Képes Sport, 1944. január-november (6. évfolyam, 1-47. szám)

1944-03-14 / 11. szám

Hercegprímási városuk­­ban gyönyörű sportünnepélynek voltunk tanúi az elmúlt vasár­napon. Esztergom­ felett úszócsar­­nokot avatott A rendeltetésé­nek átadott úszócsarnok, annak létrehozói és az északnyugati ■­szókerület vezetőinek, terhe­­etlen, áldozatkész sportra­jon­gása t­izt­­síték arra, hogy a jö­­vőben, úszósportunióban Esz­­tergom fiai jelentős szerepet töl­tenek be. 1920-b ban Magyarországot­ csak Egernek volt 50­0 méteres m­eleg­­vizű versenyuszodája. Buda­pesten ez évben itt rendezésre kerülő európai úszóbajnoksá­­gok miatt, megkezdődött a régi 35 méteres Császár-uszodának át méteresre va­ló átépítésee. Esztergomb­an ugyanekkor nem volt szükség Európa bajnokság­ra, esek egy s­portszezető és a sport jelentőségét felismerő lluinil/ láván vezérigazgatóra, így a strand áldozatkész tulaj­­i­onosa az Esztergomi Taka­rék- Ié­nztár Zrt. megépítette Ma­gyarország legszebb 50 méteres ■uelegvizn versenyuszod­áját, egy kis ideiglenes jellegű fe­lett téli m­ilencével együtt Esztergom ifjúsága már ak­kor is méltónak mutatkozott a páratlan ajándékra. Több úszó­in szép sikerrel versenyzett s a nyári versenyévad sohasem múlt el anélkül, hogy az ország legkiválóbb versenyzői Eszter­gomban be ne mutatták volna tudásukat. A harmincas évek közepén, egyrészt az úszószakosztály ve­zetőjének Rudolf Lesrántnak más városban való eltávozása, másrészt a téli medence tetőze­tének megrongálódása és ez­úttal a medence használatból való kiesése miatt visszaesés állott be. 1942. év tavasza nagy válto­­zást hozott. Fiatal tettrekész vezetők jöttek, akik új, eleven életerőt vittek az esztergomi úszóéletbe. Már ez évb­en Ceg­léden megnyerték az esztergo­miak a kongresszusi ifjúsági vándordíját. 1943-ban pedig, Séd Miklós váratlan győzelme révén, Magyarország 100 méte­­res ifjúsági gyorsúszóbajnok­­sága is Esztergomba került. Ezen eredmények alapján és mert Esztergomban nagy támo­gatókat sejtett, az elszakadt, ■ le szívét úgy látszik Eszter­gom­ban hagyó Rudolf Ló­ránt dr. egyetemi tanár, a Ma­gyar­­Úszószö­vetség mennyi­ségi bizottságának elnöke, elér­­kezettnek látta az időt, hogy Esztergom ifjúságát és a ma­gyar úszósi­rtot, ha méretei­ben kiesi, de kivitelben kor­szerű és a célnak megfelelő fe­lett uszodával »ajándékozzák m­eg. Felhívta a kerületi főtit- Svirt Hátravoltjai Lászlót arra, hogy tegyen lépéseket egy ál­landó jellegű fedett úszócsar­­nok ikresítésére. gazosaga magmává tette Km­ A fiatal főtitkár el­ső kopog­tatása Einczinger Ferenc taka­rékpénztári vezérigazgatónál nyitott ajtókra talált. A vezér­­igazgató elárulta, hogy mint a MUSz északnyugati kerületé­nek tiszteletbeli elnökének,­­régi titkos gondolata Eszter­gomban, egy korszerű fedett úszócsa­rnok létesüljön. A­meny­­nyiben­ megkapná a legfőbb s pártha­tőség támogatását, ak­kor ezt a gondolatot meg is va­lósítaná. Ebben a támogatás­ban nem csalódva, az Eszter­gomi