Képes Ifjúság, 2008 (63. évfolyam, 2509-2524. szám)

2008-10-22 / 2516. szám

Krónika l­ett fjisztória OKTÓBER 22. 1811 Megszületett Raidingben (Doborján) Liszt Ferenc zeneszerző Osztrák anya és magyar apa gyermekeként a határközeli Do­­borjánon született Liszt Ferenc. Először apjától tanult zongoráz­ni, első nyilvános koncertjeit 9 éves korában adta Pozsonyban és Sopronban. Tehetsége elis­meréseként négy magyar fő­úr hat évig ösztöndíjat biztosí­tott zenetanulásához. 1822-től Bécsben tanult Czernytől és Sa­­lieritől, 1823-tól Párizsban ma­gánúton folytatta tanulmányait. Csodagyerekként, majd virtuóz felnőttként is végigkoncertez­te fél Európát, és folyamatosan fejlesztette zongoratechnikáját. 1835-ben feleségül vette Ma­rie d’Agoult grófnőt, Svájcban telepedtek le, három gyerme­kük született. Zeneszerzőként az 1850-es években kezdett el­ismertté válni, 1856-ban az ő ünnepi miséjével szentelték fel az esztergomi székesegyházat. A hatvanas évektől kezdve ze­neszerzőként főleg egyházi ze­nékkel foglalkozott, élete pedig a Pest-Róma-Weimar három­szögben folyt. Jelentős szere­pe volt a pesti Zeneakadémia megalapításában (1875), majd az Akadémia elnökeként a mű­vészképzésben. Bayreuthban hunyt el tüdőgyulladásban, sír­ja ma is itt található. 1913 Megszületett Robert Capa (Friedmann Endre) világhírű magyar riportfotós, haditudósító OKTÓBER 23. 1860 Pest lakossága tüntett az „októberi diploma” ellen 1921 Meghalt John Boyd Dunlop, a légtömlős gumiabroncs feltalálója 1956 A forradalom kezdete Ezen a napon a pártveze­tés előbb betiltotta, majd enge­délyezte a tüntetést. A diáktün­tetés néhány óra alatt kiterjedt a munkásságra, majd a főváros egész népére. A pártellenzéki jelszavakat nagyon hamar fel­váltották a nemzeti függetlensé­get és a szocialista demokrácia helyett „jelző nélküli” demokrá­ciát követelő jelszavak. Kezdet­ben a menet több helyszínről egy helyre, Bem József szobrá­hoz igyekezett. Késő délután több, egyenként is tízezres tö­megre szakadtak szét, mintegy kétszázezren Nagy Imre beszé­dére vártak a Parlament előtt, mások ledöntötték Sztálin szob­rát, ismét mások a Rádió épüle­te előtt követeléseik azonnal be­mondását akarták elérni. 1989 Magyarországon kikiáltották a köztársaságot OKTÓBER 24. 1901 Elhelyezték a millenniumi emlékmű zárókövei Budapesten A honfoglalás ezeréves év­fordulójáról a korabeli Magyar­­ország millenáris emlékművek felállításával is meg akart em­lékezni. Az 1896. évi VIII. tör­vény rendelkezett ezen emlék­művek helyszínéről. Eszerint Budapesten, a Városliget szé­lén a honalapító Árpádot és a nemzet egész történelmi múlt­ját megörökítő emlékművet kell állítani. Ezenkívül (a hét vezér­re és törzsre emlékeztetve) az ország hét különböző pontján: a munkácsi várhegyen, a nyitrai Zoborhegyen, a dévényi várhe­gyen, Pannonhalmán, a zimo­­nyi várhegyen, Pusztaszeren és a brassói Cenk-hegyen kívántak emlékművet, illetve emlékosz­lopokat állítani. A vidéki emlék­művek a megadott határidő­re csaknem mind elkészültek, a budapesti központi emlékmű építése azonban csaknem 30 évig tartott. 1929 „Fekete csütörtök” a New York-i tőzsdén, amellyel kirobbant az 1929-1933-as gazdasági világválság A New York-i tőzsdén a spekulációk által magasra szö­kött részvényárfolyamok zuha­nása hatalmas pánikot keltett. 16 410 030 értékpapírt ad­tak el, 90%-kal is estek az árfo­lyamok, ami 15 milliárd dollár veszteséget jelentett. A „fekete csütörtök” a húszas évek nagy konjunktúrájának végét és a vi­lággazdasági válság kezdetét je­lezte, amely az egész világra és minden gazdasági ágra kiter­jedt, a társadalom átrétegződé­­séhez és milliók elszegényedésé­hez vezetett. 1945 Öt nagyhatalom aláírta az ENSZ alapokmányát A világszervezet hivatalo­san 1945. október 24-én jött lét­re, miután az alapokmányt az öt nagyhatalom (Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia, Francia­­ország, Kína, a Szovjetunió) és a többi aláíró állam többsége ra­tifikálta. Az ENSZ a világ legna­gyobb és legátfogóbb nemzet­közi szervezete, amelynek tagja a világ majdnem minden szu­verén állama. Az ENSZ alapok­mányát 50 állam írta alá 1945. június 26-án a San Franciscó-i konferencián. Az alapító orszá­gok között 51.-ként ugyanak­kor számon tartják Lengyelor­szágot is, amely később írta alá az alapokmányt. Magyarország 1955 óta tagja. Az ENSZ létre­hozását a II. világháború fo­lyamán a fasizmus ellen küzdő nagyhatalmak határozták el a béke biztosítása érdekében. Az ENSZ-nek az alapokmány sze­rint négy fő célja van: a nemzet­közi béke és biztonság fenntar­tása; a nemzetek közötti baráti kapcsolatok fejlesztése a népe­ket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog alapján; a nemzetközi együttműködés ki­építése a nemzetközi gazdasá­gi, szociális, kulturális és huma­nitárius problémák megoldása, illetve az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tisz­teletben tartásának előmozdí­tása érdekében; legyen a közös fenti célok elérése érdekében az országok által kifejtett tevé­kenységek összehangolásának központja. 2000-ben az ENSZ millenniumi csúcstalálkozóján a résztvevők közös nyilatkoza­tot fogadtak el, amely az ENSZ XXI. században kívánatos sze­repét vázolta fel nyolc fejezet­ben és akciókat indítványozott­­ a gazdag és a szegény országok közötti szakadék csökkentésére a globalizálódás gyümölcseinek jobb elosztása révén. OKTÓBER 25. 1861 Kaposvárott megszületett Rippl-Rónai József festőművész és iparművész A magyar szecesszió kiemel­kedő alakja. Ismertebb festmé­nyei: Babits, Karinthy Frigyes portréja, A körtvélyesi kastély, Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett, Nő fehér pettyes ruhá­ban. OKTÓBER 26. 1861 Bemutatták az első telefont Philipp Reis német fizikus Frankfurt am Mainban, a Fizi­kai Egylet ülésén hangok elekt­romos közvetítésére szolgáló készüléket mutatott be, amelyet ő telefonnak nevezett. Mivel ké­szüléke a zenét jobban közvetí­tette, mint a beszédet, nem tér- Képes Ifjúság 24 A

Next