Képes Sport, 1956. július-október (3. évfolyam, 27-43. szám)

1956-10-23 / 43. szám

Széj, 16 volsc,új tíz votk,de... Az ám. középiskolás bajnokság... újra . . . Hányadik is? .. . A riporter ül az uszodában a le­látón és ámulva jön rá, hogy bi­zony már a huszadikat éli, szur­kolja végig — ha 1956-ban már nem is rágja tövig körmét és nem is kap ásítógörcsöt az izgalomtól, mint annak idején mohó és bohó úszó-önjelölt korában. Nézzük­­a versenyt, megpróbáljuk sommázni a tanulságokat és akkor óhatatla­nul a régi anekdóta tolakszik em­lékezetünkbe. Egy ifjú zeneszerző bemutatta új művét Liszt Ferencnek. — Hm, — mondta végül a Mester. —­ Az bizonyos, hogy sok új és sok szén van a darabjában. Az ifjú ragyogott. Liszt azonban folytatta: — A baj csak az, hogy ami­ szép, az nem új és ami új, az nem szép. Hát pontosan ezt mondhatjuk el az idei diákbajnokságról is. Ami szép benne az nem új és az új, az nem szép.• Nézzük először azt, ami szép. Szé­p? . . . Hm .. . hát nagyon szép a szurkoló, hajrázó osztály­társ-szurkológárda. A szigeti bolt­ívek újabban elszoktak a zajtól és most szinte boldogan adják-veszik, visszhangozzák az ifjú hangokat. Ez valóban szép. De nem új. Mert ahogy ma bíztatják Kovács Miklóst és Kiss Lászlót, ugyanúgy hajtot­tuk győzelemre annak idején Fá­bián Dezsőt, Tátos Nándort és Ele­mért Rezsőt, ugyanúgy lestük le­­győzt­e az „Árpád” a „Hunfalvy“-t... nemde, sporttársak? Szép a győztesek eredménye. Ordegh Zsuzsa fölényes nyugalom­mal elért 1:06.4-e, Csohány és Vi­gyázó hátúszóeredménye, a kis Kiss pillangóteljesítménye, Kovács Miklós kettős győzelme Babos, Uzd­y és Paraszti úszása... de hát. . . egyperces diákgyorsúszónk 20 esz­tendővel ezelőtt is volt, a magyar úszósport közvetlen utánpótlása mindig a középiskolából került ki . . . igaz-e, sporttársak? Szépek . . . nagyon szépek a 16— 17 esztendős úszólányok, dehát azok 20 évvel ezelőtt ... a világ kezdete óta mindig szépek voltak, ugye sporttársak? Ezzel át is térhetünk szimfóniánk második tételére, az új keresésére. Új volt a sokévi átlagot mélyen „alulmúló” rendezés. Új volt a rossz futambeosztás, a nyúlós, szürke , rágógumiszerű lebonyolí­tás, az események mögött félórákkal elmaradó eredményhirdetés. Mind­ez valóban új volt. De nem szép-Új volt a ,,hátsó régiók“ gyatra produkciója. A közvetlen utánpót­lás közvetlen utánpótlásával komoly bajok vannak. Akadtak, akik végig sem tudták úszni a távot, mások úgy mozogtak, mintha csak félórával azelőtt szabadultak volna az úszó­mester köteléről. És azok a rajt­fejesek ... Az első hat helyezett után következőknek — kevés kivé­tellel — tréfás bemutatón és nem bajnoki versenyen lett volna a helyük. Mozgásuk gyakran volt mulatságos, de sosem volt szép. Aztán még valami. Didi, úszóspor­tot sem sokat láttunk Itt a verse­nyen- Csak úszó diákokat. A test­nevelő tanárok ugyanis manapság — anyagi lehetőségek, uszodahiány stb. stb. stb. miatt — jobbára csak mozgósító munkát végeznek, lekül­­dik diákjaikat a sportkörök edzé­sére. Patronálás? A jól átgondolt, de mellékvizekre tért mozgalom jel­lemzésére csak egy példát: a Varga Katalin-gimnázium bajnok vegyes­­váltójának négy tagja — négy sportkörben, úszik. Szépet láttunk, újat láttunk, de a kettő sosem esett egybe Pedig hát akad a diák úszósport­­ban is szép újdonság. Csak az nem a bajnokságon látható. Hanem lenn a Rudasban, ahol az egyes úszó­­tanfolyamokon, több, mint 3000 diák nyüzsög, fürdik és sportol minden délután. Egyszer majd oda is lelátogatunk. P: Mit láttunk a diákbaj­nokságon? Láttunk elő­ször is néhány kitűnő teljesítményt. Ezek kö­zül is kimagaslik ör­dögi­ Zsuzsa (fent) könnyedén, szinte „fél­kézzel” elért 1:06.4 mp­­es ideje. Láttuk továb­bá a patronázsrendszer csődjét. A Varga Kata­lin gimnázium bajnok vegyesváltójának négy tagja négy sportkörben edz. Középen: Csamba Zsuzsa (Cs. Vasas), Tö­rök Ágnes (Bp. Kinizsi), Pósa Judit (Mávaut) és Szülő Klára (Bp. Vörös Lobogó). Láttunk végül sok-sok diákúszót, akik azonban inkább diákok voltak, mint úszók. Lent: egy tipikus „rajt­­hasas” a sok közül). (Semler Ágota felvételei)

Next