Képes Ifjúság, 1990. (45. évfolyam, 1935-1971. szám)

1990-11-21 / 1966. szám

FEHÉR ZÓNA O FEHÉR ZÓNA O FEHÉR ZÓNA Nyelvi játszótér: ANGAZSÁLT VAGY ELKÖTELEZETT? Régóta bántja a szemem egy nálunk igen gyakran előfor­duló fölösleges idegen szó különösen az ifjúság, aztán a po­litikusok, a közéleti emberek szótárában. Ez a szó: angazsál és származékai: angazsált, angazsáltság, angazsálja magát és még néhány más. Hogy egy kicsit szemléltessem sűrű használatát, felsorolok néhány példát bő gyűjteményemből. „Ez szükségessé teszi a nők nagyobb fokú angazsáltsá­­gát.” - „A vállalt munka erősen angazsálta őket.” - „Az ifjú­ság nem nagyon angazsálta magát.” - „Határozott anga­­zsáltság nélkül ez nehezen vihető ki.” - „Csak angazsált íróktól várható a kérdés ilyen bátor felvetése.” Talán mondani sem kell, hogy a mai magyar köznyelv a fel­sorolt mondatok egyikében sem igen használná ezt az ide­gen szót. Mit mondanánk helyette? - Ez szükségessé teszi a nők nagyobb fokú mozgósítását vagy igénybevételét. - A vállalt munka erősen igénybe vette vagy lekötötte őket. - Az ifjúság nem nagyon kötötte le magát. - Határozott elkötele­zettség nélkül ez nehezen vihető ki. - Csak elkötelezett írók­tól várható a kérdés ilyen bátor felvetése. Amint látjuk, sehol sem nélkülözhetetlen ez a bizony nem mindenkitől ismert idegen szó, sőt mindenütt pontosabb, ki­fejezőbb a magyar. Nem csoda, hogy az Értelmező szótár föl sem veszi, kétnyelvű nagy szótárunk zöme sem, s az Értel­mező kéziszótár is csak megcsillagozva közli mint fölösle­gest. Senkinek sem hiányzik tehát. Egyébként angazsál a magyarban - ha nagy ritkán előfor­dul - főképp konkrét „szerződtet”, „alkalmaz”, „leköt”, „le­foglal” jelentésben ismeretes, „elkötelez” értelmét nem is­meri sem az Értelmező kéziszótár sem az Idegen szavak és kifejezések szótára. Márpedig nálunk éppen ebben az átvitt értelemben használják leggyakrabban: elszegődik bizonyos ügy szolgálatára, kötelezettséget vállal valamely ügy érdeké­ben. Hát erre az elkötelezettség mindenképp világosabb, talá­lóbb, kifejezőbb, mint az anyazsáltság. Miért használják mégis inkább az utóbbit nálunk? Szebben hangzik az idegen szó? Ünnepélyesebb? Szerintem éppen az elkötelez­ő komo­lyabb, súlyosabb, ünnepélyesebb szó (az Értelmező szótár is választékosnak minősíti), ezenkívül mindenki számára rög­tön világos, szemléletes. Az anyazsál semmilyen képzetet nem kelt a franciául, angolul nem beszélőben, az elkötelezett szóban minden magyar rögtön érzi azt, hogy köti valami, kö­tés, kötelék, kötelesség, kötelezettség fűzi valamihez. Az el­kötelezettség kötelezőbb, mint az anyazsáltság. Ne adjuk oda a semmitmondó talmi idegenért édes anya­nyelvünk szülöttjét! KOSSA János M­ŰKÖDIK VAGY DOLGOZIK? A zombori rádió Ügyeletes közlekedési rendőr c. rovatá­ban hallottam: „Ha nem dolgozik a motor, le kell szerelni a robbanófejet." A dolgozók igéről sokszor megállapítottuk már, hogy az dolgozik, aki önálló munkát fejt ki, márpedig ezt egy gépkocsi motorjáról nem éppen mondhatnánk el. Önál­lóan nem képes munkát kifejteni, tehát működik, illetve­­ nem működik. És a gépkocsit robbanómotor üzemelteti, ezt tudom, de arról még nem hallottam, hogy „robbanófej” is volna benne. BLOKK ÉS TÖMB „A Napjaink műsora külpolitikai hírtömbbel kezdődik” - olvashattuk az Rtv Újságban. Egy más alkalommal pedig: „Az adás sporttömbbel zá­rul.” „A szilveszteri adás­ban műsortömbök követ­ték egymást.” Mindegyik esetben blokkot kellett volna írni, tehát: külpolitikai hír­blokk, sportblokk. A blokk bizonyos esetek­ben tömbbel is helyette­síthető, de nem mindig. Helyes a politikai tömb, a katonai tömb, a háztömb, épülettömb, írótömb, rajz­tömb. De nem helyes az sem, amit a rádióban hall­hattunk: „átadták a paksi erőmű harmadik tömbjét, és már épül a negyedik tömb”, vagy: „meghibá­sodott a kostolaci erőmű egyik tömbje”, és „kibőví­tették a kemping vizes tömbjét”. NYAKA A paksi és kostolaci példában a blokk a he­lyes, illetve ha ragaszko­dunk a magyar kifejezés­hez, akkor áramfejlesztő egységet is mondhatunk, mert itt erről van szó, ám semmiképp sem tömbről. A vizes blokk - szerbül sanitarni Dvor - pedig (esetünkben a kemping­ben) az az épület, ahol a fürdő-, mosdó-, mosoga­tó helyiségeket elhelyez­ték. Mintegy tíz-tizenkét éve megpróbálkoztak a vizes góc elnevezéssel, de nem vált be, és újab­ban a turisztikai szak­nyelv csak vizes blokk néven ismeri (láttam már egybe - és különírva is). Ám semmiképp sem vi­zes tömb! Kovács József (Nyelvművelő füzetek, Forum Könyvkiadó) TARJA Napilapunkban a „Megdrágul a sertés-, üsző- és marha­hús” c. írásban az új húsárak között olvashattunk a nyak új áráról is. Egy állatnak addig van nyaka, amíg él. Mihelyt le­vágták, az egyes testrészeket a hentesipari szaknyelv kifeje­zései szerint nevezik meg. A nyakából tarja lesz a magyar­ban, esetleg nyakrésze. Egy újvidéki fogadáson diákok vállalták az alkalmi felszol­gálótisztjét. Egyik diák így kínálta a tálcáján levő ínyencfala­tokat: - Ebből tessék, nagyon finom száraz nyak! - Monda­nom sem kell, hogy füstölt tarjaszeletek sorakoztak a tál­cán... Ennek a szerb neve suvi vrat s a felszolgáló „lefordí­totta”.

Next