Képes Néplap és Politikai Hiradó, 1880. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1880-08-29 / 35. szám

KÉPES NÉPLAP ÉS POLITIKAI HÍRADÓ 279 A szegény teensasszony zilált hajjal, összetépett ruhában eszméletlenül feküdt a földön. — Kelenföldi — hörgő tajtékzó ajakkal Marczi, — te megölted ezt a szegény asszonyt, tönkre tetted szü­leit, de én megbeszulom őket, imádkoztál-e már ? A mérnök csak hörgött, mind jobban jobban . . . aztán lassabban. Egyszer csak elhallgatott. Melle besza­kadt, legalább Marczi azt hitte. — Most teensasszony, — szólt gyöngéden föl­emelve az elájult nőt — jöjjön velem, hagyja el ezt az átkos házat, haza­viszem szüleihez. De a szegény teensasszony nem válaszolt; úgy feküdt Marczi karjai közt, mint valami darab fa. (Vége következik.) Petőfinek egy kiadatlan verse. Petőfinek egy kiadatlan versét közli a «Vasárnapi Újság». A költemény czíme : «V. Ferdinándhoz» s Petőfi ezt 1844-ben irta be Neumann Károly ifjúkori barátja és iskolatársa (most nyugalmazott lelkész) versgyűjtemény­es könyvébe Pesten, ki most közzéteszi. A költemény az akkori czenzurai viszonyok közt nem láthatott napvilágot.­­ A boldogult Pákh Albert ismerte e költeményt s többször emlegette: nem tudja hova lett Petőfinek V. Ferdinándhoz irt költeménye, melyet egykor neki felolvasott. A költemény igy hangzik: V. Ferdinándhoz. Igaz-e királyom, A mit mondogatnak ? Nálad hite sincs a Szabad akaratnak. Megtennél te mindent A magyar javára; Csakhogy titkos önkény korlátokba zára. S nem csak közdolgokban Vagy te korlátozva. • E gyalázatos kény Elhat ten lakó­dba. A mi örömednek Volna kutforrása, Elzárják előled, Hogy szemed se lássa. És kinek, kinek vagy ilyen szolgarabja? Szolgádnak királyom, Ki sajátod lopja! Ha ez igy van , sorsod Szivemből sajnálom .... úgy nézz a szemembe. Jó öreg királyom. Egyesületek gyűlései. A nagygyűlések napjai szoktak lenni augusztus második felében. Az idén kiválólag mozgalmas ez az időszak. Művelődési és társadalmi egyesületek üléseznek Királyhágón innen és túl. Tordán a múlt héten folyt le a székely egylet közgyű­lése, mely a székelyföld ipara és oktatásügye érdekében nagy tevékenységet fejt ki. Az országos daláregyesületek ünnepe pedig Kolozsvárit volt, s öt napig tartottak az ünne­pélyességek az ország minden részéből oda érkezett dalárdák tiszteletére. A versenyző dalegyesületek közül nyertesek let­tek : a debreczeni, szegedi, losonczi, szegzárdi, tordai, jászbe­rényi és miskolczi, melyek szép mivű serlegeket s értékes emlék­vetőfi­ tárgyakat nyertek. Az országos tűzoltók szövetsé­gének közgyűlése Pozsonyban szintén most ért véget, hová vagy 1500 tűzoltó gyűlt össze, s a tűzoltást érdeklő kérdésekben hoztak határozatokat. Volt kiállítás is tűzoltó szerekből és min­dennap valami ünnepély. A legközelebbi nagygyűlés,­ 1882-ben Zala­egerszegen lesz. Budapesten a községi jegyzők tartottak nagygyűlést e hó 22-én, s országos egyesületüket új alapszabályok szerit tervezték.