Képes Sport, 1942 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1942-01-06 / 1. szám

­ILÁGREKORD PIOLÁÉRT ás sportélet Itáliában pedig ott igazán nem olcsó mulatság a síelés. Legalább 100 lírát kell számítani útiköltségre — a nagyvárosok közül csak Torino környékén vannak hegyek —, má­sik 100 líra naponta az ellátás, ehhez jár­nak a 4—500 líránál kezdődő lécek, 150 lírás kötések, 100 lírás műfókabőrrel. Igaz, hogy cipőtől hikorglécig, kandahar-kötés­­től norvég si­ viaszig mindent találni. És hó is van, méterszámra... Nyáron ugyanez a tömeg elmegy ke­rékpározni. Ezt a sportot űzik a legtöb­ben, a versenyeken a legnagyobb a kö­zönsége. Roppant népszerű a két-, három-, sőt néha 8—10 személyes tendem. • Az 1942-es évre több nagy sporteseményt terveztek, így az atlétikai Európa-bajnok­­ságokat Rómában, a jéghokkitornát Milá­nóban, továbbá nemzetközi tenisz-, kerék­pár- és síversenyeket. Szeretnék ennek a műsornak a legnagyobb részét megvalósí­tani, egyelőre azonban mindennél fonto­sabb a nagy mérkőzés, a legnehezebb küzdelem, amelyet az egész világ szeme előtt vív meg mind a 45 millió olasz... gy. m. játék Kapott a ..ilat alól , teszi beosztásuk a tré- és mérkőzése­ké részvételt. A jég sem csök­­sőt a sportágak vége még nyert is­­szerűségében a há­­orú óta. Egy nemrég kiadott statisztika szerint . a kerékpár és a futball fog­a áé rögtön utánuk következik az aj, viszont aránylag kevesen látv­­a birkózó és vívótornákat. Az , amióta szénmegtal­arítás miatt a­z uszodákat bezárták, szintén visz­­kb­­esett A futballbajnokság mérkőzéseiből leg­alább egy tucatot láttam Milánóban. (Az Ambroziana-pályán játszanak, a 70.000 nézőt befogadó Milam-Stadiont a légvé­delmi bizottság »alkalmatlannak« nyilvá­nította). Az úgynevezett »nagycsapatok« feltűnő gyengén kezdtük, míg a Venezia, amely csak harmadik éve elsőosztályú, továbbá Schaffer Spéci csapata, az A. S. Homa és a Triestina sorra verték a kül­földön is sok dicsőséget szerzett Bolognát (utolsó!), Ambrosianát, Juventust és a többieket. Szerencséje Pozzónak, hogy má­jusig, nincs válogatott mérkőzése és csa­k­ akkor játszanak Milánóban az azurik a spanyolokkal. (Nagy mérkőzés lesz!) A régi sztárok közül csak Fiola helye biztos a csapatban, a többi helyre a fiata­lok pályáznak több eséllyel. Fiola . . . Jobb mint valaha! Egyedül nyeri a mérkőzéseket a Lazionak. És ép­pen ez a baj: nemrégiben komoly össze­tűzése támadt a vezetőséggel, mire kije­lentette, hogy nem tud úgy játszani, ha senki sem támogatja, egyetlen passzát nem adjá­k vissza, stb. Már-már azt re­besgették, hogy Piola elpártol római csa­patától, amikor kiegyeztek — átmenetileg, 1942-ben, azonban valószínűleg már a to­rinói Juventus színeiben játszik a »cso­dacenter«. A lelépési díj állítólag megja­vítja nemcsak az olasz, hanem az Európa­­rekordot is!• Minden sporteseménynél hadi­rokkantak ülnek a díszpáholyban és legalább fél perc szünetet tartanak a hősi halottakra való emlékezésül. (Miért nem vezetik ezt be Magyarországon!) Előbb a jéghokki, majd később a fut­­balljátékosok is számot kaptak és ma már csaknem valamennyi sportoló ismertető számot visel. Tervezik a versenyzők biztosításának bevezetését. Nagy fizetésemeléseket haj­tottak végre, a prémiumok is alaposan megnőttek. A l­azzia hajszál híjja, hogy ki nem esett az első osztályból az előző kampányban. Az utolsó meccsen,­­két ti­zeddel jobb gólaránya révén előzte meg a Novarát. A vezetőség állítólag közel 20.000 lírát osztott szét, akkor a mérkőzés után a játékosok között. Piola legalább 1000 pengőnek megfelelő cseleket kapott... A sokezer észak-itáliai síelő... gyalog jár. Az autóbuszjáratok csak hétköznap vannak üzemben, a kötélvasutakat is le­állították, mégis egyre többen veszik vál­­luikra a lécet a hét végén. A híres sport­helyek — Sestiere, Cortina d’Ampezzo, stb. — zsúfolásig megtelnek olaszokkal. A Tiszti Kaszinó pazarul berende­zett társalgójában, a falakra akasz­tott s bajnokokat ábrázoló portrék, valamint a szebb­nél szebb tiszte­letdíjakat tartal­mazó vitrinek tár­saságában beszél­tünk Berczelly Ti­bor főhadnaggyal, a HTVK újonnan megalakult céllövő szakosztályának ügybuzgó titká­rával. Noha a cél­lövő osztály meg­alakításának gon­dolata Berczelly főhadnagy agyában szüle­tett meg, a népszerű bajnok szerényen el­hárít minden érdemet magától. Végre — Maszlag Lajos százados bajnokkal történt rövid értekezés után — sikerült megtud­nunk a céllövő szakosztály születésének történetét. — A tisztek eddig a polgári egyesületek­ben szétszórva űzték a céllövés sportját. Miként a HVTK a vívókat, úgy most a HVTK céllövő szakosztálya a céllövő sportnak hódoló tiszteket gyűjti egybe, örömmel közölhetem, hogy a legjobbak közül eddig Badinszky László őrnagy, Vad­­nay László őrnagy, Pados Lajos őrnagy, Zsótér Bertalan százados, Simonfay Antal százados, Cságoly Tibor főhadnagy Ber­­táty László főhadnagy és Börzsönyi Lajos dr. orvos lépett be, de reményünk van arra, hogy Hradetzky Zoltán százados és Takácsy Elek főhadnagy is tagjaink sorába lép. — Hány tagja van már a szakosztálynak! — Eddig máris 35 kitöltött belépési nyi­latkozat van birtokunkban. — Kikből áll a céllövő szakosztály veze­tősége? — HVTK részéről vitéz Somogyi Endre tábornok alelnök. Ügyvezető elnök: Bod­­rossy Manó ezredes, titkár: Berczelly Tibor főhadnagy. — Hol készülődnek a tagok? — Három helyen. A hadipuskáisok Té­tén­­yben, a többi ágazatban pedig a Marci­­bányi­ téri, illetve a Horthy Miklós lőtéren. — Mely számban látszik legerősebbnek a HTVK lövőgárdája? — A pisztolyszámokban máris olyan erős a csapatunk, hogy már az első verse­nyen reményünk van az országos rekord megjavítására, hiszen Pados, Vadnay és Börzsönyi a világbajnok csapat tagja volt. — Főhadnagy úr mióta űzi­ a céllövést? — Nemrég kezdtem el, de mondhatom, hogy valósággal beleszerettem ebbe a sport­ba. A Postás versenyén indultam először s mindjárt az első versenyen 1. osztályú ver­senyző lettem. Pisztollyal győztem, a hadipisztolyban 521-et lőttem s pedig a leg­erősebb mezőnyben 3-ik lettem 277-es ered­ménnyel a 281-et lőtt Takács mögött. Megtudjuk, hogy míg Berczelly Tibor főhadnagy kardvívó bajnokságát balkezé­vel érte el, addig a céllövő versenyben jobbkézzel lő. Berczellynek tehát­­ két jobb­kezes van, ami tekintve azt, hogy eddig csak a kétbalkezest emberekről hallottunk, nem megvetendő tulajdonság. Kg: A legjobb magyar pisztolylövők belépésével megalakult a HTVK­­ éllövő szakosztálya Berczelly Tibor főhad­nagy, a HTVK bajnok­ vívója s kitűnő pisztoly­­lövője. SCHILLI JÓZSEF ÚRISZABÓ mindennemű sport- és estélyi ruhák készítőié Budapest, V., Dorottya­ utca 11. Telefon : 182-291 Gerevichné Bogáthy Erna holtverseny után győzött a HTVK I. osztályú női tőrvívó verse­nyén. A viadalon 16 hölgy vett részt s a döntőbe három HTVK-ás: Gerevich A.-né Sigmond és Benke, négy BBTE-ista: Ho­lerbachné, Zsabki, Buchwald és Gerevie J’.-né, továbbá a Postás Marvalits Gy.-je,­­ végül a BEAC Gündischbe került. A 9-es a puló közepéig Gündisch veretle­nü­l vezetett. Többek között 4:1 arányban legyőzve — életében először — a tízszeres bajnok G. Bogáthy Ernát. Ezután Benkét 4:0-ra, majd Sigmondot és Marvalitsot 4:3-ra győzte le. A Zsabka elleni 3:4-es ve­reség után visszaesett s a végküzdelemben 3-ik lett a hét-hét győzelemmel holtver­senyben első G. Bogáthy E.Buchwald kettős mögött. A döntő asszóban azután G. Bogáthy Erna rutinja győzött Buchwald ellen 4:1 arányban. A mezőnyben igen szépen vívott Buch­­wald, félidőig remekül Gündisch, határo­zott fejlődését bizonygatta Zsabka, G. Bo­gáthy azonban még nincsen teljes formájá­ban. Kissé lassú még. Hogy így is győzött, az annak a jele, hogy még mindig ő a leg­jobb, bár a feltörő utánpótlás, élén Buch­­walddal, Gündisch-sel, Zsabkával és Sig­­monddal érzésünk szerint az idén már egyenrangú ellenfele lesz bajnoknőnknek. Bitter BEAC veretlenül győzött 8 győze­lemmel az Elektromos II., III. osztályú tőrversenyen, újabb sikert szerezve az E betűs gárdának. SCHAMBACH FEST-TISZTÍT V., Vilmos császár­ út 62. Telefon : 119-045 és VIII., Baross­ utca 59. Telefon : 143-416

Next