Képes Sport, 1956. július-október (3. évfolyam, 27-43. szám)

1956-10-23 / 43. szám

rajthelyhez. A rajt előtt két perccel derült ki, hogy Waern könnyű influenzája miatt nem indul. Nielsen rajthoz állt: Mégegyszer a „spanyol iskoládtól Erausquin 83 méteres ga- relyhajítása világszerte nagy visszhangot keltett. A zürichi Sport részletesen beszámol az ú] ,*forgótechatkáról“. Erausquin (mozgása teljesen megfelel a nemzetközi szabálynak, a ge­relyt a kötésnél markolja meg, heggyel előre hajítja el úgy, hogy a hegy repülés közben is állandóan előrenéz és így is ér földet. Erausquin nekifutása közben forgó mozgást végez, úgyhogy egész technikája erő­sen emlékeztet a füleslabda- dobásra. Az 50 éves mester új mnz.gássbcozgtát a baszk ..Bánj» Vasca“ népi játékból alakítót fa És még egy jellemző adat: Erausquin első spanyo/^bajndk- aágát 25 évvel ezelölfojwerte, 55 méteres eredménhyel.Ma. 50 '40és korában, már ÍB3,40 rróifejis dobott. Nertlflatoet rosl|^tófe tcdhnika.... í: '-ip Mintha Sophokles I irta.volna Az új sorstraegé^ia oar Nielsen, a fcuurRm'dán at­léta. Nielsen egyenes, becsüle­tes jelleme összeütközött a kö­rülményekkel, vezetői lelkiisme­retlenségével és — mint ilyen­kor lenni szokott — nem a lelki ismeretlenség bukott el. Történt, hogy Nielsént egye­sülete Stockholmba küldte, hogy ott az új svéd csillaggal, Waem- nel mérkőzzék. Nielsen alapos hűléssel kelt útra, fogvacogva, magas lázzal vánszorgott a — Csak nem hagyom cserben a klubomat, mikor annyit köl­töttek erre az utazásra. Rajthoz állt, kikapott és — még betegebb lett. Koppenhágába visszatérve már az utcán voltak a plákátok: „Nagy északi 1500! Nielsen utolsó versenye!“ — pergett a hagydob. És — jóllehet a „nagy északi 1500“ kútbaesett, sem Waern, sem Boysen nem jött el, Nielsen vezetői unszolására mégis rajihoz állt. 3:50-nel, szá­mára gyenge idővel győzött és most — ágyban fekvő beteg. Ha egyáltalán indulni akar Melbourne-ben, hetekig pihen­nie kell. Pihennie akkor, ami­kor ellenfelei az utolsó simitá- ■ sokat végzik f orgiájukon. ' A vezetők, a^l^lukátf^yano- gatjákW'ő, tí0gy a stadion Sportpalota KuMa ’kán legendás tündér- palotája is téerétty bódé a no­vember 1 -é n ^megny ü4_ mos zk- •vai fedett sportcsarnokhoz ké­mest. Az új Colosssßim fűtéséről például 19 kilométeres csőháló­zat gondoskodnia nagyterem pedig . csekély 250 ezer légköb­métert WürUtrtalmú“. Nem is kell valami nagy matematikai tudás ahhoz, hogy az adatokat értékelni tudjuk. Ignaco Ruegg megérkezett Melbourne-be Nem hajón, nem repülőgé­pen. nem vonaton — gyalog. A vállalkozó kedvű turista 1955. január tizedikén indult Svájc­ból és három kontinensen át kereken 16 300 kilométert tab palt Melbourne-ig. A hosszú séta természetesen nem volt afféle vasárnapi kirándulás. Görögországban árvizek állták útját. Törökországban tizenkét­szer csukták börtönbe — vizum- differenciák miatt.' Teheránban 300 kilométeres sivatagi utat kel­lett megtennie 50—60 fokos me­legben, 34 kilós hátizsákkal, Sin- gapore-ban munkába állt, hogy a hajójegyét megkeresse. Beha­józás előtt meg meg is operál* ták. Caimsben megkönnyeb­bült sóhajjal szállt partra: — No, már csak 3800 kilóm& terem van hátra. A hatodik 10,3-as Jurij Baslikov, a- moszkvai Pedagógiai Főiskola hallgatója az Ogyesszában megrendezett szovjet főiskolai bajnokságon 10J mp-cel nyerte a 100 m-es síkfutást. Ebben az évben már ő a hatodik 10,3-as szovjet vág­tázó. Nagy verseny lesz a mel- bourne-i 4x100! Lábbal meat a kapus! Kemény ás izgalmas küzdelmet hozott Párizsban a 2:t-es francia győzelemmel végződött Franciaország—Szovjetunió válo­gatott viadal. Az utolsó negyedórában felülkerekedett a szovjet csapat, de a franciák jól. védekeztek. Szalnyikov elöl Kemetter lábbál tisztáz. ' Hátrább Kaelbel. (UP képtávlrata) Bemutatjuk Félix Erausquint, A jól megtermett családapa saját- találmányi! üj technikájával ll.it m-es eredményt ért el a gerelyhaj!­tiivSban. (ÖT* felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék