Képes Néplap és Politikai Hiradó, 1879. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1879-01-26 / 4. szám
'V'll. eVfolyam. 187 P. 4. szám. BzLdcLjpest, jcuxuLCur 26. Az előfizetések a KÉPES NÉPLAP kiadó hivataláhois Mptriplpn minilpn Lptpn VASaman A KEPES NEPLAP ■ ■ ■ eSJ e'”e 2 frt, félém 1 frt (Budapest, IV., egyetem-utoza A sz.) küldendők. Megjeleil minden Leteli VaSarnap. A HÁBORÚ-KRÓNIKÁVAL .4» . 2 » ÉS POLITIKAI HÍRADÓ. MULATTATÓ ÉS TANULSÁGOS ÚJSÁG A MAGYAR NÉP SZÁMÁRA. A „Háború-Krónika“ cz. képes heti küszlöny 1879. évi 4-ik száma a „Képes Néplap-t mai számával küldetik szét azon előfizetőknek, a kik e vállalatra megrendeléseiket már beküldötték. Kheireddin pasa. A lesújtott Törökország önbizalma újra nagyobb, mióta Kheireddin pasa lett a nagyvezír. Erélyétől, mely hír szerint a Mihád pasáéval vetekedik, európai műveltségétől, mely szerencsésen párosul benne nemzeti szellemmel, tapintatától és becsületességétől várják a roskadozó birodalom megmentését. Élete a legregényesebbek egyike, Kheireddin pasa abkház származású. Bamburieben születetett Szukhum- Kale közelében. 1835-ben két fivérével, Javorral és Mukhliszszal a tophanei rabszolgavásáron megvették a padisah ügynökei. De a szultán csak Jávort és Mukhliszt tartotta meg, Kheireddint pedig oda ajándékozta a tuniszi bejnek. A két fivér a szultán szeraljába vitetett s ott Abdul Medzsid és Abdul Aziz herczegnek és későbbi szultánoknak lettek rabszolgái. Jávor a szeraljban megtanulta a zenét s még néhány mulatságos mesterséget s ez által kegyencze jen Abdul Medzsidnek. Kevésbbé volt szerencsés Mukhlisz. Ez is a zenére adta magát, de nem nagy sikerrel s csak kardalnokságig tudta felvinni. Ma már azonban Mukhlisz is pasa, aki szintén részt vett a most lefolyt háborúban és pedig Armeniában, ahol a Kiszil-Tepe melletti csatában meg is sebesült. Mukhlisz és Kheireddin 1855-ben történetesen ép szülőhelyük közelében találkoztak. Kheireddin ugyanis akkor egy tuniszi segédcsapattal, mint annak tüzérkari főnöke, Batumba vonult. A két testvér, kiket mint kis gyermekeket választottak el egymástól, az első pillanatban fölismerte egymást. Ami Kheireddin életpályáját illeti, azt olvassuk róla, hogy a tuniszi bet Francziaországba küldte katonai kiképeztetés végett. Az ifjú rabszolga ott szorgalmasan tanult s mire urához visszatért, valamennyi társát felülmúlta ismeretei által, így lett Kheireddin Tunisz legjelentékenyebb férfiainak egyike. Belépett a minisztériumba, s állami és pénzügyekben gyakran küldték Párisba, hol a keleti politikáról irt munkája után már előnyösen ismerték. Tuniszban 1873-ban a bej első minisztere lett. Tunisz ekkor nagyon siralmas állapotban volt. Forradalmak, járványok, silány aratások, szerencsétlen pénzműveletek, pazarlás a nyomor legvégső fokára juttatták ez országot. Kheireddin erős kézzel ragadta meg a kormány gyeplőjét s erélyének, igazságszeretetének, becsületességének, értelmének s tapintatosan választott segédeinek sikerült, alig két év alatt, az egész helyzetnek jobb fordulatot adni. Helyreállította a megzavart rendet, a vagyonbiztonságot, a hitelt s emelte a jóllétet. Ez nagy dolog volt, lehetetlennak látszó, kivált ha számításba veszszük a hatalmas irigyeket, kiket Kheireddin sikerei féltékenynyé tettek s kik mindent elkövettek, hogy a bej bizalmát iránta megingassák. Szidi-Mohamed-Szadok, a tuniszi bej, nem vonta meg ugyan teljesen kegyét jótevőjétől, de fölkeltett gyanúja nem engedi, hogy miniszterének szabadkezet adjon. Kheireddin látván, hogy ily körülmények között lehetetlen tehetségét oly mértékben érvényesítnie, mint akarná, 1877-ben lemondott állásáról, s 1878 augusztus havában Konstantinápolyba ment, hol a «Muzulmán államokban szükséges reformok» czímű könyve már előre megcsinálta útját. Kheireddin Konstantinápolyban eleine mint tárcza nélküli miniszter foglalt helyet a szultán tanácsában. E minőségben teljesen megnyerte a szultán kegyét és föltétlen bizalmát, s midőn eltelt annyi idő, miszerint arra, hogy a török viszonyokat kellőleg megismerhette, múlt év deczember 4-én nagyvezéri czímmel elfogadta az elnökséget abban a kabinetben, melynek a többi között Oszmán pasa, a plevnai hős, s Karatheodory pasa, a berlini szereplésről ismert diplomata és Szaid pasa, Szovjet megbuktatója is tagjai. Az új nagyvezírnek első dolga volt a porta külképviselői által tudatni a nagyhatalmakkal, hogy az új kormány czélja híven teljesíteni mind ama kötelezettségeket, melyeket a berlini szerződés határozatai a porta vállára hárítanak s a mellett rendezni a belviszonyokat, a közigazgatást, a pénz- és hitelügyeket. Ünnepélyes alkalmakkor tett nyilatkozatai bepillantást engednek ez ember gondolkozásmódjába. Midőn az örmény deputáczió, a patriarchával élén, eljött üdvözletére, Kheireddin válaszában a többi közt ezeket mondá: «Én előttem minden ember egyenjogú. Azon leszek, hogy igazság mindenkinek egyformán szolgáltassák, részrehajlás nélkül. A hivatalok minden felekezetre való tekintet nélkül fognak adományoztatni az azokra érdemeseknek s mecseteinkben imádkozni fogunk Istenhez, hogy terjeszsze ki áldását reátok és egyházatokra.» Az orosz diplomácziának nincs oka nagy örömöt érezni Kheireddin nagyvezirré emeltetése fölött, mert ő, valamint mostani minisztertársai mind, akárminek inkább mondhatók, mint Oroszország barátainak. Az utolsó menekült. Elbeszélés. Irta: ifj. Úrhiizy Lajos. (Folytatás.) — Anyám halála után nagynéném magához vitt Pestre, mert, miként mondá, sokkal fiatalabb vagyok, mintsem nevelő nélkül ellehetnék. Nagynéném férje hires ügyvéd volt, s mint ilyen, sok jurátus szerencséje