Képes Sport, 1956. július-október (3. évfolyam, 27-43. szám)

1956-10-23 / 43. szám

Mégegyszer a „spanyol iskoládtól Erausquin 83 méteres ge­­relyhajítása világszerte nagy visszhangot keltett. A zürichi Sport részletesen beszámol az új ,„forgótechnikáról“. Erausquin­­mozgása teljesen megfelel a nemzetközi szabálynak, a ge­relyt a kötésnél markolja meg, heggyel előre hajítja el úgy, hogy a hegy repülés közben is állandóan előrenéz és így is ér földet. Brausquin nekifutása közben forgó mozgást végez, úgyhogy egész technikája erő­sen emlékeztet a füleslabda­­dobásra. Az 50 éves mester új moz­gásshcozgtát a baszk ,­Bánja Vasca“ népi játékból alakítot­ta És még egy jellemző adat: Erausquin első spanyol^bajnok­­aágát 25 évvel ezelött elverte, 55 méteres eredménnyel.Ma. 50 '40és korában, már 1B3,40 rróifej is dobott. Nert­flatoet rosl|^tófe technika.... 1: '-ip Mintha Sophokles I irta­ volna Az új sorstraegéria var Nielsen, a fcvurum­ dán at­léta. Nielsen egyenes, becsüle­tes jelleme összeütközött a kö­rülményekkel, vezetői lelkiisme­retlenségével és — mint ilyen­kor lenni szokott — nem a lelki­ismeretlenség bukott el. Történt, hogy Nielsent egye­sülete Stockholmba küldte, hogy ott az új svéd csillaggal, Waern­­nel mérkőzzék. Nielsen alapos hűléssel kelt útra, fogvacogva, magas lázzal vánszorgott a rajthelyhez. A rajt előtt két perccel derült ki, hogy Waern könnyű influenzája miatt nem indul. Nielsen rajthoz állt: — Csak nem hagyom cserben a klubomat, mikor annyit köl­töttek erre az utazásra. Rajthoz állt, kikapott és­­ még betegebb lett. Koppenhágába visszatérve már az utcán voltak a plakátok: „Nagy északi 1500! Nielsen utolsó versenye!“ — pergett a hagydob. És — jóllehet a „nagy északi 1500“ kútbaesett, sem Waern, sem Boysen nem jött el, Nielsen vezetői unszolására mégis rajthoz állt. 3:50-nel, szá­mára gyenge idővel győzött és most­­ ágyban fekvő beteg. Ha egyáltalán indulni akar Melbourne-ben, hetekig pihen­nie kell. Pihennie akkor, ami­kor ellenfelei az utolsó simitá­­■ sokat végzik f orgiájukon.­­ A vezetők, a^l^lukátf^vano­­gatják b'ő, tí0gy a stadion Sportpalota KuMa ’kán legendás tündér­­palotája is téeretty bódé a no­vember 1 -é­n ^megny­it4_ mos­zk­­&val fedett sportcsarnokhoz ké­pest. Az új Colossspim fűtéséről például 19 kilométeres csőháló­zat gondoskodni a nagyterem pedig­­ csekély 250 ezer légköb­métert Würtartalma“. Nem is kell valami nagy matematikai tudás ahhoz, hogy az adatokat értékelni tudjuk. Ignace Ruegg megérkezett Melbourne-be Nem hajón, nem repülőgé­pen, nem vonaton , gyalog. A vállalkozó kedvű turista 1955. január tizedikén indult Svájc­ból és három kontinensen át kereken 16 300 kilométert ral­palt Melbourne-ig. A hosszú séta természetesen nem volt afféle vasárnapi kirándulás. Görögországban árvizek állták útját. Törökországban tizenkét­szer csukták börtönbe a vízum­­differenciák miatt.­ Teheránban 300 kilométeres sivatagi utat kel­lett megtennie 50—60 fokos me­legben, 34 kilós hátizsákkal. Sin­­gapore-ban munkába állt, hogy a hajójegyét megkeresse. Beha­józás előtt még meg is operál­­ták. Caimsben megkönnyeb­bült sóhajjal szállt partra. — No, már csak 3800 kilomé­terem van hátra. A hatodik 10,3-as Jurij Baslikov, a­ moszkvai Pedagógiai Főiskola hallgatója az Ogyesszában megrendezett szovjet főiskolai bajnokságon 101 mp-cel nyerte a 100 m-es síkfutást. Ebben az évben már ő a hatodik 10,3-as szovjet vág­tázó. Nagy verseny lesz a mel­­bourne-i 4x100! Lábbal ment a kapus! Kemény és izgalmas küzdelmet hozott Párizsban a 2:1-es francia győzelemmel végződött Franciaország—Szovjetunió válo­gatott viadal. Az utolsó negyedórában felülkerekedett a szovjet csapat, de a franciák jól­ védekeztek. Szalnyikov elöl Remetter lábbal tisztáz.­­ Hátrább Kaelbel. (UP képtávirata) Bemutatjuk Félix Brausquint. A jól megtermett családapa saját­­találmányi f­aj technikájával ll.it­m-es eredményt ért el a gerelyhaj­­tn­vában. (CTI felvétele)

Next