Képes Sport, 1956. július-október (3. évfolyam, 27-43. szám)
1956-10-23 / 43. szám
Széj, 16 volsc,új tíz votk,de... Az ám. középiskolás bajnokság... újra . . . Hányadik is? .. . A riporter ül az uszodában a lelátón és ámulva jön rá, hogy bizony már a huszadikat éli, szurkolja végig — ha 1956-ban már nem is rágja tövig körmét és nem is kap ásítógörcsöt az izgalomtól, mint annak idején mohó és bohó úszó-önjelölt korában. Nézzüka versenyt, megpróbáljuk sommázni a tanulságokat és akkor óhatatlanul a régi anekdóta tolakszik emlékezetünkbe. Egy ifjú zeneszerző bemutatta új művét Liszt Ferencnek. — Hm, — mondta végül a Mester. — Az bizonyos, hogy sok új és sok szén van a darabjában. Az ifjú ragyogott. Liszt azonban folytatta: — A baj csak az, hogy ami szép, az nem új és ami új, az nem szép. Hát pontosan ezt mondhatjuk el az idei diákbajnokságról is. Ami szép benne az nem új és az új, az nem szép.• Nézzük először azt, ami szép. Szép? . . . Hm .. . hát nagyon szép a szurkoló, hajrázó osztálytárs-szurkológárda. A szigeti boltívek újabban elszoktak a zajtól és most szinte boldogan adják-veszik, visszhangozzák az ifjú hangokat. Ez valóban szép. De nem új. Mert ahogy ma bíztatják Kovács Miklóst és Kiss Lászlót, ugyanúgy hajtottuk győzelemre annak idején Fábián Dezsőt, Tátos Nándort és Elemért Rezsőt, ugyanúgy lestük legyőzte az „Árpád” a „Hunfalvy“-t... nemde, sporttársak? Szép a győztesek eredménye. Ordegh Zsuzsa fölényes nyugalommal elért 1:06.4-e, Csohány és Vigyázó hátúszóeredménye, a kis Kiss pillangóteljesítménye, Kovács Miklós kettős győzelme Babos, Uzdy és Paraszti úszása... de hát. . . egyperces diákgyorsúszónk 20 esztendővel ezelőtt is volt, a magyar úszósport közvetlen utánpótlása mindig a középiskolából került ki . . . igaz-e, sporttársak? Szépek . . . nagyon szépek a 16— 17 esztendős úszólányok, dehát azok 20 évvel ezelőtt ... a világ kezdete óta mindig szépek voltak, ugye sporttársak? Ezzel át is térhetünk szimfóniánk második tételére, az új keresésére. Új volt a sokévi átlagot mélyen „alulmúló” rendezés. Új volt a rossz futambeosztás, a nyúlós, szürke , rágógumiszerű lebonyolítás, az események mögött félórákkal elmaradó eredményhirdetés. Mindez valóban új volt. De nem szép-Új volt a ,,hátsó régiók“ gyatra produkciója. A közvetlen utánpótlás közvetlen utánpótlásával komoly bajok vannak. Akadtak, akik végig sem tudták úszni a távot, mások úgy mozogtak, mintha csak félórával azelőtt szabadultak volna az úszómester köteléről. És azok a rajtfejesek ... Az első hat helyezett után következőknek — kevés kivétellel — tréfás bemutatón és nem bajnoki versenyen lett volna a helyük. Mozgásuk gyakran volt mulatságos, de sosem volt szép. Aztán még valami. Didi, úszósportot sem sokat láttunk Itt a versenyen- Csak úszó diákokat. A testnevelő tanárok ugyanis manapság — anyagi lehetőségek, uszodahiány stb. stb. stb. miatt — jobbára csak mozgósító munkát végeznek, leküldik diákjaikat a sportkörök edzésére. Patronálás? A jól átgondolt, de mellékvizekre tért mozgalom jellemzésére csak egy példát: a Varga Katalin-gimnázium bajnok vegyesváltójának négy tagja — négy sportkörben, úszik. Szépet láttunk, újat láttunk, de a kettő sosem esett egybe Pedig hát akad a diák úszósportban is szép újdonság. Csak az nem a bajnokságon látható. Hanem lenn a Rudasban, ahol az egyes úszótanfolyamokon, több, mint 3000 diák nyüzsög, fürdik és sportol minden délután. Egyszer majd oda is lelátogatunk. P: Mit láttunk a diákbajnokságon? Láttunk először is néhány kitűnő teljesítményt. Ezek közül is kimagaslik ördögi Zsuzsa (fent) könnyedén, szinte „félkézzel” elért 1:06.4 mpes ideje. Láttuk továbbá a patronázsrendszer csődjét. A Varga Katalin gimnázium bajnok vegyesváltójának négy tagja négy sportkörben edz. Középen: Csamba Zsuzsa (Cs. Vasas), Török Ágnes (Bp. Kinizsi), Pósa Judit (Mávaut) és Szülő Klára (Bp. Vörös Lobogó). Láttunk végül sok-sok diákúszót, akik azonban inkább diákok voltak, mint úszók. Lent: egy tipikus „rajthasas” a sok közül). (Semler Ágota felvételei)