Képes Sport, 1967. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-10 / 1. szám

Gyors Iramban fejlődik a sport. Fantasztikus világcsú­csok születnek és vesztik di­vatjukat boszorkányosan rö­vid idő leforgása alatt. A huszonkettedik esztendő kü­szöbén versenyórák és acél­szalagok bizonyítják, mire képes az ember, ha az érte­lem és a béke útját járja. Az olimpiák közötti páros esz­tendők a nagy világverse­nyek (VB-k, EB-k, kontinen­tális játékok) időszakai. Új elképzelések, új csillagok próbatételei. Ilyenkor érde­mes egy pillanatra megállni a nagy rohanásban, körül­nézni a közelmúlt és a kö­zeljövő szép tájain. Felfe­dezni újra, hogy nagy napo­kat élünk, megvizsgálni... ugyan mitől is nagyok ezek a mi napjaink? Szevasztopol szőke mackója, Galina Prozumenscsikova a Tokió óta eltelt időszak leg­fényesebb úszócsillaga. Dick Reth mellett ő volt az egyet­len, aki állta az idők viharait és három forgatagos eszten­dőn át megőrizte helyét a ranglista élén, utrechti 2:40,8-as világcsúcsa pedig új távlatokat nyitott a mell­úszósportban. Persze a hát­térben készülődnek azért az ellenfelek. „Már csak a nyomdai szedők kedvéért is meg kell javítanom Prozu­menscsikova világcsúcsát"’ - mondta Ball EZ TÖRTÉNT A VÍZBEN Alábbiakban ismertetjük az elmúlt három esztendő lista vezetőit, valamint (záró­jelben) a világranglista tízes átlagait. A kövérrel szedett szám a három esztendő legjobb eredményét jelzi. 100 gyors: 400 gyors: 1600 gyors: 200 mell: 200 hát: 200 pillangó, 400 vegyes: FÉRFIAK 1964 Gottwalles Schollander Saari O’Brien Oraefs Berry Roth 62.9 (53.8) 4:12.2 (4:15.5) 16:58.7 (17:13.4) 2:27.8 (2:30.0) 2:10.3 (2:13.2) 2:06.6 (2:10.3) 4:45.4 (4:52.7) 1964 1. Egyesült Államok 452 2. Ausztrália 64 3. Szovjetunió 47 4. Anglia 27 5. NDK 26 6. NSZK 25 7. Japán 23 8. Franciaország 19 9. Hollandia 17 10. Finnország 5 Wiegand Nelson Krause Henninger Mann Robié Roth NOK 1965 Egyesült Államok Szovjetunió NDK Anglia Kanada Franciaország Hollandia Dél-Afrika Ausztrália NSZK 1065 53.3 (54.0) 4:14.1 (4:16.1) Schollander Mosconi Burton O'Brien Reynolds Houser Roth Watson Wainwright Prozumens­csikova Fairlie Pitt Kolb 1966 53.2 (53.7) 4:10.5 (4:12.3) 16:41.6 (17.04.4) (2-:31.0) (2:14.0) (Z:ll.O) (4:51) 2:27.0 2:11.1 2:09.9 4:47.4 59.9 (1:01.3) 4:36.9 (4:40.8) 2:40.8 1:07.4 1:05.5 5:15.5 (2:47.0) (1:08.9) (1:06.7) ((5:23.1) A három év legjobb eredményeinek alakulása igazolja a páros esztendők varázs­latos voltát. Az olimpia puszta ténye katalizátorként hatott 1964-ben, valóságos víz­­indulást okozott. A fiúk hét száma közül négyben ekkor született a legjobb ered­mény, három esetben még a tízes átlagok is felülmúlják a következő két esztendőét. 1965 — egyszerűen nem rúgott labdába. Ez kétségtelenül az erőgyűjtés, a munka éve volt. Az eredmény leolvasható a 68-as listákról. Három-három számban ez az esztendő produkálta a legjobb eredményt és a legjobb tízes átlagot. Burton 1500-as világcsúcsa a táblázat dísze. Fantasztikus dolog, hogy a 400 gyors tízes átlaga 1966-ban csak egyetlen tizeddel gyengébb Don Schollander 1964-es világcsúcsánál. A lányoknál egyértelműen 1966-é a pálma. Az olimpia éve csak egyetlen számban (100 gyors) produkálhatott legjobb átlagot, az éllovasok közül pedig csak Fraser és De Varona haladta meg a korát. 1965-ben csak Ada Kok világcsúcsa volt maradandó alkotás. A többi számban a 66-os év csúcsai és tízes átlagai állnak az élen. Galina Prozumenscsikova 4.5-et javított 1965-ös világcsúcsán, 2:40.8-as mellúszása a leg­nagyobb teljesítmény. A következő táblázat az úszósport hullámzását érzékelteti. Az olimpiai számok tízes világranglistájának helyezéseit pontoztuk. Az egyes évek listavezetői 10 pontot, a tizedik helyezettek 1 pontot kaptak. A következő sorrend alakult ki: Ami tendenciának tekinthető: Amerika előnye észrevehetően csökken, a helye­zettek teljesítménye egyre javul, 1966-ban csak jelentős ponttöbblettel lehetett az 1965-öshöz hasonló helyet elérni. A Szovjetunió előretörése bámulatra méltó, 1966-ban csaknem két és félszer annyi pontot gyűjtött, mint egy évvel előbb. Kanada ugrás­szerűen fejlődik, Ausztrália és az NDK makacsul tartja helyét az élvonalban. A táb­lázat napnál világosabban mutatja, hogy megfelelő edzésmódszerek segítségével a kis lélekszámú országok is mindig eljuttathatnak két-három versenyzőt a világ élvona­lába. Magyarország 1964-ben — Mexikóval együtt — a ranglista 12—13. helyét fog­lalta el, 1965-ben — egy ponttal az NSZK mögött — a 11. helyen végzett. 1966-ban tizenöt ország versenyzői szerepelnek az olimpiai számok tizes ranglistáin. Magyar úszó nincs közöttük. A Cseh—Csikány kettős 1:01.8-as eredménnyel a 100 hát rang­listájának 3—4­ .helyén osztozik. * 1966 464 Egyesült Államok 336 48 Szovjetunió 114 45 Ausztrália 68 38 Kanada 40 30 NDK 37 22 Anglia 34 18 Franciaország 21 10 Dél-Afrika 20 14 Hollandia 17 7 NSZK 12 16:58.6 2:29.7 2:12.4 2:07.7 4:49.2 (17:09.6) (2:32.1) (2:14.9) (2:10.8) (4:54.8) 100 gyors: 400 gyors: 200 mell: 100 hát: 100 pillangó: 400 vegyes: Fraser Ramenofsky Prozumens­csikova Ferguson Stouder De Varona 58.9 (1:00.7) 4:39.5 (4:43.5) 2:45.4 1:07.7 1:04.7 5:14.9 (2:47.7) (1:09.1) (1.06.9) (5:23.6) Watson Randall Prozumens­csikova Caron Kok Olcese 1:00.7 4:38.0 2:45.3 1 ;08.1 1:04.5 5:19.6 (1:01.4) (4:44.3) (2:49.0) (1:09.1) (1:07.1) (5:24.4)

Next