Képes Sport, 1958. január-június (5. évfolyam, 1-25. szám)

1958-01-28 / 4. szám

VAKÍTÓAN SZIKRÁZOTT a frissen hullott porhó. A fes­tői környezet sok hazánkfiának és újabban szépszámú külföldi­nek nyújt felüdülést Galyatetőn s ad friss erőt a jövőbeni alko­tásaihoz. Az elmúlt héten gyakran sza­kították meg a harsány kacajt — a Galyatetőn üdülők vidám nevetését —, a versenybírák •rajthoz szólító utasításai A természet a sízés kedvelői­vel igen mostohán bánik ha­zánkban. A téli hónapokban csak rövid ideig áll sportolásra­­alkalmas hó rendelkezésükre. Emiatt nem képesek egy-egy idényre alaposan felkészülni. Ennek ellenére bámulatra méltó a fanatizmusuk és talán éppen A legeredményesebb magyar versenyzőnő: Kőváriné Szend­­rődi Ildikó. Három bajnoki aranyérmet szerzett a nemzet­közi bajnokságon , természeti nehézségek teszik őket igazi sportemberekké. Szemet gyönyörködtető, s szí­vet felemelő látvány ilyenkor a nemzetközi bajnokság színhelye. S ezt látva, részben megértjük a sísport hódolóit, akiknél nem lehet tudni, mi a nagyobb hajtó­erő: a sportág szeretete, vagy a természet iránti rajongás. Eze­ket az embereket ugyanis téleli a hegy, a hó birodalmában, nyáron a Balaton vitorlásain, vagy a Sajó, a Duna kajakjai­ban láthatjuk leginkább. Az igen jó erőt képviselő ro­mán és lengyel versenyzők által fémjelzett mezőnyben a mieink sikerei — még ha nem is elégí­tettek ki bennünket és a sok-sok érdeklődőt minden számban — igen elismerésre méltóak. SZEGÉNYES hóviszo­­NYAINK miatt legjobbjaink — még a múlt hónapban — né­hány hetet külföldön töltöttek a megfelelő felkészülés érdekében. Román és lengyel barátaink elő­nyét azonban ez idő alatt nem igen lehetett behozni. Verseny­zőink többségének e nemzetközi bajnokság volt ebben a sí-idény­ben az első rajtjuk. A bajnokság megrendezése tűzpróbája volt az újjászerve­zett Sí Szövetségnek. Aki évek­kel ezelőtt is ismerte a verseny mostani pályáinak állapotát, az tudja csa­k megfelelően értékel­ni a nagy munkát, amelyet e sportág szerelmesei végeztek egész nyáron át és őszön ke­resztül, hogy a pályáik a nem­zetközi bajnokság követelmé­nyeinek mindenben megfelelje­nek. A vezetők törekvése sike­rült. S a nyáron át hullajtott sok verítéknek lassan beért a gyümölcse. Ezért minden elis­merésünk az övék! Nem dicsérjük ennyire a versenyeik rendezését, ahol ala­posabb gondoskodással és előre­látással — például egy-két hangszóró felszerelésével — meg­könnyíthették volna, különösen az alpesi és ugrószámoknál a szépszámú és hálás közönség tájékoztatását. A MAGYAR VERSENYZŐK teljesítményei közül — ismerve felkészülési lehetőségeiket — Kőváriné Szendrődi Ildikó két nemzetközi számban aratott győzelme, valamint Sajgó Pál sikere a futószámokban, maga­san kiemelkedett. Mindkét versenyző példaképe az igazi sportembernek, s ezért teljesítményüket, sikerüket, is­merve az eddig eltelt esztendők alatt végzett munkájukat, igen nagyra értékeljük, s a sportbará­tok nevében ezúton gratulálunk teljesítményükhöz! A RÉSZVEVŐ KÜLFÖL­DIEK mennyivel tartanak előttünk a „havas“ edzésekben, elsősorban a lesikló számokban lehetett megállapítani. Bizton­ságuk és gyorsaságuk — főleg a férfiaknál — a mieink fölé nőtt. Különösen a románok fiatal Az alpesi számok hősei. Balról: az óriásműlesiklás bajnoka, a román Christoloveanu, középen a nemzetközi műlesikló bajnok: T. Barnowski (Lengyelország), jobboldalon a fiatal magyar műlesiklóbajnok: Bartus (Honvéd)

Next