Képes Sport, 1940. július-december (2. évfolyam, 27-53. szám)

1940-12-31 / 53. szám

A BKE városligeti műjégpályáján vidáman zaj­lik az élet. A napi gondok ezernyi ráncát a friss ligeti szélben simítják ki azok a polgárok, akik időt szakítanak egy kis téli testedzésre. Csodála­tos egy világ ez. Pöttömnyi kisleánytól — aggas­tyánig, minden korosztályt megtalálunk a sima jégtükrön. Boldogan, frissen rájják­­a köröket, vidám zeneszóra. A nagyok — mármint tudásban nagyok — kü­lön elkerített jégkockában gyakorolnak. A zárt mezőben legnagyobb érdeklődéssel a magyar mű­­korcsolyázó bajnokpár munkáját figyelik. A bá­jos Szilassy Nadinka a Fred Astairre emlékeztető Kertész Ferenccel pompásnál­ pompásabb gyakor­latokat mutat be. A remekül egybehangolt pár munkája szem­et-lelket gyönyörködtető. A gyer­mekgeneráció áhítattal figyeli Nadinkáékat. Itt is, ott is felszakad egy-egy sóhaj, hej... ha én is így tudnék! Félórán keresztül figyeljük a bajnokpár munká­ját, majd miután egy kis szünetet tartanak, Na­dinkéra »csapunk le«. Megkér­ik, mondjon el mindent, amit ő, a többszörös bajnoknő a »jég­­szakmába­n« érdekesnek tart. A Nadinka beszél . . . — Hatéves koromban a BKE pályáján kötöttem fel először lábamra a »világot jelentő« korcso­lyákat. Bátyám segíteni akart, de én már az első pillanatban önálló nő voltam s minden támogatás nélkül egyedül vágtam neki a végtelen jégmező­nek. Az akkori pöttömnyi Nadinka előtt ugyanis végtelen jégmezőnek tű­nt fel a pálya. — A gyermekek szürke tömegéből Szentgyörgyi Imre igazgató emelt ki. Meglátta bennem a szuny­­nyadó tehetséget s hamarosan a kiváló bécsi Seibert mester keze alá kerültem. Seibert alatt lett naggyá Schäfer Karli és Sonja Henne s én boldogan dolgoztam a világhírű oktató útmutatá­sai szerint. Két esztendő telt el az első szárny­­próbálgatások óta s nyolcéves koromban, életem első versenyén második lettem. Azután hat éven keresztül KISOK-bajnok voltam. Hetedik gimná­­zista koromban nyertem meg az első országos bajnokságot Botond Évi és Erdős Klári előtt. Bajnoki győzelmemet 1938 és 39-ben megismeétel­­tem ugyancsak Erdős Klári és a Botond-lányok előtt. Harmadik bajnokságom után a BKE örö­kös bajnoka lettem. — Ezután elhatároztam, hogy átnyergelek a pá­ros futásra. Végtelenül szeretem ezt a műfajt. Kilencheti munka után a budapesti világbajnok­ságon hetedikek lettünk, tavaly pedig már sike­rült az országos bajnokságot elhódítanunk Kertész társaságában a Szekrényessy-testvérek elől. A­mi azt jelentette, hogy a világ negyedik legjobb párosa mi vagyunk. Az addigi sorrend ugyanis: Herbert—Bayer, Pausin-testvérek, Koch—Noach, Szekrényessy-testvérek volt. — Kik votak jégideáljai? — Technikában Sonja Henie, táncban és ritmi­kában azonban Vivian Hulthén, párosban a Her­bert—Bayer kettős. A német pár külön klasszist jelent a jégpiacon. Ameddig együtmaradnak, il­letve versenyeznek, aligit találnak legyőzőre. — Néhány intimitást kérünk a nagy jegesekről. — Arról aől­g nem írtak, hogy a világ legjobb műkorcsolyázó férfiai valamennyien mérnökök. Ernst Bayerrel, ha két percig beszélget az em­ber, máris veszi a papírt és ceruzát s rajzolni kezd. Szögeket mutat, rejtélyes mérnöki nyelven magyaráz ez a logarléces jégtudós. Szegény Maxi­val sohsem elégedett. Többet sirt ez a lány, mint nevetett, mert Bayer folyton gyötörte. Igaz, hogy nemhiába, mert ma nincs a világon még egy pár, amelyik annyit tudna, mint ők. De mérnök a zseniális bécsi Schäfer Karli is, aki többszörös műkorcsolyázó világbajnok. Európa volt 200 mé­teres mellúszórekordere, szkiffba­jnok, zeneszerző s saját jazzenekarának karmestere. Természetesen — mond­ja hamiskás mosollyal .Nadinka — Éin sem akartam elmaradni a kabalától s mérnökpartnert választottam. Kertész Ferenc szintén mérnök. () volt a bajnokságok örök másodikja. Hat tehén végzett a második helyen, míg végre tavaly ve­lem megnyerte a párosba­jnokságot. Most tüzér­­önkéntes. De ez nem gátolja abban, hogy szor­galmasan dolgozzék. — Hol mindenhol járt? — tesszük fel a követ­kező kérdést. — A legtöbbet Németországban. A Sportpalast­­ban 25 versenyen vettem részt, de megjártam Lengyel- és Csehországot, valamint Svájcot is. Mint magánember megfordultam az összes északi államokban és Olaszországban is. Érdekes, hogy Olaszországban ismeretlen a nemzetközi műkor­­csolyázás. Szinte hihetetlen, de így van. — Valamit a magánéletéről —­­kedves Nadinka. — Megleh­etős sokoldalú vagyok. Az Angol kis­asszonyoknál érettségiztem, de ezenkívül a Zene­­akadémia zongoraszakát is elvégeztem, öt nyel­ven beszélek, előadták színdarabomat s megjelent már verseskötetem is, írok novellákat, tárcákat s más apró színes dolgokat is. Ezenkívül vizs­gázott gyors- és gépírónc vagyok s négy nyel­ven képesített idegenvezető. Értek valamit a ko­reográfiához is, hiszen a legsikerültebb táncom — Brahms fa­ik magyar tánca — koreográfiáját egye­dül készítettem. — Milyen díjai vannak. — Legutóbb Németországban kitűnő rádiót és egy pompás filmfelvevőgépet nyertem. Sok ezüst­­tájam, ólomkristályvázám, szervizem is termé­szetesen rengeteg érmem van. — Legközelebbi tervek? — A januárban eldöntésre kerülő magyar baj­nokság megnyerése, no meg az erdélyi jégünne­pélyen való minél jobb szereplés. A február 1-én és 2-án bemutatandó jégünnepélyen egy ősi szé­­kely balladában megemlített szokás szerint égő ágat hozok ki egy lángoló rőzsekötegből. Ezzel a lángoló ággal lejtek el egy régi székely táncot. No de többet nem árulok el. Nem akarom előre »lelöni« a dolgot. Búcsúzunk Nadinkétól, aki visszaröppen a jégre Kertész Ferenc mellé. Remek lány ez a Szilassy Nadinka. Katonás, korekt, bájos. Békebeli fel­fogású. Látszik, hogy huszáralezredes volt az édesapja. Sok ilyen lányt kívánunk a magyar sportnak.

Next