Képes Sport, 1940. július-december (2. évfolyam, 27-53. szám)
1940-12-31 / 53. szám
A BKE városligeti műjégpályáján vidáman zajlik az élet. A napi gondok ezernyi ráncát a friss ligeti szélben simítják ki azok a polgárok, akik időt szakítanak egy kis téli testedzésre. Csodálatos egy világ ez. Pöttömnyi kisleánytól — aggastyánig, minden korosztályt megtalálunk a sima jégtükrön. Boldogan, frissen rájjáka köröket, vidám zeneszóra. A nagyok — mármint tudásban nagyok — külön elkerített jégkockában gyakorolnak. A zárt mezőben legnagyobb érdeklődéssel a magyar műkorcsolyázó bajnokpár munkáját figyelik. A bájos Szilassy Nadinka a Fred Astairre emlékeztető Kertész Ferenccel pompásnál pompásabb gyakorlatokat mutat be. A remekül egybehangolt pár munkája szemet-lelket gyönyörködtető. A gyermekgeneráció áhítattal figyeli Nadinkáékat. Itt is, ott is felszakad egy-egy sóhaj, hej... ha én is így tudnék! Félórán keresztül figyeljük a bajnokpár munkáját, majd miután egy kis szünetet tartanak, Nadinkéra »csapunk le«. Megkérik, mondjon el mindent, amit ő, a többszörös bajnoknő a »jégszakmában« érdekesnek tart. A Nadinka beszél . . . — Hatéves koromban a BKE pályáján kötöttem fel először lábamra a »világot jelentő« korcsolyákat. Bátyám segíteni akart, de én már az első pillanatban önálló nő voltam s minden támogatás nélkül egyedül vágtam neki a végtelen jégmezőnek. Az akkori pöttömnyi Nadinka előtt ugyanis végtelen jégmezőnek tűnt fel a pálya. — A gyermekek szürke tömegéből Szentgyörgyi Imre igazgató emelt ki. Meglátta bennem a szunynyadó tehetséget s hamarosan a kiváló bécsi Seibert mester keze alá kerültem. Seibert alatt lett naggyá Schäfer Karli és Sonja Henne s én boldogan dolgoztam a világhírű oktató útmutatásai szerint. Két esztendő telt el az első szárnypróbálgatások óta s nyolcéves koromban, életem első versenyén második lettem. Azután hat éven keresztül KISOK-bajnok voltam. Hetedik gimnázista koromban nyertem meg az első országos bajnokságot Botond Évi és Erdős Klári előtt. Bajnoki győzelmemet 1938 és 39-ben megismeételtem ugyancsak Erdős Klári és a Botond-lányok előtt. Harmadik bajnokságom után a BKE örökös bajnoka lettem. — Ezután elhatároztam, hogy átnyergelek a páros futásra. Végtelenül szeretem ezt a műfajt. Kilencheti munka után a budapesti világbajnokságon hetedikek lettünk, tavaly pedig már sikerült az országos bajnokságot elhódítanunk Kertész társaságában a Szekrényessy-testvérek elől. Ami azt jelentette, hogy a világ negyedik legjobb párosa mi vagyunk. Az addigi sorrend ugyanis: Herbert—Bayer, Pausin-testvérek, Koch—Noach, Szekrényessy-testvérek volt. — Kik votak jégideáljai? — Technikában Sonja Henie, táncban és ritmikában azonban Vivian Hulthén, párosban a Herbert—Bayer kettős. A német pár külön klasszist jelent a jégpiacon. Ameddig együtmaradnak, illetve versenyeznek, aligit találnak legyőzőre. — Néhány intimitást kérünk a nagy jegesekről. — Arról aőlg nem írtak, hogy a világ legjobb műkorcsolyázó férfiai valamennyien mérnökök. Ernst Bayerrel, ha két percig beszélget az ember, máris veszi a papírt és ceruzát s rajzolni kezd. Szögeket mutat, rejtélyes mérnöki nyelven magyaráz ez a logarléces jégtudós. Szegény Maxival sohsem elégedett. Többet sirt ez a lány, mint nevetett, mert Bayer folyton gyötörte. Igaz, hogy nemhiába, mert ma nincs a világon még egy pár, amelyik annyit tudna, mint ők. De mérnök a zseniális bécsi Schäfer Karli is, aki többszörös műkorcsolyázó világbajnok. Európa volt 200 méteres mellúszórekordere, szkiffbajnok, zeneszerző s saját jazzenekarának karmestere. Természetesen — mondja hamiskás mosollyal .Nadinka — Éin sem akartam elmaradni a kabalától s mérnökpartnert választottam. Kertész Ferenc szintén mérnök. () volt a bajnokságok örök másodikja. Hat tehén végzett a második helyen, míg végre tavaly velem megnyerte a párosbajnokságot. Most tüzérönkéntes. De ez nem gátolja abban, hogy szorgalmasan dolgozzék. — Hol mindenhol járt? — tesszük fel a következő kérdést. — A legtöbbet Németországban. A Sportpalastban 25 versenyen vettem részt, de megjártam Lengyel- és Csehországot, valamint Svájcot is. Mint magánember megfordultam az összes északi államokban és Olaszországban is. Érdekes, hogy Olaszországban ismeretlen a nemzetközi műkorcsolyázás. Szinte hihetetlen, de így van. — Valamit a magánéletéről —kedves Nadinka. — Meglehetős sokoldalú vagyok. Az Angol kisasszonyoknál érettségiztem, de ezenkívül a Zeneakadémia zongoraszakát is elvégeztem, öt nyelven beszélek, előadták színdarabomat s megjelent már verseskötetem is, írok novellákat, tárcákat s más apró színes dolgokat is. Ezenkívül vizsgázott gyors- és gépírónc vagyok s négy nyelven képesített idegenvezető. Értek valamit a koreográfiához is, hiszen a legsikerültebb táncom — Brahms faik magyar tánca — koreográfiáját egyedül készítettem. — Milyen díjai vannak. — Legutóbb Németországban kitűnő rádiót és egy pompás filmfelvevőgépet nyertem. Sok ezüsttájam, ólomkristályvázám, szervizem is természetesen rengeteg érmem van. — Legközelebbi tervek? — A januárban eldöntésre kerülő magyar bajnokság megnyerése, no meg az erdélyi jégünnepélyen való minél jobb szereplés. A február 1-én és 2-án bemutatandó jégünnepélyen egy ősi székely balladában megemlített szokás szerint égő ágat hozok ki egy lángoló rőzsekötegből. Ezzel a lángoló ággal lejtek el egy régi székely táncot. No de többet nem árulok el. Nem akarom előre »lelöni« a dolgot. Búcsúzunk Nadinkétól, aki visszaröppen a jégre Kertész Ferenc mellé. Remek lány ez a Szilassy Nadinka. Katonás, korekt, bájos. Békebeli felfogású. Látszik, hogy huszáralezredes volt az édesapja. Sok ilyen lányt kívánunk a magyar sportnak.