Képes Néplap és Politikai Hiradó, 1878. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1878-10-20 / 42. szám
VI. évfolyóLTn.. 1878. 137KLcL_pest. október 20. 42. szám. Aj előfizetések a KÉPES NÉPLAP kiadó-UTataláho. MptHaIaTI miTlflpn hílATl vaRáman A KÉPES NEPLAP ■ ■ • »KT «TM 2frt, félért. 1 frt. (Budapest, IV. egyetem-utasa 4. II.) küldendők, Megjeleli Minden 08t8n Vasarnap, A HABORU-KRÓNIKÁVAL ¡ 40 12 • ÉB POLITIKAI HÍRADÓ, MULATTATÓ ÉS TANULSÁGOS ÚJSÁG A MAGYAR NÉP SZÁMÁRA. Az afghánok. A «Képes Néplap» olvasói értesültek már ama tornyosuló fellegekről, melyek a politikai láthatáron keleten és pedig Közép-Ázsiában kitörendő viharral fenyegetnek. A világ két leghatalmasabb birodalma: az angol és az orosz készül ott összecsapni s az egymásra indulás pillanata mindinkább közeledik, a mint a két terjeszkedő birodalom ázsiai határai között szűkebb és szőkébb lesz az elválasztó terület. Az oroszok dél-, az angolok keletindiai hódításaikkal éjszak felé terjeszkednek s egyszer csak a két határ összeér, és akkor elmellőzhetetlen a viszály Közép-Ázsia uralma fölött. Mióta az oroszok Turkesztánt és Bokharát, az angolok Pendzsabot elfoglalák, a két birodalom határa oly közel jutott egymáshoz, hogy azt már csak egy ország választja el: Afghanisztán. Ily körülmények között nagyon nevezetes, hogy ez országban melyik befolyás az uralkodó. Eddig az angoloké volt, kik gazdag ajándékokkal, nagy évi segélyösszegekkel igyekeztek megtartani az afghán uralkodók jóindulatát. De legújabban nagyot fordult a koczka. Sir Ali, a mostani emir, mig az oroszok küldöttségét kitüntetéssel fogadta fővárosában Kabulban, az angol küldöttséget visszautasító országa határán. Ennél bántóbb sérelem nem igen képzelhető s az angolok megtorolni készülnek azt és sereget indítanak az emir ellen. És ezzel Afghanisztán a politikai játékszín előterébe nyomult s Európa belső nagy bajai mellett is magára vonja a figyelmet. Ezért szükség, hogy ez érdekes országot és lakóit olvasóink is megismerjék. Afganisztán India kulcsa. Az iráni fensik legkeletibb részén fekszik, éjszakról és keletről örök hótól takart hegyekkel, délen megmérhetetlen homokpusztával kerítve. Határainak tőszomszédságában az Indus folyó termékeny völgyén vasút vonul át, nagyobb városainak bazárjai zsibongnak messze földről jött kereskedők zűrzavaros hangjától. Városai közül jelenleg az indiai-persa kereskedés székhelye, Kandahar bir kiváló fontossággal. A rege azt tartja róla, hogy még Nagy Sándor építtette, de ezen idő óta földrengés már háromszor pusztította el. Negyedszer Ahmed sah, Afganistán bölcs fejedelme építtette föl. Az ő nevéhez van kapcsolva e tartományban minden jelentékeny tény, katonái erényeiről, nemesszivüségéről még most is zeng a dal s az utódok, kik között ma már csak a papok s kereskedők értik az irás titkát, szent gyanánt tisztelik a tudományok eme hires pártfogóját, kit már életében «szennyfolt nélkül levő fejedelem» nevével tiszteltek meg A nagy Ahmed khán városa jelenleg igen változatos és érdekes, de a mellett szomorú képet nyújt. Termékeny s kellemes dombok által képezett völgyben, négy angol mérföldnyi kerületben nagyrészt félig romokká sülyedt piszkos házakból áll. Magas kőfalain át hat szép kapu vezet a városba, melynek négy főutczája egy fellegvár körül egyesül (Ahmed kupolás sírján kívül az egyedüli nagyobb épület képünkön), házai között felváltva sátrak is nagy számmal fordulnak elő s ezekben vannak nagyobb részt elhelyezve a bazárok, melyek keleten mindenütt a nép fegyülhelyei. Két-két katonát is mutatunk be képeinkben. Arczuk igen jellemző, de még sokkal érdekesebb öltözetük. Nyáron ezen öltözet igen egyszerű. A tágas bugyogó felett kék, veres vagy fehér széles inget hordanak s e felett van a «kummurkusa» nevű öv, leginkább orosz bőrből, mely ez egyszerű népnél valóságos kamarát képez ; lövő eszközök, kalapács, kés, olvasó, ereklyék, apró kis imádságos papírok, melyek szintén a halál vagy más veszedelem ellen védenek meg, képezik a tartalmat. Ez öltözethez járul a selyem vagy posztó mellény s fövegül egyszerű, szorosan fejhez álló sapka vagy turbán. Télen az ing fölé «munka» nevű zubbony jön, melynek benseje gyapjú, mig külsője igen csinos selyemmel van bevonva s a bugyogó helyére sötét vastag nadrág jön. Fegyverzetük vas lándzsa, bivaly- vagy rhinocterosbőr pajzs, egyenes 25—35 hüvelyk hosszú kések, görbe kardok, hosszú puskák, melyeknek agyai elefántcsonttal, rézzel vagy ezüsttel vannak fölékitve. Sajátságos, hogy e tartományban a hóhérok szintén katonai rangot foglalnak el, sőt némi tekintetben még azoknál is tekintélyesebbek. Valódi komoly igazságszolgáltatás e népnél nem létezik. Nagyobb ügyekben a vérboszú vagy épen egyenesen a hóhérok segítenek. E testület több száz tagból áll, mindegyik bíborvörös zubbonyba van öltözve s fején jelvényekkel ellátott magas süvegeket visel. Némelyik jelvénye a szamárfül, másiké a tövises disznó tüskéi, harmadiké az ökörszarv, stb., s e jelvények használatában bizonyos rangfokozat van megállapítva. Rendes főnökük, kinek arczképét közöljük is, születésénél fogva nemes ember, ki a fejedelem előtt szokott lovagolni. Kezében hosszú palota van, tetején madárral, azt jelölve, hogy egy család feje. Kabul, a főváros az emír székhelye, mintegy 40 ezer lakossal. Egyik képünk, a jelen század közepe táján élt Szedsa-ul-Mulk shah palotáját mutatja, magával a shah legfiatalabb fiával Sápur herczeggel, ki utána lett fejedelem. A herczeg ősrégi trónon ül, mely nyolczszögü fehér márvány oszlopokból van összetéve. A palota faragott s festett fából van készítve, telve fülkékkel, virágok s más ékítményekkel.