Képes Sport, 1960. június-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1960-09-20 / 38. szám

Olimpiái Heten vagyunk, uram... MERÉNYLET Egy párizsi ékszerész különös ajándékot küldött a Szervező Bizottság címére. Hét brosstűt, az olimpiai fáklya „remekbe- kicsinyített” mását. S mellé egy levelet: „Kérem, szíveskedjék ezt az olimpia hét legeredményesebb versenyzőjének átadni.” A névsor: Dawn Fraser, Ani­ta Lonsbrough, Ingrid Krämer, Larissza Latinyina, Wilma Ru­dolph, Jolanda Bálas és Giu- senma Leone. A hetedikkel — enyhén szól­va — nem értünk egyet. Viszont Signorina Leone ugyebár olasz s a Vatikán tájé­kán a szentek keze még a meg­engedettnél is jobban hajlik... sajátmaguk felé. Vix«lni jó Ezt a Javaslatot Harold Connolly tette - és edzője, George Eastman teljes súlyával támogatta. Azt mondta Connolly:- Szakítsunk végre a salakos do­bókörökkel. Tessék azt a kört va­lami egészen síma. fényes anyaggal borítani. Müanyagfelilletet ajánla­nék, vagy mégínkább - ragyogóra kefélt parkettet. A javaslat oka: Connolly egészen vékonytalpú, könnyű cipőt visel a dobáshoz és állítása szerint egy-egy verseny során hat-nyolc párat Is el- nyű. Persze, kiesni — mezítláb is lehet. „Férfi a nők falujában!” — a lapok órási címszalagokban uvöltötték világgá a hírt s a „betörő” — tulajdonképpen ép­pen ezt akarta, erre vágyott. Egy Andre Dumont nevű — patologikus feltűnési viszketeg- séggel (arrafelé exisztencializ- musnak nevezik az ilyesmit) megvert francia fiatalembernek sikerült megvesztegetnie a „női szakasz” szigorú őreit. Jelen­tős borravaló fejében megen­gedték neki, hogy tíz percig a falu utcáin sétálhasson. A falu meglehetősen elhagyatott volt éppen, lakói történetesen „más­sal” — versenyzés, edzés ... csekélység — voltak elfoglalva. Andre mesterbe csak egy-két olimpiai lányka botlott, de azok sem rémültek meg túlságosan. Dumont sporttárs csalódottan távozott. Ha kimegy a stadion­ba, ott a százezer „vegyesnemű” néző körében — bizonyosan sokkal nagyobb feltűnést kelt. A sakktáblás ingével, a mell­középig érő szakállával, lobogó hajával, cowboynadrágjával, indiánsaruj ával. — Nem volt „nagy ügy” — mondta szomorkásán az újság­íróknak. ök aztán „nagy ügyet” csi­náltak belőle. Es Andre megvigasztalódott. Es hamvad a láng ... az árbócra felkúszik a múlt, a jelen és a Jövő olimpiájának zászlaja: a görögöké, az olaszoké és a Japánoké Alegérkcztek. 1. OUmptásalnk újra magyar földön, t. .Jönnek már!" A legtflrelmetlenebb várakozók csoportja, A feleségeké, testvéreké, édesanyáké. 3. „Igyekeztünk becsülettel helytállni.” A bajnokok ne­vében Kárpáti Rudolf fogadta az üdvözléseket. *. „Hogy Is volt csak az Acqua Sántán?” — Kállai Gyula az öttusázók nagy pillanatait Idézi fel Németh Ferenccel

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék