Képes Sport, 1965. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1965-05-11 / 19. szám
1. Rácz Károly belépett a „négyszázasok” klubjába. Hazánkban ő a tizenhatodik tag. Összeredménye: 420 kg. 2. A még ifjúsági korú Holtzreiter Sándor 250 kg-os teljesítménnyel maga mögé utasította a felnőtteket is. 3. Benedek arcáról sugárzik az öröm. 110 kg-os új csúcsához gratulál Horváth József edző — Hiába, nincs szerencsém — mondta Bagócs. — És nekem? — kérdezte Benedek. A fenti párbeszéd előzményéhez tartozik, hogy Benedek országos csúcsot javított, Bagócs élete legjobb eredményével szintén első lett a vidéki súlyemelőbajnokságon. Ám a két versenyző joggal panaszkodott. Részint mert az elégedetlenség a fejlődés hajtóereje, részint mert a debreceni versenyen sok minden másképp történhetett volna Ami kettőjüket illeti: ha Benedek nem versenyen kívül javítja meg Földi országos csúcsát, összetett eredménye kerek tíz kilóval lenne több ma. Bagócs is kis szerencsével közelebb lehetne a 390 kilóhoz, mint most a 380-hoz. Ami a többiekre vonatkozik: Holtzreitert, az egri Tóth Elemér kitűnő tanítványát azért hívták meg erre a versenyre, hogy lehetőséget adjanak neki az ifjúsági csúcs megjavítására. És mit csinál a 18 éves „gyerek”? Könnyebb testsúlyával megelőzi Gerda Józsefet és megnyeri a felnőtt bajnokságot... — Nehéz volt? — kérdeztük. — Nemcsak a súlyzó... — mondja. — Ipari tanuló vagyok, és jelenleg Gyöngyösön. Persze hogy nem készülhettem úgy, mintha az edzőm keze alatt dolgozom. Ráadásul a kezemről csak a múlt héten vették le a gipszet... — De most boldog vagy? Kisfiúsan mosolyog. Meglehetősen beszédes válasz ez. És mint a legalacsonyabb súlycsoport győztese, elsőként veszi át az aranyérmet. Aranyérmet kapott Tóth Géza és Huszka Mihály is. Mindketten toronymagasan lettek elsők. Azt szoktuk mondani — ez csak természetes. De most jóformán minden nehézség nélkül győztek. Ez pedig már nem lenne olyan természetes, ha... Ha nem Európabajnokságra készülnének. Tóth Géza: — Egész héten nagyon sokat emeltem. Külön erre a bajnokságra nem készültem. Ha itt nagy eredményt akartam volna, legalább egy hetet ki kell hagynom az erős munkából, s Szófia előtt — azt hiszem érthető — minden percet ki kell használnunk ... Esetleg még olyan áron is, hogy elveszítjük a vidéki bajnokságot. Azért erre nem került sor ... Huszka csaknem szó szerint ugyanezt mondta. És ebben rejlik a — nem rossz, de — nem is kiemelkedő eredmények másik magyarázata. Sőt van egy harmadik ok is még. Földi, Veres és Ecser sérülés miatt távol maradtak. Egy Benedek—Földi párharc, vagy Nemessányi budapesti eredményének tudatában Ecser, a három említett ellenérv ellenére is nagyot lendített volna a verseny színvonalán. S akkor talán Vranyecz Kálmán főtitkár nyilatkozatában sem szerepelt volna a „kivételével” szó. — A korábbi évek vidéki bajnokságainál jóval színvonalasabb volt a verseny. Az élmezőny, a válogatottak kivételével. A „majdnem" válogatottak és a középmezőny nagyon sokat javult... Egyszóval jó kis verseny volt. Kis szerencsével akár nagy verseny is lehetett volna .. Naményi József Tükörkép? Igen! De az EB még messze van ! A VIDÉKI BAJNOKSÁG GYŐZTESEI I (légsúlytól felfelé): Holtzreiter I (Eger), Benedek (Oroszlány), Bagocs (Oroszlány), Huszka (Orosz- I lány), Kovács L. (Debreceni), Tóth Géza (Szombathely), Rácz ■ Károly (Tatabánya). A BUDAPESTI SÚLYEMELŐBAJNOKSÁGON I szintén született egy országos I csúcseredmény. Nemessányi Ar | |pád, aki ezúttal nehézsúlyban I indult, Ecser Károly 147,5 kg-os I országos csúcsát javította meg I másfél kilóval. A budapesti baj- Inokok: Nagy R. (Testvériség), | I Fedelevics (Csepel), Bach (Cse- , pel), Bakos (Testvériség), Nagy 4 * F. (Csepel), Vanczák (Csepel), I | Nemessányi (Csepel). ||