Képes Sport, 1944. január-november (6. évfolyam, 1-47. szám)
1944-03-07 / 10. szám
SZAKEMBEREKRE KELL BÍZNI A FILM SPORTJELENETEINEK BETANÍTÁSÁT ez a nagysikerűnek ígérkező »Majális« egyik tanulsága — kedves, lükteti» iramú diákfilm kerül a közeli jövőben « közönség elé. Majálm a címe és gimnazisták nyolcadik osztályának iskolát — meg iskolán kívüli — életét viszi a vászonra. A színes és érdekes mese a Képes Sport olvasótáborát annál jobban érdekli, mert parázs vívóküzdelmet is látunk a filmben. Puskás Tibor és Soros Lajos, a fiatal színész nemzedék két jeles tagja áll egymással szemben és véletlen — vagy talán nem is egészen véletlen, a baleset folytán a tér gombja leesik. Soós súlyosan megsebesül. Örömmel figyeltük a sajtóbemutatón ezt a vívójelenetet és azonnal megállapítottuk, hogy vérbeli sportember taníthatta be, olyan sportélvezetet nyújtottak a vívóművészek. Így nem is lepett meg bennünket, amikor megtudtuk, hogy a felvétel komoly előkészület eredménye és a fiatal művészek Alpár Gyula századostól, a kitűnő vívómestertől nyerték a szakszerű oktatást. Most is a vívóteremben találjuk meg Alpár Gyulát. Amikor megtudja, hogy a Képes Sport munkatársa keresi, azonnal félbeszakítja a munkát és a karddal a kezében várja az újságíró támadását. A »Majálisra« tereljük a szót. Alpár Gyula százados, vívómester, dicséri a „Majális" színész vívóit — A film újdonság nekem — mondja Alpár Gyula — most először jutottam a filmgyártás közelségébe. Barta László dr. felkérésére örömmel vállaltam el a vívójelenet előkészítését. Nem volt nehéz dolgom, mert a fiúk már ismerték a kardforgatás művészetét, s mondhaom, olyan szorgalmamat, odaadással és fegyelmezetten tettek eleget utasításaimnak, hogy öröm volt velük dolgozni. Két napon át voltam a filmgyárban s a kész jeleneteket is bematatták nékem. Örömmel látom különben, hogy mind gyakoribbak a fimben a sport jelenetek és azok előkészítését hozzá értő szakember kezébe adják. Ami azért fontos, mert a mozilátogató közönség legnagyobb részben spóroló, vagy sportrajongó, így hamar észre veszi, ha a filmben »mürostos« sportot kap. A jelenetnek drámai pillanata, amikor letörik a gomb a tér végéről. Mondka nál talán, hogy a mesternek észre kellett volna ezt venni, tehát a film beálltása valószínűtlen. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a zsűritag, vagy vívóoktató nem a fegyvereket, hanem a vívókat figyeli. Alpár Gyula nagy rajongással beszél a vívásról, látszik, hogy ez szívügye. De ha már itt tartunk, nem engedjük el egykönnyen a mestert s mostani lendülünk támadásba. — Beszéljen magáról valamit, — kérjük. Tudjuk, hogy a Ludovikások népszerű sportoktató tanára és a HTVK és a MAC vívóit oktatja, hogy bírja ezt idővel! — A sport volt mindenem. Gyulán középiskolás koromban atlétikával kezdtem. A 100 és 800 méteres országos ifjúsági síkfutásban második tettem. 1927 óta vagyok katona. Elvégeztem a Honvéd sporttanárképzőt. 1930-ban sízni is megtanultam. Olyan eredménnyel, hogy még abban az esztendőben megnyertem a hadsereg versenyen a 18 kilométeres bajnokságot. 1934— 35-ben az öttusa keret tagja lettem, majd 1935-ben kineveztek a Ludovika Akadémia tanárának. Ezután már nem volt időm versenyezni. Ma már csak az a célom, hogy tanítványaimat neveljem. Munkámat szép eredmény kísérte, hiszen tanítványaim három egyéni és négy csapatbajnokságot nyertek eddig. — Hogyan egyezteti össze a két legnagyobb ellenfél, a HTVK és a MAC vívóinak oktatását! Nem tiltakozott e még egyik sem, nem írigyliie valamelyik a másiktól! Elmosolyodik, de csodálkozó szemeiben látják, hogy nem először szögezték mellének ezt a kérdést. — Mikor én tanítványaimmal foglalkozom, — válaszolja — csak az ő személyük érdekel. Sporttudásuk a fontos, lelki és testi adottságuk s hogy ezeknek alapján minél nagyobb eredményeket hozzak ki belőlük. Mikor oktatok, igazán nem érdekel, hogy melyik egyesület vívótermében vagyok, a környezet megszűnik számomra. — Szabad egy kimondottan sportkérdést!! Milyen sportokat űzzön a vívó! •A Régi mesterek felfogása, hogy a vívó csak vívással foglalkozzék. Én azt mondom, a vívó nyáron rövidtávú futással gyakoroljon, mert ez a gyorsaságot fejleszti, ugorjon, hogy a rugalmasságéit