Képes Sport, 1965. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1965-03-09 / 10. szám

Milyen szívesen köszöntünk egy-egy ifjú tehetséget, s mu­tatjuk be őt a sportszeretők­nek: ím, ez ő és ő, ezt és ezt tudja ma, jegyezd meg a ne­vét, sokszor fogsz még róla it, hallani! Aztán van úgy, hogy csalat­kozunk. A képességeket túloz­tuk el, vagy nem számoltunk az emberi gyarlósággal. Nincs azonban időnk a búsulásra, új­­ra és újra jön az új tehetség,■ az új öröm, amely feledteti a csalódást. Bátori István 18 éves lesz. Hajtókáján ott a keskeny sza­lag­­érettségi előtt áll. S a szakvezetés bizalmából a válo­gatott keretben készül az 1966. évi Európa-bajnokságra. Pedig­­ nem is rajta, Zsig­­mond Mátyáson, a Csepel SC atlétika-edzőjének erőszakossá­gán, makacsságán múlott az egész. 1960-ban meglátta Báto­rit egy csepeli középiskolás versenyen. Nézte a vidám ka­valkádot, s megfogta a fiú nyersen is könnyed, ritmikus mozgása, szép futása. Felírta a nevét és címét, s meghívta őt a csepeli atléták legközelebbi edzésére. A fiú nem jelentke­zett. Akkor levelet írt neki. Egyet... tízet, a­­ húszat... Mint a szerelmes, amely nem képes lemondani. „Nem szabad kihasználatlanul hagynod a te­hetségedet ...” „Most kezdjük a tavaszi munkát és szeretettel várunk ...” „örülnénk, ha je­lentkeznél ...” Azt mondja Bá­tori, egy doboz tele van ezekkel a hívó, „csábító” levelekkel. Másfél év után az egyik levél­nek nem tudott ellenállni. Le­ment egy edzésre. S már ezen az első edzésen Zsigmond győ­zött — nem kellett többet leve­let írnia ... Fokozatosan, óvatos szeretet­tel vezette rá a fiatal fiút a munka, az atlétika szeretetére. Ne legyen riasztó számára a sport, de érezze meg, hogy a sok edzés, a rendszeres fel­készülés az alapja a jövő ter­­vezgetésének. 1963- ban már a legjobb ma­gyar serdülő eredményt érte el 100 és 400 m-en. 1964- ben, mint első éves ifi válogatott a svéd, a román és osztrák fiatalok ellen. S csak­nem mindig győz. Az ifi EB-n — ahol általában már az utolsó éves ifjúságiak vesznek részt — harmadik lett 200, s ötödik 100 m-en. Idehaza pedig listavezető 100, 200 és 400 m-en. 100 m-es ered­ményével — 10,5 mp — negye­dik a felnőtt ranglistán! Ezt a telet már csaknem „na­­gyosan” dolgozta végig. Az ala­pozás alatt naponta edzés, s február 1-től az EB-keret. Dél­előtt iskola, délután edzés, este tanulás. Sok? Azt mondja, igen. De le akar érettségizni és tovább akar tanulni. Futó akar lenni és jó eredményeket akar elérni. Patai Zsigmond testnevelő ta­nárja engedélyével — és segít­ségével — a testnevelési órá­kon is a fejlődését szolgáló ed­zésmunkát végez. És bizakodik és szépnek lát­ja a jövőt. Tudja, hogy saját szerencséjének kovácsa, s úgy érzi, lesz ereje — persze Zsig­mond Matyi bácsi, meg a válo­gatottban Sir dr. segítségével — végigcsinálni mindazt, ami a nagy eredmény­ek eléréséhez szükséges. Akkor pedig — mi n­em csa­lódhatunk, budai Toldy Ferenc Gimnázium épü­lete — évszázados. Ugyanilyen a tor­naterem is. Hogy nagyobb legyen a kontraszt, a legfiatalabb teniszezők tartják itt az erőn­léti edzésüket. A vastag falak között soha nem hal el a nevetés. A Galen Kupa keret 8 tagja közül hat - Korpás Moszkvában játszik, Mayer László Szombathelyen készül - nehéz medicin lab­dákkal dobálódzik. Nem szokatlan látvány az alapozás időszakában. Hetente öt edzést tart a keret, ugyanazt a munkát végzik, mint a felnőttek, a „DC-sek". Ehhez jön még az egyesületben végzett heti egy vagy két edzés, így hát ritkán unatkoz­nak ... Annál is inkább, mert a keret nyolc tagja közül hat fiú most készül érettségizni. - Jelent ez valami nehézséget a felkészü­lésben? Bujtor Frigyes homlokán két apró ránc je­lenik meg: - Valamit okvetlenül... Nemcsak az a cé­lunk, hogy a tavalyihoz hasonló szép ered­ményt érjünk el idén is, hanem szeretnénk, ha a tanulásban is megállnák a helyüket a fia­talok. Ezért például a tavaszi szünet idején -A fiúk ezúttal a pettyes labdá­val: Fehér János, Klein Péter, Móczár Antal, Szőcsik András, Szőke Péter és Várhidi József amikor nem kell iskolába járniuk a fiúknak - rendezünk egy második, közös alapozást. Az elmúlt év tapasztalata alapján roppant hasz­nos a tavaszi erős munka, sokat segít a játé­kosoknak. - Tehát a lehetőségek? - Ha továbbra is ilyen lelkiismeretesen jár­nak edzésre és dolgoznak az edzéseken, ak­kor nem lehet semmi baj a pályán sem. Még egy kérdés, de mind a hat fiúnak. - Szeretnétek már a pályán lenni? Hat „igen" volt a válasz ... Nyolcan a Kupáért

Next