Takarékpénztár Rt. igaz Szinger Ferenc vezériga­zga­tó előterjesztését. A­­sporthatóságnál ismét jó kezekbe került az »ügy«. Mert Schmidt József, a sportlétesít­mények országos felügyelője, minden olyan k­ezdeményezést teljes súlyával támogat, ami­ben a magyar ifjúság -port«»,­lási lehetőségének fe­jlesztés­­t látja, így volt ez ebben az esetben is. A »Kétszer ad, aki gyorsan ad« közmondáshoz hí­ven, egy-ke­ttőre elintézte az úszósport Józsi bácsija- az USK-segélyt én máris meg­indulhatott az építkezés. Ám­de i­ közbeszólt a mai rend­kívüli idők okozta anyaghiány, de szerencsére közbelépett Gás­­pár István dr. bányafőintéző, a MITSz északnyugati­­kerületé­nek elnöke és kimentette az építkezés kátyúba jutott szeke­rét. Ezután már zavartalan gyor­sasággal folyt a munka. Her­mann Lajos ácsmester, az esz­tergomi ipartestület elnöke a legrövidebb időn b­elül olyan­­ munkát alkotott, ami dicsére­­t­re válik nemcsak Esztergom, hanem az egész ország ipará­nak is. És itt véget ért a hosszú de jól végződött történeti Október­­b­en indította útnak Rudolf Ló­ránt dr. Mátravölgy­i Lászlót, amely útnak végén már feb­ruár 1-én fü­rödtek a ki úszóval, fűthető ,melegedővel, üvegezett tetővel ellátott esztergomi fe­dett úszócsarnokban. Azóta a finntezőkön kívül naponta több száz ifjú, a hadapródiskola nö­vendékei, leventéid, diákok és a társadalmi egyesületek ver­senyzői, üdítik testüket és lel­küket a vízben. Most­ pedig Esztergom ifjú­ságán a sor, hogy meghálálja Einezinger Ferencnek, Gáspár István úr­nak, Schmidt József­nek és a fel nem soroltaknak az esztergomi fedet­túszodat. Ezeknek az uraknak példája megmutatta, hogy a mai idők­ben is alkothatunk, csak ötlet, fokozott áldozatkészség és mun­ka szükséges ehhez. Az uszoda-avató ünnepély fe­lejthetetlenül szép volt. A ven­dégeket az OSK képviselőjét, valamint a Magyar Úszószövet­­ség részéről megjelenteket Lengváry Ákos dr. ügyvezető elnököt, Várnagy Elemér, vi­déki bizottsági elnököt, Bene­­di­ktné, S­­­teher Sarolta dr­­hölgy-úszó kapitányt, Méray János főtitkárt, Nagy Barna­­bás elnökségi tagot, a pálya­udvaron és az uszodában, a helybeli hadapródiskola növen­dékeinek és leventék díszszá­zada fogadta. Az uszodában nagysikerű ed­zés bemutatót rendeztek. Az edzésbemutató után ke­rült sor a M. N­. Sz. északnyu­gati kerületének tisztújító köz­gyűlésére, amelyen a nagy­szerűen működő tisztikart, nagy lelkesedéssel újra megválasz­tották. A díszebéden számos felszó­lalásban­­méltatták uszoda­­avatás jelentőségét és azok­nak érdemeit, akik az új fedett uszoda létrehozásán fá­radoztak. Lengváry Ákos dr. ügyvezető elnök a Magyar Jálszó Szövetség nevében Kim­czinger Ferencnek, Gáspár István dr.-nak az Esztergomi takarékpénztár Rt.-nek és Mátravölgyi Lászlónak a szö­vetség díszveretét nyújtotta át. ■lamesz « Einezinger Ferenc az Esz­tergomi Takarékpénztár Rt. vezérigazgatója, a MBS», északnyugati kerületének tiszteletbeli elnöke jfc ' 4 * Hái?***^sete ^ Az új fedett uszoda

Next