Képes Sport, 1966. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1966-07-25 / 30. szám

II. Boszorkányos körök Szív, láb, tüdő ... eddig hagy­­ján. Csakhogy itt már a fej is belejátszik a győzelem kérdésé­be. Egykoron felüli távot sem­miképpen sem futhat az ember az oxigénadósság terhére, s ez könnyebbség. Ami viszont ezt sokszorosan kiegyenlíti: a kö­zéptávokon, nagyiramú mozgás közben gyorsan kell gondolkod­ni. S az ellenfelek között csupa matematikus, csup­a filozófus, sakknagymester. Innét van, hogy e távokon egészen más do­log csúcsot futni és egészen más dolog nagy versenyt nyerni. Mindkettő csakis a legnagyob­baknak sikerülhet (Elliot, Snell, Lovelock). Whitfield, Courtney, Delany, Barthel sosem futott vi­lágcsúcsot, Lanzi, Hägg, An­­dersson, Hansenne, Rózsavölgyi, Iharos, Ibbotson, Boy­sen, Moens, Salonen, Salsola, Waern, Jung­wirt sosem nyert olimpiát. De még csak EB-t sem 1934. Szabó Miklós, a csodála­tosan elegáns mozgású és az ál­mosságig nyugodt „Báró” plal­szik az 1500 első köreiben, Bec­­cali lehajrázza, be kell érnie az ezüsttel. Elhatározza, hogy ter­ven felül és műsoron kívül el­indul 800-on is, csak a mozgás kedvéért. A két nagyágyú, Lan­zi és Ny agyonüti egymást az előfutamban. Meg akarják ja­vítani Benjamin Eastman világ­csúcsát. Nem javítják meg. Vi­szont sikerül annyira elfárad­­niuk, hogy Szabó Miklós a cél­egyenesben elkapja Lanzit, le­hajrázza a koromfekete, villám­gyors Mariot. Így aztán nem Lanzi, nem Ny, hanem egy fura, szemüveges kis angol hozza vissza Európába a világcsúcsot. Sydney Wooderson 1938-ban egy előverseny során akkor még szabályos keretek között­­­1:48­-et fut. Az atlé­tavilág dörzsöli a kezét. A pá­rizsi EB-n Wooderson, Lanzi és Harbig, az új csillag az évszá­zad versenyét futhatja 800-on. A hármas vetélkedő egyszerű párbajjá satnyul. Wooderson az 1500-at választja, jobb a békes­ség. Közmeglepetésre Rudolf Harbig még nála is biztosabban nyeri a saját számát és Lanzit még Leveque is megelőzi. Harbig és Wooderson­ tragi­kus alakjai az atlétika­i és a huszadik század történetének. Sydney Wooderson a sokolda­lúbb. .1934-ben 49,3-at fut 440 yacsson, az 1936-os angol baj­nokság során megveri Lovelock­­ot, ő a berlini 1500 nagy esélye­se. Az olimpia előfutamában megsérül, kiesik. 1938-ban Euró­­pa-bajnok 1500-on, 1946-ban még ötezret tud nyerni, 1948-ban angol bajnok a mezőn, de leg­jobb évei a­ háborús esztendők. Harbig izomember, Peter Snell figurája, Peter Snell álló­­képessége nélkül. A Gerschler­­féle intervall első világmárkája. 1500-on sosem futott jobbat 4:01-nél­­ a berlini olimpián, mint ifjú újonc csak a 4x400-as váltóban kap helyet. 1938-ban Európa-bajnok, 1939-ben Milá- VI Arany Bernben. Szentiváli vi­lágraszóló idővel nyeri a 800-at. Az emelvényen Boy­­sen és De Mainek között is eldördül a pisztoly. A kép balszélén Szabó Miklós Sidney Wooderson

Next