Képes Magyarország, 1960 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1960-08-01 / 1. szám
VISEGRÁDI VERSEK A somvirágos oldal Elment a gond a hóval, A somvirágos oldal felhőn is fény nevet, lejtőjén túl, alul, A somvirágos oldal kő- és keresztfa-sorral arannyal integet, kis temető lapul. . Ha utas jön hajóval, Beszélgess ott a holttal, a hegyre feltekint, tavasszal érzi meg: — Ni, somvirágos oldal... — A somvirágos oldal, És issza azt a színt, az volt gyönyörűség. Itt ős szó jártas a dal, Szelíd, egyszerű szóval a Zách-lány is dalolt, kérem, míg élhetünk, a somvirágos oldal szép somvirágos oldal, sütkérezője volt, adj jó tavaszt nekünk. jiniuti ljukik Sz°kui a füz AI égM m^r/V‘P’^rokaStar' “5 fá*”' “ «• fejgsí « hX^.^vS’45«r“ i4fán' • KI. Ilyen WTMket sem vert arak, A fán boU pata^Partifjár rlSsAA* --* * Erdei út Május muzsikája Itt szarvas járt. Kis unokám, - 1. menjünk utána friss nyomán. Figyeld csak milyen tiszta nyom: Langyos eső suhog a lombokon, puha földön járt, nem havon. A vadgerlék szavalókórusa áttug a suhogáson. Figyelem: Itt mint szétnyílt kagyló, olyan, milyen meleg és milyen monoton. Itt repedt szív formája van, öreg vagyok s csúfolkodnak velem. " A lépte mindenütt nyugodt, búgják. Tavasz, tavasz, szerelem, nem űzte senki, nem futott, itt meg kőris-kéregbe mart. Ragyog a reggel. Délre már borul. Szép halkan rakd a lábadat, Szél bókoltatja nyírfáim sorát, s ne roppants száraz ágakat. Estére rojtos felhő komorul . Most fényességbe tér utunk, s dörögve ontja sűrű záporát. ( , . Villám villantja túl a hegy tarajt ! zuzmaras tisztáshoz jutunk, s lelkemben viámort lobbant, késett. / s Odanézz: ott áll a csodás — Hallgatom ezt a gyönyörű morajt, / s körül ragyogás, ragyogás... május felséges mennydörgéseit. f 2 I Nézd, itt megállt, mohot kapart, ’ J