Képes Néplap és Politikai Hiradó, 1877. január-június (5. évfolyam, 1-25. szám)

1877-02-11 / 6. szám

44 Csak Róbertet ölelte meg hevesen s mondá: „Menj ! már férfi vagy!“ Felszálltak a dereglyére s egy óra múlva már ott voltak a Duncan fedélzetén, Róbert nyakába borúit nő­vérének, Marinak, mig Helena zokogva borúit férje, Glenarvan nyakába. A matrózok éljen kiáltásokkal üd­vözölték a visszatérteket. (Folytatása következik.) Kossuthnál. A czeglédi küldöttség látogatásáról sok részletet beszélnek el utólagosan. Elmondják a látottakat, följegyzik Kossuth egyes szavait. Mind meg­annyi érdekes és apró jellemző vonások azok, melyeket mi is ösz­­szegyűjtünk. Mily figyelemmel kí­séri Kossuth a hazai tu­dományos és művészi mozgalmakat is, arról szintén meggyőződhetett a küldöttség. Különös örömét fejezte ki a ter­mészettudományi társu­lat virágzó állapota fö­lött. Több részletes kér­dést tett a Petőfi csata­téri síremléke, a fővárosi nyilvános Petőfi-szobor és az erdélyi múzeumban felállítandó Petőfi-mell­­szobor ügyeiről. „Sem­mi sem jellemezheti szeb­ben a nemzetet“—jegy­­zi meg, — „mint az, ha büszkeségéül szolgáló szellemi kitűnőségei iránt kegyelettel visel­tetik , ha általános érdekeltséget mutat a tudomány és művé­szet iránt.“ Dobos, a szónokló ref. lelkész gyöngélkedett, mikor Kos­­suthhoz mentek. Beszéde közben félig suttogva jegyezte meg Simonyi Kossuthnak, hogy: „a tiszteletes ur beteg, aligha be fogja fejezhetni beszédét.“ — A szónok ezt meghallván, beszé­dét félbeszakitá egy perezre s aztán igy szólt Kossuthhoz : „Ha az ember veled szemben áll, fölemelkedik a lélek és legyőzi a test gyöngeségét“ — és beszédét be is fejezte. * Van Kossuthnak egy öreg olasz szolgája, a­ki teljesen osztja Kossuth baját, örömét. A beszédből, a beszélgetésekből mit sem értett, de mégis örömteljesen meg volt hatva a jelenet ünnepélyessége, meleg kedélyessége által, a­melyet félig sej­tett, félig érzett. Az által fejezte ki örömét, rokonszenvét, hogy udvarias buzgósággal osztogatott virágokat gazdája földijeinek. * Kossuth házakertje megtekintésénél csoportokra oszlot­tak a látogatók. De mint­egy tizentizenketten egy kis emeleti szobában csoportosultak. ,,Ime Madarász barátom ajándéka,“ mondja Kossuth, Madarász Viktornak Petőfi halálát ábrázoló olajszín nyomatú képére mutatva. „Ezek pedig fiaim mázo­lásai“— folytatta néhány csinos tájképre mutatva. „Ezek pedig — s ekkor a könyvtár felé fordult — legjobb barátaim, kik soha sem bántanak.“* Kossuth lakása előtt gyönyörű rózsa-lugas van, melyet nyár elején dúsan borít a virág. A lugas szép rendezése min­denkit meglepett, mire Kossuth megjegyzé, hogy az legtöbb­nyire az ő keze munkája; örömest dolgozik, mert e munka neki üdülést és szórakozást okoz, s mi­dőn a folyondár mikénti vezetésére Szentpétery Károly n.-körösi mérnök némi megjegyzést tett, mosolyogva kérdé tőle, hogy talán ő is szereti és szokta ápolni a virágo­kat ? Igenlésére Kossuth ezt mondá: „Különös, pedig azt hinném, hogy a mérnökök mindjobban el vannak foglalva a szá­raz számokkal, mint hogy még a virágápolás­ra is gondolnának; már az én fiam (Lajos), ki szintén mérnök,nemigen szokott a virágokkal bí­belődni, annak a feje min­dig gőzgépekkel, feszerő­­vel, vonatgyorsasággal van tele, s minthogy van vagy 850 gőzgép a keze alatt (a felső olaszországi vasutak főmérnöke), min­dig csak azokkal foglal­kozik. De mégis midőn nyáron teljes díszekben látja virágaimat, ő is el van ragadva, s már több­ször azon nyilatkozatra fakadt hogy: „atyám, nekünk ide valóban kü­lön vonatokat kellene rendezni, hogy sokan élvezhessék ezen gyönyörű hely szépségét.“ A konstantinápolyi magyar küldöttség. A fővárosban 300 tagú polgári bizottság alakult, hogy a Konstantinápolyból visszatérő küldöttséget ünnepélyesen fo­gadhassa. A rendőrség megadta az engedélyt, csak a zene és zászlók mellőzését kívánta. Lesz lovas bandérium és lakoma. E hó 3-án szállt tengerre újra a küldöttség, s Triesztbe e hó 8-án este felé várták őket. A 300-as bizottság néhány tagja utazott eb­bek, hogy már Triestben fogadja őket. Budapestre vasárnap d. u. 3—4 óra közt érnek. Az előleges terv szerint: Kanizsán ehó 9-én délben, Székesfehérvárott pedig 10-én délben lesznek, de itt pihenőt tartanak másnap délig. * A küldöttség Bartha polgármester indítványá­ra, még Kossuth udva­rán elhatározta, hogy a lobogóra, mely alatt meg­jelentek, aranyos szala­got tűzetnek a követke­ző ráhimzett szavakkal: „E zászlóval kereste fel Czegléd város küldöttsége Kossuth Lajost 1877. év­ben jan. 24-kén.“ ❖ Midhát pasa, a volt nagyvezír.

Next