fejlessze és ússzon, mert ez kitűnő sport az idegek megnyugtatására. Tépen pedig sízzen, mert az a tüdőt, szívet kitűnően edzi és az állóképességet fokozza. Talán egyik sport sem kíván annyi testi és szellemi együttműködést, mint a vívás. A laikus közönség általában csak az akciókat, látja, de nem tudja azt, hogy egy akciót milyen szellemi előkészítés előz meg. Nem látja azt a szellemi párharcot, amit a bevezetésben, az előkészítésben folytat a vívó, míg megteremti, vagy elfogja azt a pillanatot, amikor az akciót a legrövidebb úton a leggyorsabban és lehető legalkalmasabb pillanatban (tempó) végrehajthatja. Közben már türelmetlenül várják a mestert a vívóteremben, elköszönünk hár Alpár Gyula századostól és felkeressük a vívójeleenet aktív hőseit. Építsenek tornatermet a filmgyárba — ajánlja Soós Lajos A Spolarich-kávéházban már hangolnak a cigányok, mikor leülünk Soós Lajos a Madách-szóház tagja, a »Majális, szenvedő főszereplője mellé. Vidáman, jókedvűem fogad. Most jött a laktanyából. — Jelenleg katona vagyok. — mondja de feletteseim jóvoltából kijárhatok. — Milyen szakszerűen áll a kard a kezében... tereljük a szót a »Majálisra «. * — Hja, nem ismeretlen előttem ez a sport. Diákkoromban KI SOK trirkózóbajnokságol. Vnyertem. Soltit aftétizén am. Sívni is tanulom. Sok elfoglaltságom mellett bizony nem igen jut időm a vívásra, az most, hogy szerepem kötelez rá ismét szívesen s örömmel nyalok a kardhoz. — Mi a véleménye általában a filmről és a sportról! Nagyon fontosnak tartom, hogy a színész sportoljon. Nem ártana, ha kötelezővé tennék színészek részére a sportot. Még furcsa, hogy sokszor egy.pocakos, elpáholt férfi a hős szerelm-.v * vele szemben karcsú nádszál vékony hölgy partner áll. Miért nincsen a filmszínészeknek még ma sem sportegyesületük? Tegyék lehetvé, sőt kötelezővé, hogy a színész sportoljon. Esetleg a gyár kik vegyék a produkciós kiadásukba a fiatalok sportköltségeit. Építsenek föl egy tornacsarnokot a filmgyárban, ahol a színész naponta néhány órát gyakorol. S akkor majd ne okoz nehézséget, ha a filmhez, sporthoz értő színészt keresnek. Valósággal belepirul a mondókájába, látszik hogy művész idoláljai mellett, a sport az első számú szerrelme. — Filmszerep? — kérdezzük végül. — Legközelebbi szerepem Hausz Mária fémgyártó új filmjének egyik igen kedves szerepe. Másik filmszerepről is tárgyalok, de azt még nem kötölöm le. Nagyobb súlyt kellene helyezni a színiiskoláknak a sportra — mondja Puskás Tibor Elbúcsúzunk Soós Lajostól is felkeressük az ellenfelét, a 23 éves Puskás Tibit. »Honvéd« cigaretta füstjében burkolózva találjuk meg a művész kávéház egyik asztalánál. Katonakönyvét mutatja, melyből megtudjuk, hogy tizenegy hónapig teljesített arcvonalszolgálatot, mint páncélos. A vitézségi érem és tűzkereszt boldog tulajdonosa. — Nagyon kedvemre való, szerepet kaptam a saját, ss-ban— mondja! — A KISOK- ban 100 as úszóbajnokságot nyertem, minden sportot űzök és így vívtam is. Véleményem szerint nagyobb súlyt kellene helyzni a színiiskoláknak a sportra. A mai férfi ideál a sportoló, testben és lélekben egészséges ember. Barátok jönnek és gratulálnak Tibinek a Majális nagyszerű filmalakításához. — Még arra kérem a Képes Sportot, — mondja búcsúzóul — írja meg, hogy jövőre már tízéves színészi jubileumot ünneplem. Egyébként a tizenegy hónapos frontszolgálatom alatt egyik legkedvesebb szórakozásom éppen a Képes Sport volt. De ezeket már a csapóajtó hun mondja. Mire kiérünk az utcára, már nem is tudom merre futott ez a fürge, mindig jókedvű fiatal művészünk. Egri László Alpár Gyula század«»», vivómester ^MPOPT r Felelte »zelke« 16 és kiadó: RUCSÁNYI LÁSZLÓ. — Szerkesztteég és kiadóhivatal: Budapest, Vl. Mussolini-tér 4 t7 Nem — Telefon: 114 314. — Eltüzelés egy évre 14 P (fél évre 7.50, negyed évre 4 pengő), leventeegyesületeknek' eg^' évre 10 P («1 évre 5 P negyed évre 2.50 P), jogi személyeknek (vonalatok, hivatalok, kerületek stb.) 40 P. — Postatakarékpénztári csekkszámla 30.093. — A Képes Sport bármely képének, szövegének közlése tilos. — A beküldött kéziratokat, rajzokat fényképeket stb. nem őrizzük meg, nem adjuk vissza és értük semminemű felelősséget nem vállalunk _ Hirdetések mmára