­­ A magyar orvosok és természetvizsgálók pedig most üléseznek Szombat­helyen, mely kiváló vendégszeretettel fogadta a vendégeket. A gyűlés a népszerű tudományos felolvasások után kirándulást is tesz a környék nevezetes­ helyeire. Hogy már a gyűlésekből ki ne fogyjunk, megemlítjük az országos méhészeti egyesületnek Budapesten tartott közgyűlését, mely a méh­­tenyésztés érdekében működik, de még csak szerény körben mozog. A kormány 800 frtnyi évi segélylyel gyámolítja az egye­sület törekvéseit. Mi hit a nagy világban? Gladstone Olaszországban. Az angol kormány elnök, kit előhaladt kora és izgékony természete gyakran be­teggé tesz, Nápolyba megy üdülést szerezni. Az olaszok ünnepé­lyesen akarják fogadni a nekik kedves angol államférfit. Umberto király a nápolyi fejedelmi palotát bocsátja rendelkezésére. G­a­­r­­­b­a­­ d­i Kaprerából Nápolyba jön Gladstonet üdvözölni. Az oroszok és a bolgárok. Az orosz határnál, Leovónál a Pruth mellett, egy körülbelül 25,000 emberből álló hadtestet vonnak össze, melyből 10,000 gyalogos, 3000 lovas és 8 üteg már ott is táboroz. További 5000 gyalogost és 3000 lovast már szintén útnak indítottak s e haderő e pillanatban Marabu­­nár mellett áll, Besszarábiában. Filippopoliból pedig ezzel egy­idejűleg azt jelentik, hogy a keletruméliai tartománygyűlés állandó bizottsága legutóbbi titkos ülésében elhatározta, hogy a 20 és 35 év közt levő összes fegyverfogható bolgárokat össze­­íratja, hogy rövid idő alatt az egész nép fegyverben állhasson. Oroszország bizton megígérte, hogy a szükséges fegyvereket Bul­gárián át megküldi és a nem rég Filippopolba érkezett táborkari tisztek formaszerű ígéretet tettek erre nézve. A Törökország elleni tüntetést esetleg Sándor napján, szeptember 11-én akarják megkezdeni. Szerb és bolgár szövetség. A bolgár és szerb túszók közelebb összejövetelt tartottak Nisben, hol terveket állapítottak meg Szerbia és Bolgárország szövetségére. Állítják, hogy e szö­vetségnek Risztics szerb miniszter is buzgó híve, s a bolgár mi­niszterek sem idegenek tőle. Terveik ezek: Mind a két ország szövetséget köt bárhonnan jövő támadá­sok ellen. Szerbia támogatni fogja Bolgárország törekvését, hogy Kelet-Ruméliát a fejedelemséghez csatolja. Viszont Bolgárország szabályozni fogja a szerb-bolgár határokat, átengedi a szerbek által lakott területeket, és támogatni fogja, hogy Novi-Bazár felé, Mitroviczig területet nyerjen.­­ A bolgár és szerb fejedelmi kor­mányok egymással szemben kötelezik magukat az osztrák hatalom minden további kiterjesztését a Balkán félszigeten, különösen Mac­edónia irányában teljes erejökkel megakadályozni és lehetőleg, azaz egyetemben valamely nagy­hatalommal, nyíltan visszaverni, mi­közben mindkét rész had­serege közösen jár el. Mac­edónia török tartománynak Szaloniki­­val együtt Bulgáriába való bekebelezése és Bosznia török tartomány megnyerése Szerbia részére, lesz a két kor­mány közös czélja egy esetleges Ausztria elleni háborúnál. A szerb és bolgár fejedelmi kormányok közösen felhívják a montenegrói fejedelmi kormányt, hogy a délszláv véd- és daczszövetséghez csatlakozzék. E tervekben minden benne van, a­mit a szerbek és bolgárok szeme és szája megkívánhat. Egyről-másról. Szent­ István ünnepére az idén is az ország minden részéből sereglettek a vidékiek. Az olcsó vonatok utasai aug. 19-én és 20-án kora reggel érkeztek. Minden szálloda el volt lepve, az utczákon folyvást hullámzott a sokaság. A budavári ünnepély nagy fénynyel ment végbe, roppant sokaság jelenlétében. A szertartás reggel 7 óra­kor kezdődött, Schlauch Lőrincz szatmári püspök vezetése alatt. Az első király ereklyéjét rejtő kristály­szekrény körülhordozása impozáns látványt nyújtott. A várkápolnából a helyőrségi templomba vonuló menetet iparosezédek nyitották meg: utánuk jött egy század

Next