Képes Magyarország, 1961 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1961-05-01 / 5. szám

Budapest a Kapui Az országutak a szélrózsa minden irányából futnak Budapest felé. Ahány országút, annyiféle táj küldi üzenetét és annyiféle kép fogadja az érkezőt. Az 1-es műút, a Bécsi út észak­nyugat felől vezet Budapestre. Győr, Komárom, Dorog, a forgalmas váro­sok, gyárvidékek, bányák érintése után ér az utas a főváros kapujába, majd a régi Óbuda sokszázéves vis­kói, szűk sikátorai után tízperces autóúttal jut el az Árpád-hídhoz. Itt már az újuló Budapest köszönti, a széles, gyönyörű híd, amely összeköti a két fontos munkáskerületet,­­ An­gyalföldet és Óbudát. A 2-es országút a baráti Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság fe­lől Balassagyarmaton, Vácon keresz­tül fut Budapestig. Aki erre jön, a történelmen fut végig. Vác néhány évtizeddel ezelőtt a munkásmozga­lom hős fiainak szenvedését jelké­pezte, Alsógöd, Felsőgöd csónakhá­zai illegális találkozókról beszélnek. Ma a munka, a vidám kirándulások, , sokezer színes, új nyaraló tája ez, hogy azután az érkező Újpestnél át­lépje Budapest északi kapuját. Új­pestnél, amely nem poros, elhanya­golt kisváros többé, hanem Budapest fejlődő, forgalmas IV. kerülete. A 3-as országút kapuja a Kere­pesi úton van. Fontos országút fut ide: a borsodi iparvidéket köti ösz­­sze a fővárossal. Budapest kapuja itt a régi nagyvárosok és a szocialista új nagyváros ismérveit egyszerre mu­tatja. A régi, szürke gyártelepekhez, kopott régi lakótömbök. És az új?­ó, az új sokkal hatalmasabb és jellegze­tesebb. A Népstadion óriás lelátói, a Nagy Lajos király úti lakónegyed vidám színű, modern tömbjei, neon­fény, új üzletsorok, óriási forgalom. A 4-es országút a Szolnok—deb­receni műút. Aki erről érkezik, Ve­­csés után éri el Budapest kapuját. Itt, Vecsés határában áll Steinmetz kapitánynak, a békekövetnek a szob­ra. 1944. decemberében a béke zász­laját hozta a főváros népének,­­ és a náci gonosztevők gyilkos golyójától esett el. A Tiszántúl felől kanyarog ez az országút, és a Szovjetunió fe­lől. A város kapujában a szobor nemcsak a történelmet idézi, hanem figyelmeztető jelkép is. Az 5-ös kapu,­­ az 5-ös or­szágút torkolata Csepel-sziget mel­lett van. Ez a Duna—Tisza közé­nek fővonala, Kecskemétet, Szegedet köti össze a fővárossal. Az utast itt gyárak, gyárak és újra gyárak fo­gadják. Látszólag olyan ez a táj, mint öt-tíz-húsz évvel ezelőtt volt De aki jobban körülnéz, Pesterzsé­bet határában gyönyörű, új lakóne­gyedet, a gyárak között modern új épületeket, bölcsődéket, iskolákat láthat. A 6-os és 7-es országutak Buda­pesten kívül, Érd­nél egyesülnek. A 7-es, a Balatoni országút, a 0-os pedig legifjabb or­szágos főútvona­lunk, Pécset és két szocializmus­­teremtette váro­sunkat, Komlót és Sztálinvárost köti széles, modern betonúttal az or­szág szívéhez. Aki itt lépi át Buda­pest kapuját , az elé tárul a leg­szebb kép. Nem külön házsorok­kal, nem gyáme­­gyeddel, némi za­katoló vonattal, híddal találkozik először­­, hanem a dombtetőre, a szép Panorámához felérve, egyszerre tárul elé az igé­zően szép város, a gellérthegyi Sza­badság emlékmű, a Duna ezüstcsíkja, a hidak, a messzi tornyok ... Budapest kapui már sokszor vál­toztak a történelem folyamán. He­lyüket is változtatják: kijjebb kerül­nek, ahogy növekszik a város. De változnak a­ főváros kapui a közleke­dési formák változásaival is. Ilyen­kor új városkapuk születnek. Ilyen új városkapu Budapest egyik legforgalmasabb pontja, a város szí­ve: az Engels téri autóbusz-pályaud­var. Nagy­városokból és kicsiny fal­vakból, — olyan helyekről, ahol teg­nap még villany és országút se volt, — jönnek az utasok. És aki az autó­buszból kilép, egyszerre a nagyváros közepében találja magát: neonfé­nyek, nagy házak, kirakatok, vidám játszótér, szökőkút, ember­forgatag középpontjában. Mintha az Ezeregy­éjszaka meséjéből, repülőszőnyegen pottyant volna ide. Nemes László Autósok és motorosok pihenője a Panoráma eszpresszó előtt Autó és autóbusz sor a szálloda előtt (MTI — Fényes Tamás, Járai Rudolf és a szerző felv.) Az Engels téri MA­VAUT pályaudvar 5

Next