Képes krónika, 1930. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1930-08-17 / 33. szám
Xll. évfolyam. Szépirodalmi, művészeti és társadalmi hetilap Budapest, 33 szám Megjelenik hetenkint 1930 a“szí@s7 ELŐFIZETÉSI AHA NEGYEDÉVRE A GYERMEKLAPPAL EGYÜTT 7 PENGŐ, KÜLFÖLDRE 10 PENGŐ, CSAK A REGÉNYMELLÉKLETTEL 250 LEI AZ ELŐFIZETÉSI DIJAK POSTAUTALVÁNYON KÜLDJ HETÖK, VAGY VALAMELY BANK ÚTJÁN A 41.544. SZÁMÚ POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁM SÁLÁN ÁTUTALHATÓK . -----------------------------------------------KIADÓHIVATAL: V. KERÜLET,HONVÉD-UTCA 10 TÁVBESZÉLŐ: ADT. 127-47, 117-48, 180-06, 218-84 SZERKESZTŐSÉG : V. KERÜLET HONVÉD-UTCA 10 TÁVBESZÉLŐ : AUT. 127-47,127-48, 130-06, 218-84 Heti Krónika Írta: Kállay Miklós Még el sem simultak a botrányok Zeileis professzor kuruzslásai körül, máris felbukkant egy új csodadoktor Párisban. Berillon professzor ez, aki nem varázsvesszővel, hanem álomgéppel dolgozik. Az álomgép egészen különös szerkezet. Maszk, amelyet a beteg a fejére húz s a két szeme előtt kigyullad egy-egy halavány, zsongító fényű villanykörte s a fülébe egyhangú, álmosító zajjal duruzsol a lámpákat tápláló villanygép. A betegre csodálatos megnyugvás száll s biztosabban és nyugodtabban elalszik Berillon professzor bűvös lámpájától, mint a legnagyobb adag Veronáitól. Mikor aztán felébred, állítólag elfelejti minden baját-baját s mint gyógyult távozik a különös hálókamrából. Persze vannak makacs betegségek, ahol sokszor kell alkalmazni az álomgépet. De végül mégis csak diadalmaskodik a csodadoktor, különösen akkor, ha a beteg makacsul meg akar gyógyulni. Párisban különben nem ritkák a csodadoktorok. Mostanában megint sokat emlegetik Mesmert, aki annak idején a róla elnevezett delejességgel kuruzsolta ki a különböző idegbetegségeket abban a feszült atmoszférában, amely a nagy forradalom előestéjén az egész francia társadalmat felkavarta. A megkótyagosodott lelkek csodálatos vitustáncot jártak Mesmer doktor delejes kádja körül és talán ma éppen úgy tódulnak a betegek az álomgép boszorkánymesteréhez, mint ahogy annak idején az ő rendelőjében tolongtak. Az idők ma is viharos feszültségűek. Alig van lélek, amelyben nyomot ne hagyott volna a háború nagy megrázkódtatása. S ki tudja, nem állnak-e még nagyobb borzalmak előttünk, mint amelyek már mögöttük elmaradtak? * Az álmok országútja csillagokkal van kikövezve és a végtelenbe ível. Vannak, akiknek nincs szükségük álomgépre és mégis tudnak álmokat látni. Most augusztusi éjszakákon a legcsodálatosabb pompában van a csillagos ég s az aranyszögekkel kivert hatalmas kupola a legfantasztikusabb álmokat súgja. Mérhetetlen világok, amelyek egy gombostűfejnyi lobogássá zsugorodnak. Bejárhatatlan pályák, amelyeken titokzatos égitüzek száguldoznak. Kik járhatnak a Tejút csillag havasútján? Kik rendezik az augusztusi hulló csillagok tündökletes tűzijátékát? Bűbájos regevilága van az égitüzeknek, de talán még ennél is csodálatosabb, hogy ennek a fantasztikus világnak, amelyről még álmodni is alig mer a képzelet, a legegzaktabb, a legfontosabb tudománya sem hiányzik. Számtan és mértan, ebből a két legszárazabb tudományból épül fel a végtelenségek tudománya. Ennek a tudománynak művelői gyűltek most össze tanácskozásra Budapesten. Megilletődéssel nézünk fel rájuk, mint a bűbájos kaldeai mágusokra. Talán a napkeleti királyok késői unokái ők. Bizalommal nézzük bölcseségüket és tudásukat, hiszen a csillagokkal barátkoznak, s a csillagokban bízni kell. A csillagok nem csalnak. * De vannak dolgok, amelyek rossz csillagzat alatt születtek. Ilyen mostanában a magyar filmgyártás. Évek óta legsóvárgottabb álom, de úgy látszik, mindvégig csak puszta álom marad. Pedig mostanában nagyon sokat beszélnek a Pedagógiai Filmgyárról, amely legújabban a magyar hangosfilm megvalósítását határozta el. A hangosságban csakugyan nincs is hiány. Az a háborúság, amely most már hónapok óta dúl ekörül a vállalkozás körül, olyan hangos zajt ver, hogy egy egész mozikampánynak elég volna, de a rettentő lármában a film sehogy sem akar megszületni. Hangzatos elnnevezéseket, szövevényes szervezeteket és intézményeket tudnak létesíteni. Van filmalapúnk, van Pedagógiai Filmgyárnak, sőt a Pedagógiai Filmgyárnak botránya is van, csak még filmünk nincs, mert ami van, azzal igazán nem nagyon illik dicsekedni. Az a film, ami nálunk van, még mindig jobb, ha csirájában botrányba fullad, mintha létrejövetelével kavar fel még kiáltóbb botrányokat. Annyi bizonyos, hogy nincs az a sikerült külföldi film, amely hangosabb és mozgalmasabb volna, mint ez a huzavona. * A filmgyártás jövője különben meg van mentve, mert Bernard Shaw, a nagy ír, mindent jobban tudó makacs ellenszegülés után végre megengedte, hogy műveit filmesítsék. Cselekmény ugyan egy jó filmrevaló is alig akad Shaw összes műveiben. De a beszélőfilm igen alkalmas lesz Shaw paradoxonainak népszerűsítésére. Eddig ugyanis az átlag intellektus nagyon szégyelte, hogy nem érti az ír elmezsonglőr gondolatbukfenceit. Most kényelmesen ráfoghatja a lendőgépre a paradoxonok értelmetlenségét. Ez talán magának Shawnak is jelentékeny mértékben használni fog. Növelni fogja súlyát és tekintélyét. Érteni ugyan ezentúl sem fogják, de legalább most lesz értelmes magyarázata az értelmetlenségének. 3