az átvitt értelemben használják leggyakrabban: elszegődik bizonyos ügy szolgálatára, kötelezettséget vállal valamely ügy érdekében. Hát erre az elkötelezettség mindenképp világosabb, találóbb, kifejezőbb, mint az anyazsáltság. Miért használják mégis inkább az utóbbit nálunk? Szebben hangzik az idegen szó? Ünnepélyesebb? Szerintem éppen az elkötelező komolyabb, súlyosabb, ünnepélyesebb szó (az Értelmező szótár is választékosnak minősíti), ezenkívül mindenki számára rögtön világos, szemléletes. Az anyazsál semmilyen képzetet nem kelt a franciául, angolul nem beszélőben, az elkötelezett szóban minden magyar rögtön érzi azt, hogy köti valami, kötés, kötelék, kötelesség, kötelezettség fűzi valamihez. Az elkötelezettség kötelezőbb, mint az anyazsáltság. Ne adjuk oda a semmitmondó talmi idegenért édes anyanyelvünk szülöttjét! KOSSA János MŰKÖDIK VAGY DOLGOZIK? A zombori rádió Ügyeletes közlekedési rendőr c. rovatában hallottam: „Ha nem dolgozik a motor, le kell szerelni a robbanófejet." A dolgozók igéről sokszor megállapítottuk már, hogy az dolgozik, aki önálló munkát fejt ki, márpedig ezt egy gépkocsi motorjáról nem éppen mondhatnánk el. Önállóan nem képes munkát kifejteni, tehát működik, illetve nem működik. És a gépkocsit robbanómotor üzemelteti, ezt tudom, de arról még nem hallottam, hogy „robbanófej” is volna benne. BLOKK ÉS TÖMB „A Napjaink műsora külpolitikai hírtömbbel kezdődik” - olvashattuk az Rtv Újságban. Egy más alkalommal pedig: „Az adás sporttömbbel zárul.” „A szilveszteri adásban műsortömbök követték egymást.” Mindegyik esetben blokkot kellett volna írni, tehát: külpolitikai hírblokk, sportblokk. A blokk bizonyos esetekben tömbbel is helyettesíthető, de nem mindig. Helyes a politikai tömb, a katonai tömb, a háztömb, épülettömb, írótömb, rajztömb. De nem helyes az sem, amit a rádióban hallhattunk: „átadták a paksi erőmű harmadik tömbjét, és már épül a negyedik tömb”, vagy: „meghibásodott a kostolaci erőmű egyik tömbje”, és „kibővítették a kemping vizes tömbjét”. NYAKA A paksi és kostolaci példában a blokk a helyes, illetve ha ragaszkodunk a magyar kifejezéshez, akkor áramfejlesztő egységet is mondhatunk, mert itt erről van szó, ám semmiképp sem tömbről. A vizes blokk - szerbül sanitarni Dvor - pedig (esetünkben a kempingben) az az épület, ahol a fürdő-, mosdó-, mosogató helyiségeket elhelyezték. Mintegy tíz-tizenkét éve megpróbálkoztak a vizes góc elnevezéssel, de nem vált be, és újabban a turisztikai szaknyelv csak vizes blokk néven ismeri (láttam már egybe - és különírva is). Ám semmiképp sem vizes tömb! Kovács József (Nyelvművelő füzetek, Forum Könyvkiadó) TARJA Napilapunkban a „Megdrágul a sertés-, üsző- és marhahús” c. írásban az új húsárak között olvashattunk a nyak új áráról is. Egy állatnak addig van nyaka, amíg él. Mihelyt levágták, az egyes testrészeket a hentesipari szaknyelv kifejezései szerint nevezik meg. A nyakából tarja lesz a magyarban, esetleg nyakrésze. Egy újvidéki fogadáson diákok vállalták az alkalmi felszolgálótisztjét. Egyik diák így kínálta a tálcáján levő ínyencfalatokat: - Ebből tessék, nagyon finom száraz nyak! - Mondanom sem kell, hogy füstölt tarjaszeletek sorakoztak a tálcán... Ennek a szerb neve suvi vrat s a felszolgáló „lefordította”.